Az elismerés apropójából a paksifc.hu Lacza Józseffel beszélgetett, aki 2007. júniusától dolgozik a klubnál, mint pályafenntartó. Munkáját Lisztmájer Zoltán és Haraszti Ferenc segítik.
Kezdjük rögtön egy alap kérdéssel: hogy néz ki egy pályafenntartó munkanapja? Napok, hetek vagy évszakok vannak a szakmádban?
- Ebben a sorban, vannak mikro- és makrociklusok, melyek mellett természetesen az időjárás szempontjából is naprakésznek kell lenni. Először napra, majd hétre, hónapra, negyedévre és végül egy évre kell előre gondolkodni. Ugyanakkor az edzések mennyisége és időpontjai is kihatással vannak a munkámra olyan tekintetben, hogy mikor melyik pályával tudok foglalatoskodni. Emiatt a napi munkaidő kötetlennek nevezhető, hiszen valamikor délelőtt tápanyagozom, délután pedig öntözni, javításokat elvégezni kell visszajönnöm.
Mi motivál nap mint nap?
- Sokáig voltam edző, utánpótlás, majd felnőtt csapatoknál is dolgoztam. Mivel szövetségi kapitány sosem leszek, új kihívásként most az motivál, hogy olyan pályát készítsek a játékosoknak, amin öröm játszani. Az edzőség pedig egyáltalán nem hiányzik.
Mire gondoltál először, amikor megtudtad, hogy ilyen elismerésben részesülsz?
- Titokban reménykedtem, hogy idén ott leszek az elsők között, hiszen a nálunk vendégeskedő gárdák játékosaitól, szakmai vezetőktől, valamint a mentoromtól, Laczkó Zoltántól - aki folyamatosan dicsért és éltette bennem ennek a díjnak a lehetőségét - mindig csupa kellemes és jó visszajelzést kaptam a munkámat illetően.
Mit jelent számodra ez a díj?
- Amit eddig félmondatokban megemlítettek nekem, az most visszajött. Úgy érzem, jól dolgozunk, van értelme, és egy jól összetett munka folyik jelenleg. Az előbb említett Laczkó Zoltán elmondása szerint országos szinten a legjobb 3-4 ember között vagyok jelenleg. Szerintem pedig többen vannak nálam sokkal jobbak, csak lehet, hogy az Ő körülményeik rosszabbak. Van még mit tanulnom, és szeretnék is folyamatosan továbbfejlődni.
Hova kerül otthon az üveg emlékplakett?
- Természetesen az elsők közé. Nyertem már év utánpótlásedzője díjat Tolna megyében, úgy gondolom, amellett lesz a helye.
Visszatérve a szakmához: melyik évszak a legnehezebb ebben a munkakörben?
- Mindegyiknek megvan a maga kihívása. Sokan azt hiszik, nyáron milyen jó dolgom van, sajnos ez nem így van, ugyanolyan nehezek a nyári hónapok, mint a téliek. A nagy meleg ugyanolyan stresszhatással van a gyepre, mint a nagy hideg. Minden évszaknak megvan a saját kihívása, és minden évszakban a legjobb megoldásokat kell elővenni.
Ahogy tavaszodik, úgy fog zöldülni a pálya?
- Ahogy melegedni fog a talaj, és lesz egyre több napsütés, egyre zöldebb lesz. Éppen ezen a héten tápanyagoztam, így a hétvégére akár 30-40 százalékos zöldülés is előfordulhat. Ha megépül az „A” lelátó, és benne a pályafűtés kazánja, az óriási mértékben befolyásolja majd a pálya talaját, színét.
Figyelemmel kíséred a többi NBI-es gyep állapotát is?
- A mérkőzések alkalmával a TV-ben szoktam ránézni, valamint a többi kollégámmal telefonon vagy a személyes, szakmai megbeszélések alkalmával szoktuk megtárgyalni, hogy kinél mik az aktualitások.
Hol helyezkedne el a PAKSI FC Stadion játéktere egy képzeletbeli rangsorban?
- Ha a stabilitását nézem, a miénknél talán nincs stabilabb Magyarországon. Egy NBI-es mérkőzést követően nagyon kevés gyepsérülésünk van, mindösszesen 15-20 darab, ami minimálisnak tekinthető. Máshol ez a szám 100-200 is lehet. De még bőven lehetne fejlődni, ami már pusztán az anyagi lehetőségek kérdése.
