A Vasas egészen pazar tavaszi szerepléssel jutott fel bajnokként az NB I-be. A világon csak tíz csapat produkált hasonlót ebben az időszakban.  Minek köszönhető ez az átlagon felüli teljesítmény?

-  Nagyon büszkék vagyunk rá, de nem szeretnénk túlértékelni ezt a sorozatot - kezdte Nagy Miklós, a Vasas sportigazgatója a csakfoci.hu-nak. -  Szemmel láthatóan a tavaszi szezonra állt össze a csapatunk. A Kecskemét elleni idegenbeli győzelmünk volt a fordulópont. Előtte akadt pár döntetlenünk és éreztük a feszültséget a csapaton belül a pontok elszórása miatt. A kecskeméti siker után aztán sorozatban nyertük a meccseket, beindult egyfajta öngerjesztő pozitív folyamat, mentálisan is rendben voltunk és egyre nagyobb önbizalommal futballoztunk. Tavaszra összeállt minden: beérett a szakmai stáb munkája, ültek a téli igazolások, akik kitűnően egészítették ki egymást a csapat már meglévő magjával. A győzelmek mindig építik a csapatot, ez nálunk is így volt.

Mennyi az Ön része a sikerekben, mennyi a szakmai stábé és mennyi a játékosoké?

- Semmiképp sem a saját szerepemet szeretném kiemelni, ez igazi csapatmunka volt.  A csapat van a pályán, a játékosoké az elsődleges érdem, hiszen ők rúgják a gólokat, ők nyerik a mérkőzéseket. Természetesen az edzői stábnak is elévülhetetlen érdemei vannak ebben a szereplésben. A sor végére tenném a klubvezetést, még akkor is, ha tudjuk, ahhoz, hogy végül a pályán minden működjön, a háttérben zömében megfelelő döntéseket kell hoznom.

Bene Ferenc és Schindler Szabolcs után végül Kuttor Attilával sikerült kiharcolni a feljutást. Miben volt ő jobb, mint az elődök?

- Három különböző karakterről beszélünk. Nem lehet őket teljes mértékben összehasonlítani. Ugyan vannak azonos összetevők a három halmazban, de vannak változók is szép számmal. Ami a legfontosabb különbség, hogy nem ugyanazzal a kerettel dolgoztak. Az eredmények azonban önmagukért beszélnek, ha Attila nem végez jó munkát, akkor most nem tartanánk itt. Kialakított egy nagyon pozitív légkört, egységbe gyúrta a játékosokat és egy olyan stílust képvisel, ami illik a keretünkhöz. A sok passzra épülő, kombinatív, domináns játék eredményre vezetett. Attila mellett azonban a teljes stáb odaadó és profi munkájára is szükség volt, a pályaedzőtől, a videóelemzőig, a kapusedzőn át. Kellett egy félév, hogy teljesen összecsiszolódjunk, most ugyan nem ragadtunk be a rajtnál, de ősszel nem mindig voltunk meggyőzőek. Tavasszal aztán beérett a közös munka. 

Önt igazi munkamániás vezetőként jellemzik a kollégái, ismerősei. Egy személyben irányítja a Vasas felnőtt csapatát, emellett pedig a Kubala Akadémia tulajdonosa. Lehet ezt bírni hosszú távon?

- Mindig így dolgoztam, ezért nekem nem jelent problémát, sőt, jól érzem magam ebben a felállásban.

- Szerencsésnek tartom azt is, hogy az Akadémia és az FC egy kézben van, hiszen, az Akadémián nevelkedő gyerekek feláramlása zökkenőmentes. Számomra az a rekreáció, ha különböző képzéseken veszek részt, hiszen folyamatosan tanulni szeretnék.

Nem gondolt soha arra, hogy változtasson ezen a klubmodellen?

-  Nem szerepelt a gondolataim között. Mivel működőképes modellről beszélünk, ezért az NB I-nek is így megyünk neki. Sokan kételkedtek, hogy fogom-e bírni, de ha visszatekintek az elmúlt évekre, akkor azt mondom, hogy az idő engem igazolt. Az Akadémia feljutott az első vonalba, a felnőtt csapat az NB I-be – ezek mind, mind kézzelfogható eredmények. Megtaláltam a kollégákat minden területre, akikkel már régóta együtt dolgozom, és ha megvannak az automatizmusok, akkor ez remekül tud működni.

Pár éve ismeretlenként csöppent bele a hazai felnőtt profi futballba. Mennyire volt nehéz dolga eleinte, például a játékosokkal való tárgyalások során? Mi az, amit a legnehezebb volt megszoknia?

