Nem mindig beszélhettünk Ferihegy parkolásról

A ma ismert ferihegyi repülőtér története egészen az 1700-as évekre nyúlik vissza, amikor még híre-hamva sem volt az olyan szolgáltatásoknak, mint a Budapest Reptér Parkoló ferihegy parkolás lehetősége. Bár napjainkban a parkoló rendkívül kedvezményes árakkal várja a látogatóit, akkoriban a járműforgalom is kevesebb volt, hiszen hazánk ezidőtájt rendkívül alacsony népességgel bírt. 

A népesség növelése érdekében az uralkodók külhoni családokat telepítettek az országba. Francz Mayer eképpen került Landsbergből a Duna partjára. A borászat és a szeszfőzde okán területeket vásárolt és megismerte Viemer Teréziát, akivel közösen családot alapítottak. 

Egy családi gazdaságról kapta a nevét Ferihegy

Mayer nevet változtatott Mayerffyre. A korábban hazánkban kézműves tevékenységként ismert sörfőzést nagyüzemi szintre emelte, és melléktermékét takarmányként kezdte hasznosítani a hízók számára. Tevékenységének köszönhetően akkora vagyonra tett szert, hogy a háború miatt pénzügyi gondokkal küzdő Ferenc császárt is ő segítette ki. Ezért cserébe nemesi rangot és címert kapott. Fia, Mayerffy Xavér Ferenc csatlakozott apja üzletéhez.

A család 1816-tól bérelte, majd megvásárolta Harasztot, a gödöllői uradalom vecsési birtokát. A területen épületeket húztak fel, gyümölcsfákat ültettek, illetve szőlőt termesztettek;  valamint a családban sokszor előforduló keresztnév miatt elnevezték Feri-majornak, később Ferihegy pusztának. A hegy jelző csupán a szőlőtermesztés miatt ragadt a helyre, a legmagasabb domb is csupán 140 m volt. 

Ferihegytől a Liszt Ferenc repülőtérig

A fiatalabb Mayerffy Ferenc vagyonával folyamatosan támogatta a magyar oktatást, tudományt, kultúrát, fejlesztette a földművelést, díjnyertes állatokat tenyésztett, illetve gyümölcsfákat honosított. Ferihegyet eladták Podmaniczky Jánosnak, akitől lánya, Vigyázó Sándorné Zsuzsa örökölte a területet. A család 1928-ban kihalt, a területet ekkor adományozták a Magyar Tudományos Akadémiának.

Magát a repülőteret az 1940-es évek elején kezdték el építeni és 1943-tól bonyolított légi forgalmat. A háború után újjá kellett építeni, így 1950-ben tudott újranyitni a létesítmény. 

A ma ismert komplexum neve 2011-ben változott meg, és Liszt Ferencről nevezték el. A terület számos szolgáltatással bővült az évek alatt az utazók kényelme érdekében. A Ferihegy parkolás csak egy a sok közül, és amikor kiejtjük a szánkon, gondoljunk arra, hogy egy igen hosszú időre visszanyúló történet bújik meg az elnevezés mögött.