Kocsis Máté elmondta, abban a formában, ahogyan elnyerte, Magyarország nem tudja vállalni a 2024-es decemberi, magyar-osztrák-svájci női kézilabda Európa-bajnokság (Eb) rendezését, s most a legjobb megoldásról tárgyalnak a társszervezőkkel.

Az elnök kifejtette: valóban létező forgatókönyv, hogy Magyarország részben vagy egészben visszalép az Eb-rendezéstől. A kézilabda Eb ezekben az időkben luxuscikk - fogalmazott, és

tudomásul kell vennünk, hogy amikor a 2024-es női tornát megpályáztuk és elnyertük, még nem volt sem háború, sem szankciók, sem energiaválság, és nem voltak az ebből eredő pénzügyi nehézségek sem". Dönteni kellett, és inkább "a fiatalok tömeges sportolását választottuk

- mondta Kocsis Máté, hozzátéve: ennek érdekében elvi megállapodást kötöttek a kormánnyal, hogy az Eb költségeiből megtakarított pénz egy részét az idén és jövőre is a kis klubok működésére fordítják.

A szövetségi elnök szerint a lépés szokatlan, de nem példátlan, az eset annyival eltér vagy kedvezőbb a korábbiaktól, hogy "két évvel korábban jeleztük a szándékot", így van idő a szervezésen módosítani, és a következmények is enyhébbek lehetnek - közölte. Hozzátette: az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) pontosan tudja, hogy Magyarország talán a legjobb partnere a szervezésben, ezt már jó párszor bizonyította akár a női BL final fourja, akár más világesemények kapcsán.

Az interjúban Kocsis Máté bejelentette azt is: nem indul újra a Magyar Kézilabda Szövetség elnöki tisztségéért a tavaszi tisztújító közgyűlésen. Mint mondta, az elnöki ciklusa elején kitűzött célokat és feladatokat teljesítette, amelyekről részletesen beszámol majd a következő kongresszuson. Felidézte: a sportág rettenetes állapotban volt pénzügyileg, és valamennyi forrást, amit csak tudott - piacit vagy államit - megmozgatott a kézilabdáért. Ezek között említette, hogy megtörtént a marketingjogok, illetve a televíziós és kereskedelmi jogok értékesítése, tekintélyes vállalati szponzorokat hoztak a sportág mögé, és elkezdték az alsóbb osztályokat, az NB I/B-t és a megyéket is támogatni.

A kormány mindig segített, a lehető legtöbb támogatást megszerezték és adták oda a kézilabdakluboknak. Cél volt a sportág tömegesítése is, 2015 óta 26 ezerről százezerre nőtt az igazolt sportolók száma, akik javarészt gyerekek. A hazai infrastruktúra fejlesztése is szerepelt a vállalások között, e körben pedig mintegy hétszáz építési-felújítási munkát indítottak el - sorolta az eredményeket a szövetségi elnök, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

Megszámlálhatatlan "kézilabda-felület" jött létre vagy újult meg, Európa legnagyobb arénájától a legkisebb iskolai tornatermekig - idézte fel Kocsis Máté, hozzátéve: ezek mellett öt határon túli akadémiát is elindítottak, és teljesült az a cél is, hogy magyar szakember is legyen az európai szövetség elnökségében. (MTI)