-  Más az üzleti szféra és más a futball és ezen belül is különbséget tennék az utánpótlás és a felnőtt futball között. A futball minden szintjén voltak már korábban tapasztalataim, hiszen gyerekkorom óta elválaszthatatlan része az életemnek. Voltam az amatőr futballban sportvezető, edző, játékos, majd 4 évvel ezelőtt az Akadémia révén jött a professzionális szintű utánpótlás. Azok a tárgyalási mechanizmusok, amelyeket az üzleti szférában elsajátítottam, itt is működnek, de vannak érdekes specifikumok.

A futballban a tárgyalások során sok esetben azokat a metódusokat tapasztalom, amelyek az üzleti szegmensben 10-20 éve voltak jelen, de abszolút látok fejlődést ezen a téren is.

- Az tény, hogy az utánpótlásban kisebb nyomás alatt dolgoztam, és az ott megszerzett ismereteket nagyon jól tudom most kamatoztatni, hiszen, hogy csak egy példát említsek: kiválóan ismerem évekre visszamenőleg a magyar utánpótlásmezőnyt, ami a tervezett igazolásoknál például komoly előny.

Az NB II-ben a rutinos játékosok mellett, rendre lehetőséget adtak a fiatal tehetségeknek is. Az NB I-ben mennyire lesz fontos szempont a fiatalok szerepeltetése?

- Nem biztos, hogy nehezebb dolgunk lesz ebből a szempontból, mint az NB II-ben volt. A következő szezonban nem feltétlenül a dobogóért való küzdelem lesz a realitás, először stabilizálnunk kell a helyünket. A feljutási kényszer miatt a fiatalok az NB II-ben is nyomás alatt futballoztak, így ez az érzés nem lesz számukra újdonság. Magunkra nézve kötelezőnek fogjuk venni az MLSZ ajánlását a fiatalok szerepeltetésére vonatkozóan. A pénzügyi terveinkbe már beépítettük ezt a forrást, de emellett természetesen szakmai megfontolások is közrejátszanak a döntésünkben. A fiatalok beépítése egyfajta elvárás lesz a szakmai stáb irányába. A tehetségek részére külön motivációt jelenthet, hogy indíthatunk tartalékcsapatot, így megtarthatjuk a srácokat, nem kell feltétlenül kölcsönadni őket. A legtehetségesebbek természetesen a felnőtt csapat keretéhez tartoznak majd, ahogy ez korábban is már bevett szokás volt nálunk.

Sztojka Dominik korosztálya egyik legtehetségesebb játékosa, az U19-es válogatott meghatározó tagja, a Vasasban azonban kevés lehetőséget kapott tavasszal. Az NB I-ben lehet ő a nagy felfedezett?

-  Természetesen azt szeretném, ha Sztojka minél több lehetőséget kapna, az összeállításról azonban minden esetben a vezetőedző dönt. Szakmai okai voltak, hogy kicsit kevesebb szerep jutott neki. Sztojka a hozzáállásának és tehetségének köszönhetően elérte, hogy tavaly felhoztuk az első csapathoz. Ha ez nem történik meg, akkor most senki nem hiányolná őt a pályáról. Abszolút kiérdemelte azonban, hogy Pátkaiékkal készüljön, az első néhány hétben azonban fel kellett vennie a ritmust, hiszen a felnőtt futball sokkal dinamikusabb, fizikálisabb, mint az U19.  Látom benne a fejlődést, a tehetséget, ezért is hosszabbítottunk vele és egészen biztos, hogy az NB I-ben is itt marad velünk. Visszatérve az eredeti kérdésre, akár az is benne van, hogy ő lesz a mi felfedezettünk. Aktívan fogunk rá számítani, bízom benne, hogy minél több mérkőzésen bizonyíthat.

Akkor is meg kell adni a lehetőséget a hozzá hasonló tehetségeknek, ha esetleg abban a pillanatban nem a legjobb megoldás a szerepeltetésük az eredményesség szempontjából.

- Meccsenként 1-1 ilyen játékost el kell bírnia a csapatunknak. Jó példa erre Iyinbor Patrick, aki eleinte dobálta a hibákat, sokan nem értették, miért játszik a csapatban. A stáb azonban tökéletesen látta, hogy megvannak a képességei ahhoz, hogy középső védőként idővel a csapat erőssége legyen. Így is lett, tavasszal már sokkal letisztultabb volt a játéka. A legtehetségesebb fiatalok az NB I-ben is megkapják majd a lehetőséget, csak azokat szeretnénk kölcsönadni, akiknél nem érezzük, hogy tartósan játszani tudnának az élvonalban.

A fiatalok beépítését talán az is megkönnyítheti a Vasasnál, hogy nem alkalmaznak majd légiósokat.

