Hosszabb interjút adott Zakor Sándor, az MTK Budapest labdarúgóklubjának kizárólagos tulajdonosa a klub helyzetéről, a magyar futballt érintő változásokról és az NB I-es klub jövőképéről. Az alábbiakban ebből szemezgettünk.
mAz interjú készítésekor még hátravan a 2025/2026-os férfi NB I zárófordulója, a női NB I küzdelmei is zajlanak még. Az MTK megőrizte első osztályú tagságát; a női csapat dobogóért küzd majd a rájátszásban; a kiemelt utánpótlás bajnokságokat pedig (U15-U19) vezeti az MTK. Tulajdonosként mit emelne ki az éppen záruló szezonból?
- Aki ismer, tudja, hogy nálam a pohár mindig félig üres. Ezzel együtt sportszakmai és pénzügyi szempontból is stabil szezont zárunk - mondta a tulajdonos a klub honlapján (a teljes interjú itt érhető el). - A férfi felnőtt csapatunk a szezonra megfogalmazott elvárásainktól elmaradva, de megőrizte NB I-es tagságát. Ez a minimumfeltétel kulcsfontosságú annak érdekében, hogy zökkenőmentesen folytathassuk a munkát. Ugyanakkor továbbra is ahhoz tartjuk magunkat, hogy az MTK-nak stabil NB I-es csapatként a mezőny első felében kellene végeznie, lehetőleg a dobogóért harcolva. - Én a pályán elért idei eredményekről bővebben nem szeretnék beszélni, hiszen a szakmai értékelés a klubvezetés dolga. Annyit viszont szeretnék hozzátenni, hogy a sportszakmai céljaink elérésének feltételeit elsősorban a játékosnevelésre, szerepeltetésre és értékesítésre épülő működési modellünk teremti meg.
Ezen a téren pedig ismét sikerült egyet előrelépni, és megdönteni az egy szezonra jutó értékesítési bevételeink rekordját. Kosznovszky Márk, Molnár Rajmund, Vitályos Viktor és Vasziljevics Andrej is a hazainál erősebb ligába, jó piacokra léptek tovább tőlünk.
Ez fontos teljesítménymérő számomra, és azt mutatja, hogy a több mint fél évtizede építgetett klubmodell egyre érettebbé válik.
"Fontos lenne, hogy más klubok is 3–5 évre lássanak előre"
Miben áll ez a klubmodell, mi az MTK Budapest stratégiájának lényege?
- 2019 óta vagyok az MTK labdarúgó csapatának kizárólagos tulajdonosa. Ezt megelőzően, a Várszegi-érától kezdve is központi szerepet játszott a klub életében az utánpótlás-nevelés, én magam is a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiában láttam az MTK hosszútávú értékteremtő tartalékát. A kiváló akadémiai munka, az infrastruktúra és a tehetségek korai bevonzása azonban még nem jelent automatikusan stratégiát vagy klubmodellt.
Az MTK célja ugyanis nem a játékosértékesítés, hanem a hosszú távú, gazdaságilag is fenntartható stabilitás és a pályán elért sportszakmai sikerek.
Stratégiánkban az MTK utánpótlása egyszerre a klub kimagasló erőssége és stratégiai befektetés, melyet folyamatosan fejleszteni kell, hogy betöltse a szerepét. Ez a szerep pedig nem más, mint a felnőtt csapat minőségi játékosutánpótlásának biztosítása; és a játékosértékesítésből realizált bevétel, melyet újrabefektetünk, illetve a sportszakmai eredményesség kereteinek megteremtésére költünk. Biztos vagyok benne, hogy amennyiben hosszú éveken át jól dolgoznak a kollégáim, sportszakmai sikereknek is gyakrabban örülhetünk majd a Hungária körúton. Minél érettebb egy ilyen klubmodell, annál nagyobb a stabilitása és tágabb a mozgástere is.
A klubmodellre és stratégiára vonatkozó, részben nyilvános elképzeléseinket 2022-ben, még a másodosztályban a feljutásért küzdve vetettük papírra, és évente felülvizsgálva azóta is kötelezőnek tekintjük magunkra nézve. Meghatároztuk többek között a mindenkori játékoskeret kialakításának elveit:
a keret sarokpontjait több szezonra előre tervezzük; a keret létszámát maximáltuk; a külföldi játékosok számát maximáltuk; fiatal és saját nevelésű játékosokra vonatkozó minimális létszámelőírásokat határoztunk meg; célként tűztük ki az értékteremtést.
