A jogi szabályozás adta lehetőségek szinte végtelenek, és az örökhagyó rendelkezési szabadsága is nagy szerepet játszik abban, ki milyen mértékben részesül a hagyatékból.

Kiesés az öröklésből: Az élet és halál furcsa játéka

A láthatási jog az ügyvéd szerint egy nehéz téma, mint az öröklés kérdése. Egy személy kiesése az öröklésből különféle okok miatt történhet. Valaki nem éli túl az örökhagyót, ezért automatikusan elesik a hagyatéktól. Emellett, ha több ember közösen éli át ugyanazt a vészhelyzetet, és ugyanakkor haláloznak el, a jog szerint egyszerre esnek ki az öröklésből, függetlenül a pontos időpontoktól. Aztán ott az érdemtelenség problémája. Azok, akik az örökhagyó életére törnek, vagy a halála után játszanak valamilyen sötét játékot, szintén elveszítik az öröklés jogát, hacsak az örökhagyó meg nem bocsátotta nekik.

Az érdemtelenségre természetesen csak az hivatkozhat, aki maga hasznot húzhat ebből, akár az öröklésben, akár valamilyen rá vonatkozó kötelezettség alól mentesülve.

Lemondás és visszautasítás

Lemondani az örökségről igazi művészet. Írásbeli megállapodást igényel az örökhagyó és az örökös között. Ez lehet részleges vagy teljes, de az, hogy később a lemondott vagyon egy részére más módon igényt tarthatunk-e, már más kérdés. Egy ilyen döntést ugyanis befolyásolhatnak a vagyon későbbi változásai is.

Azt is megfontolás tárgyává teszi a törvény, hogy az így nyúzott vagyon nem hullik vissza a lemondóra semmi módon, kivéve, ha valami elképesztő váratlan vagyongyarapodás történik – mondjuk egy lottó ötös.

Gyakran előfordul, hogy egy örökös az örökség megnyílta után dönt úgy, hogy elutasítja azt. Ilyenkor teljes egészében kell tenni, kivételes esetek mégis elképzelhetők. Érdekes, hogy az államnak nincs ilyen visszautasítási joga – talán azért, mert mindenképpen eléri a kezelésébe kerülő vagyon egy részét.

Kitagadás az örökségből: Az elutasítás drámája

Az öröklés izgalmát meghatározhatja a vér szerinti örökös kitagadása. Az örökhagyó utolsó akarata gyakran szól arról, ki nem kap semmit a hagyatékból. E tény mögött számos indok húzódhat meg. Érdemtelenné válik például az, aki valamilyen szándékos bűncselekményt követett el az örökhagyó ellen, vagy nem nyújtotta a szükséges támogatást, amikor azt igazán elvárták volna tőle.

Az ilyen kitagadás csak akkor lesz érvényes, ha a háttérben rejlő okok világosan kimondottak és megalapozottak. Működhet az elutasítás azok ellen is, akik általánosságban, mondjuk erkölcstelen életmódot folytatnak, vagy olyan bűncselekmény miatt vannak elítélve, amelyért még szabadságvesztést sem szenvedtek el.