A Szentlőrinc éllovasként szenvedte el első vereségét az idei NB II-es szezonban, miután hétfő este 2-0-ra kikapott a Kazincbarcikától. Waltner Róbert vezetőedző a tőle megszokott nyílt őszinteséggel beszélt a találkozóról.
- Az első félidőben a kapott gólig kishitűen játszottunk, sokkal bátrabbak voltunk eddig. A gól után már volt két nagy lehetőségünk, Nagy Ricsinek és Hajdú Rolinak is, három méterről illett volna berúgni, de sajnos most kimaradt. A második félidőben belecseréltem, hogy megadjam a lehetőséget másnak is, de sajnos az utolsó 25 percben eggyel kevesebben játszottunk, mert megsérült egy játékosunk. Kockáztattam, most nem jött be. Valószínűleg húzódása van, mondtam neki, hogy meg se próbáljon futni, csak álljon középen, és így eggyel kevesebben voltunk. Volt sanszunk így is, hogy szépítsünk, de ez már nem az első mérkőzés sajnos, hogy ilyenkor kijön, hogy kiscsapat vagyunk.
Amit az egyik oldalon befújnak 11-esnek, azt a másikon nem, ráadásul úgy, hogy az ellenfél játékosa saját maga elismeri, hogy 11-es volt. Úgy néz ki, hogy ezt nem veszik észre. Emiatt szomorú vagyok, mert oké, hogy kiscsapat vagyunk, meg pár embernek csípi a szemét, hogy vezetjük a bajnokságot, de mi ezt nem csalással értük el, megdolgoztunk érte becsülettel, hajtottunk, sok esetben a játékosok szívüket-lelküket kitették a pályára.
- Most is elsők vagyunk, hét mérkőzés után elszenvedtük az első vereségünket. Gratulálok a Kazincbarcikának, lehetett volna szorosabb mérkőzés is, de valamiért így alakult. Tanulni is fogunk belőle. Ennek azért voltak előjelei, mert egy-két játékostól nem azt kaptam, amit vártam, tudom, hogy többre képes, és itt nem a játékra gondolok, hanem mentális téren. Ezért fáj, mert tudom, hogy mentalitásban csapatszinten többre vagyunk hivatottak. Elmondtam ezt most az öltözőben, bízom a csapatomban, hogy olyan a karakterük, olyan emberek, hogy ezt felfogják, és a következő mérkőzésen ugyanazt a csapatot fogom viszontlátni, mint az elmúlt 6-7 mérkőzésen. 17 játékos jött, ez egy új csapat, megpróbáljuk a maximumot kihozni mindenkiből. Remélem, tudunk egy olyan évet produkálni, amire az összes játékos, klubdolgozó büszkén tekinthet vissza. Azt szeretném, hogy adjuk ki magunkból a maximumot vagy azon felül is és akkor bátran mindenki bele tud nézni a tükörbe.