Ezek a keretek nagyon fontos mankót adnak az aktuális helyezéstől vagy a vezetőedző személyétől függetlenül. Mi így dolgozunk, és néha bizony jólesne, ha nem változnának évről évre a velünk szemben támasztott elvárások, szabályozási és finanszírozási keretrendszerek, a bizonytalanság ugyanis nem segíti a hosszú távú építkezést; fontos lenne, hogy más klubok is 3–5 évre lássanak előre.
"Szerencsésebb lenne, ha minden egy kézben összpontosulna"
Utóbbi szavaiból olybá tűnik, hogy nem teljesen elégedett a magyar futball irányításával és az akadémiák rendszerével?
- A kimenőben lévő rendszer kétpólusú irányítást jelentett: az MLSZ és az NSMI (Honvédelmi Minisztérium) osztoztak a felelősségen. Szerintem szerencsésebb lenne, ha minden szakmai és pénzügyi szabályozó egy kézben összpontosulna. A Csányi Sándor vezette MLSZ egyidős az MTK labdarúgó szakosztályával, az idén lett 125 éves mindkét szervezet. Az MLSZ elfogadottsága magas, 125 éve szolgálja a magyar labdarúgás ügyét, bármilyen politikai változáson túlnyúlik a legitimációja. Éppen ezért képes lenne betölteni ezt az egyközpontú koordináló szerepet, előnyös lenne tehát, ha az irányítás egységesen a szövetség hatáskörébe kerülne vissza. Persze voltak és lesznek is szakmai észrevételeink a szövetség felé is.
Örömmel láttuk, hogy Szalai Ádám személyében az MLSZ olyan alelnököt választott, aki az elmúlt években fontos munkát végzett az akadémiai rendszer felülvizsgálatában, a teljesítményelv fokozott megjelenítésében.
Az biztos, hogy a miénk ma a legérettebb utánpótlás-koncepció, melyben hatéves kortól a felnőtt futballig minden lépcsőfok, szakmai képzési elem, emberi támogatás, a játékosok jövőjét segítő empatikus attitűd megtalálható, ami a magas fokú produktivitáshoz szükséges, és ami – szerintem – egy államilag is finanszírozott akadémiától a támogatás fejében elvárható.
"Szerintem négy top-akadémia elég lenne"
Ha már Akadémia: szükség van ennyi akadémiára?
- A gyerekszám csökkenése miatt sincs szükség tíz állami akadémiára; én azzal a régóta levegőben lógó tervezettel értek egyet, hogy négy top-akadémia elegendő lenne az ország méretét, az igazolt utánpótláskorú játékosok számát figyelembe véve. Ez szakmai és pénzügyi kérdés is. Az akadémiai munka minőségét korosztályonként nem a legjobb, hanem a leggyengébb játékosok határozzák meg: ha a keret átlagos készségszintje nem megfelelő, az a plafont is lejjebb veszi, és a legjobb játékosokból sem lehet kihozni a maximumot, hiszen a legjobbaknak a legjobbakkal kellene versenyeznie, edzenie nap mint nap a maximális fejlődés érdekében. Bármilyen rendszer is jöjjön, abban biztos vagyok, hogy a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia a teljesítménye okán megtalálja benne a helyét. Csak egy érdekesség: minden beérett utánpótlás korosztályunkból bemutatkozott legalább egy játékos a felnőtt magyar válogatottban.
Arra számít tehát, hogy új rendszer jön a magyar futballban? Keringenek például olyan hírek, hogy az akadémiai támogatások sorsa még bizonytalan. Itt mire számít?
- A magyar futball teljes spektrumára igaz, hogy az utánpótlásnevelési munka van leginkább kitéve a központi támogatásoknak, hiszen az államnak csakis ezen a téren van/lehetne valódi közfeladata a labdarúgásban az infrastruktúra megteremtését követően. Mi 2019 óta a preakadémiára (U6-U14 korosztályok) kifejezetten saját forrásból invesztáltunk, ami most helyzeti előnyt jelent számunka, hiszen az első ilyen, „saját” korosztályaink szépen nőnek, és közelednek a felnőtt futball felé. Bár az utánpótlásban a jó munkát elsősorban nem a bajnoki szereplésben mérik, fontos visszaigazolás, hogy mai napon az összes kiemelt korosztályban az első helyen állnak az akadémiai csapataink, és ennyi korosztályos válogatottunk is régen volt, mint jelenleg. A fiataloknak vonzó – és egyre vonzóbb - az út, amit az MTK Budapest kínál. Pozitívum, hogy egyre több saját nevelésű tehetségünk jut el jegyzett külföldi bajnokságokba. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is nálunk volt a legmagasabb az NB I-ben a fiatalpercek aránya, különösen, ha az összes támogatott korosztályt vesszük alapul.
