Kezdődhet a lógás?

Na, nem az edzések ellógására gondolunk. A húzódzkodó az az eszköz, ami minimális helyet igényel, miközben általa az edzésmunka a maximumra fokozható. A felszerelésénél arra célszerű odafigyelni, hogy olyan falfelületre kerüljön, ami bírja a súlyt. Különben könnyedén előfordulhat, hogy az első gyakorlatok kivitelezése közben falastul, mindenestül szakad ki a cucc a falból. Ez bizony nemcsak, hogy nem hangzik jól, de látványnak sem valami szívderítő, arról nem is beszélve, hogy kifejezetten balesetveszélyes. Szóval ha megvan az a rész, ahol a stabilitás borítékolható, akkor felfúrás után kezdődhet is a móka.

Eleinte könnyen előfordulhat, hogy kicsit sem alakulnak viccesen a próbálkozások. A húzódzkodás nehéz műfaj, még akkor is, ha kívülről szemlélve olyan könnyednek tűnik az egész. A szabályos, lassú mozdulatokkal kivitelezett gyakorlatok azonban jócskán igénybe veszik az izmokat. Nem elegendő a sikerhez a puszta erő. Sokan, akik amúgy látványos bicepsszel és tricepsszel rendelkeznek, ennél a kihívásnál bizony megtorpannak. Mert, ha nem elkapkodott felhúzásról és leengedésről beszélünk, akkor kétségtelen tény, hogy az izomrostok teherbírása bőven komfortzónán túlra tolható. De semmi vész! A lényeg az apró lépésekben történő előre haladás. Nem kell siettetni a dolgokat és főleg szükségtelen a kapkodás. A türelem jelen esetben nem rózsát, hanem profi mozdulatsort eredményez.

Miért nem jó a gyorsaság?

Azért, mert ha a húzódzkodás lendületből megy, akkor pont az a rész válik súlytalanná a gyakorlatban, aminek a megoldása a legtöbb erőt igényli. Ezért is érdemes lelassulni, és ha eleinte csak részleteiben megy az egész, akkor ez is teljesen rendben van. A fokozatosság kifizetődő taktika.