- Így van, nem lesz külföldi a csapatunkban, ebben is következetesek vagyunk. Szeretnénk kicsit különlegeset alkotni, még akkor is, ha komoly szakmai kihívás lesz, hogy az esetleges hiányposztokat sem töltjük majd be légiósokkal. Egy-két fiatalt mindenképp fel akarunk építeni. Ha ez sikerül, remélem, nem csak a Vasas szurkolói számára leszünk szimpatikus csapat.

Milyen költségvetéssel és milyen célokkal vágnak neki az NB I-nek?

- Reálisan nézve nem lehet más a célunk, mint a biztos bennmaradás. Ez egyáltalán nem egy kishitű cél a 12 csapatos NB I-ben. Ha visszaemlékezünk az előző szezonra, a negyedik helytől lefelé, szinte mindenkit megcsapott a kiesés szele. Természetesen a legveszélyesebb zónát szeretnénk elkerülni már a bajnokság elejétől. A stabil bennmaradás a keret erőssége és a költségvetés alapján is reális cél lehet. Nekünk az NB II-ben az volt a koncepciónk, hogy NB I-es költségvetéshez konvergáló büdzsével dolgozzunk. Ezen nem változtattunk akkor sem, amikor nem jutottunk fel.

Nem titok, hogy a másodosztály második legmagasabb költségvetése volt a miénk. Az NB I-ben egy minimális növekedés lesz, de várhatóan a kisebb költségvetésű klubokhoz fogunk tartozni az élvonalban.

Milyen igazolások várhatók?

- Géresi Krisztiánt és Novothny Somát ugye már leigazoltuk, ők válogatott szintű játékosok és nagyon sokat várunk tőlük. Nem lesz azonban sok igazolás, annyi biztosan nem, mint amennyi általában a feljutó csapatoknál szokott lenni. Már az NB II-ben is olyan játékosokat igazoltunk, akik az NB I-ben is meghatározók lehetnek. Célzottan, minden csapatrészt szeretnénk megerősíteni, főleg azokat a posztokat, ahol jelenleg nincs versenyhelyzet. Mivel nem korlátlanok a lehetőségeink, élő szerződéssel rendelkező játékosokat nem fogunk tudni kivásárolni. Szabadon igazolható, lehetőleg több poszton is bevethető futballisták jöhetnek számításba.

Az elmúlt két évtizedben a Vasas négyszer is kiesett az NB I-ből (2006-ban aztán a Ferencváros kizárása miatt mégis elindulhatott a legmagasabb osztályban). Mi kell ahhoz, hogy hosszú távon meg tudjon ragadni az élvonalban a csapat?

- Következetesség, hosszú távú gondolkodás és egymásra épülő nyugodt munka. Furcsa, amit most mondok, de talán jobb is, hogy idén jutottunk fel és nem korábban.

- Igyekeztünk a másodosztályban is előre gondolkodni, ezért hároméves szerződéseket kötöttünk, amelyek jelentős részét már meghosszabbítottuk. Ha nyugodtan és következetesen építkezünk a jövőben is, akkor bízok benne, hogy elkerülhető lesz, hogy a Vasas liftezzen az NB I és az NB II között.

A Vasasnak van itthon az egyik legstabilabb szurkolótábora, viszont létszámban nincsenek túl sokan. Milyen nézőszámot terveznek az NB I-ben?

- Halmoztuk a győzelmeket, de ez nem látszódott a nézőszámon. A keret kialakítása mellett a másik fő feladatom, hogy visszacsalogassuk a szurkolókat a lelátókra.  Itt is az utánpótlást kell kiépítenünk, erre a következő időszakban lesznek majd különböző akcióink, amelyektől azt reméljük, hogy egyre több gyermekkel megszerettetjük a csapatunkat. A 70-es, 80-as években a kerületben meghatározó intézmény volt a Vasas, amelynek volt egyfajta misztikuma. Most azonban már nagyok sok felé terelődik a kerületi gyerekek figyelme, de az a feladatunk, hogy beintegráljuk őket a Vasas-családba. Nem biztos, hogy mindenkinek profi futballistává kell válnia, de a csapat elkötelezett szurkolója lehet. A napokban alakítjuk ki a jegy és bérletértékesítési feltételeinket, itt is abszolút szurkolóbarát megoldásokra törekszünk.   Bízom benne, hogy sok olyan szimpatizánsunk is visszatér, aki az NB II-es szereplés miatt nem járt meccsre. Ha átlagban tudnánk produkálni egy 3000-3500-as nézőszámot, azzal már elégedett lennék.

PRIVACSEK ANDRÁS