1. Csapatmunka

Az iskolai életbe is egyre többször csempészik be a tanárok az úgynevezett projektmunkát. Ilyenkor az osztályt néhány fős csoportokra bontják és általában valamilyen feladatot kell kidolgozniuk. Jó esetben meg tudják beszélni egymás között, hogy ki, melyik részéért lesz felelős a projektnek. A budapesti szabadulószoba is, amit az Időcsapda működtet, maximum 6 fős társaságok számára ideális, így több pályát érdemes foglalni. A csapattagoknak össze kell dolgozniuk, ha még az idő lejárta előtt szeretnének kijutni. Nincs idő egymás zrikálására, mindenkinek kutatnia, keresnie kell, hogy egyik feladványtól a másikig haladjon a csapat.

2. Rendhagyó környezet

A diákok számára minden lehetőség felüdülés, amit nem az iskola épületében kell eltölteniük. Igaz, hogy a szabadulószoba is zárt térben van, ám össze sem hasonlítható a két élmény. Itt minden a kalandról, rejtvényről szól, még a helyiségek berendezése is azt a célt szolgálja, hogy minél jobban bele tudják élni magukat az új szerepükbe. Tapasztalatok szerint ez meg is történik, és még a csendesebb, visszahúzódóbb egyéniségek is feltalálják magukat a rendhagyó környezetben.

3. Milyen lehet nyomozónak lenni?

Minden évben szokott lenni olyan nap, amikor egy foglalkozással ismertetik meg a tanulókat. Ilyenkor elmehetnek a helyi rendelőbe, vagy meghívhatnak olyan szülőt, akinek érdekes foglalkozása van, de miért ne próbálhatnák ki magukat nyomozóként? A nagyobbak számára izgalmas időtöltés lehet felkutatni a budapesti sorozatgyilkost, mielőtt az lecsap a következő áldozatára. Az idő a játék során is ellenség, ahogy a való életben is, és a nyomok nem árulják el könnyen magukat. 

4. A csernobili katasztrófa

A mostani generációnak a Csernobilban történtek már történelemnek számítanak. Azonban még most sem tudjuk biztosan, hogy pontosan milyen következményei vannak az 1986-os atomreaktor robbanásának. Érdekes lehet egy töriórát rászánni, hogy kipróbálják a gyerekek, milyen lehetett volna a szerelőcsapatban dolgozni. Előtte vagy utána mindenképp szánjatok időt a valós események megismerésére azok alapján az információk alapján, amik a rendelkezésünkre állnak. A tapasztalás útján megszerzett tudás épül be leginkább az emlékezetbe, így erre a töriórára biztosan emlékezni fognak még évek múlva is.