Már a különféle ajánlások és ösztönzők bevezetése előtt magunktól is ezt az utat jártuk, ezzel minden évben kockázatot vállaltunk, de ez a stratégiánk elengedhetetlen eleme. Nem aggódunk tehát különösebben.
"Klubmodellünkre alapozva teljes egészében tudjuk finanszírozni az NB I-es csapat működését"
Az országban zajló - és így a sportot is érintő - átalakulások hatására sokan foglalkoznak a profi labdarúgás jövőjével is. Mennyire biztos az MTK Budapest helyzete és jövőképe?
- A hazai klubok közül elsőként fektettük le a hosszú távú stratégiánkat, ami négy éve folyamatos nyomáspróba, finomhangolás alatt van, ez pedig felkészített bennünket a változásokra. Stabil helyzetben vagyunk. A futballklub kereskedelmi bevételei eddig sem kapcsolódtak a politikához. A fiatal játékosok képzésére, szerepeltetésére és értékesítésére felépített klubmodellünk pénzügyileg évről évre érettebb, így nem kevesebb, hanem több értéket tudunk kínálni.
Sokan azt vetítik elő, hogy a jövőben még inkább piaci alapokra épül majd a rendszer, bennünket ez biztosan nem érint hátrányosan.
Ahogy az üzleti életben, úgy a sportban is a verseny híve vagyok. Ha csak az NB I-es csapathoz kapcsolódó kiadásokat tekintjük, akkor gyakorlatilag a klubmodellünkre alapozva teljes egészében tudjuk finanszírozni a működésünket. A teljes költségvetésünkben mintegy 35%-ot az utánpótlással kapcsolatos kiadások jelentik, ebben a többi kiemelt akadémiát működtető klubhoz hasonlóan mi is segítséget kaptunk az állami és szövetségi sportfinanszírozás révén. A maradék 65%-ot viszont saját üzleti tevékenységeink révén termeljük ki, legyen szó transzferekről, UEFA nevelési-képzési díjakról, szponzori együttműködésekről, és (egyelőre) kisebb hányadban a meccsnapi, valamint merchandise bevételekről.
Azt mondta, a klub működése nem függ a politikától. A sajtóban azonban gyakran felmerül, hogy mivel az egyesület élén politikus áll, az MTK helyzete meginoghat.
- Ez egy gyakran visszatérő téves tényállítás, ami abból fakadhat, hogy az egyesület és a futballklub neve azonos; de a két szervezet 2019 óta teljesen különállóan működik, nincs köztünk sem tulajdonosi, sem szervezeti átfedés. Én vagyok a labdarúgóklub 100%-os tulajdonosa, a felelősség immár hét éve kizárólag az enyém. Nálunk állami hátterű szponzor nem tűnt fel, saját erőből finanszírozom a klubot, amire büszke is vagyok. Ami az üzleti tevékenységemet illeti: a HR-szolgáltatás köré épülő cégcsoportom nyolc országban van jelen, ezek közül Magyarországon és Szerbiában piacvezető, és Romániában is dobogós. Természetesen minden piacunkon kommunikálunk a mindenkori kormányzattal mint szabályozóval, gazdaságkoordináló tényezővel.
Az MTK sportegyesülettel normális, partneri viszonyban vagyunk, hiszen az állam által épített infrastruktúra (stadion, akadémia) az egyesület kezelésében volt, mára pedig egyesületi tulajdonná vált. Ezek használatáért mi bérlőként fizetünk.
A jelenlegi helyzetben folyamatosan minden irányból kapjuk a kérdéseket a jövőről. Mi stabil lábakon állunk.
Azt nem tudjuk, más kluboknál mekkora bizonytalanságot okoznak a változások; az viszont ténykérdés, hogy az elmúlt 16 évben a politika túl közel került a sporthoz. Én üzletemberként a piaci versenyben hiszek, ez visz előre, ettől leszünk gyorsabbak, erősebbek, ellenállóbbak, alkalmazkodóbbak. A hatékony piaci versenyt pedig biztosan az segítené, ha a profi sport és a politika újra eltávolodna egymástól. Az állami forrásoknak leginkább az utánpótlás területén van helyük, itt vélelmezhetünk valamiféle közérdeket, közfeladatot. Az elmúlt években komoly infrastrukturális kormányzati fejlesztések történtek, ezek hasznosak is voltak; úgy vélem, hogy a létesítmények megfelelő szinten tartása, állagmegóvása elengedhetetlen a jövőben is, de mindez az eddiginél sokkal kisebb terhet róna már az államra - mondta Zakor Sándor.
