A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) ismét elkészítette kimutatását a 31 európai bajnokság klubjainak saját nevelésű játékosait illetően. Saját nevelésűnek ezúttal is azok a labdarúgók számítottak, akik 15 és 21 éves koruk között legalább három évet eltöltöttek egy adott egyesületnél.

Általános csökkenés

A CIES 2009-től 2017-ig minden évben elkészítette statisztikáját. Ezek alapján egyértelműen látszik, hogy a klubok évről évre kevesebb saját nevelésű futballistát alkalmaznak. Míg 2009-ben még a keretek 23,2 százalékát alkották ilyen játékosok, a tavalyi évben már csak 18,4 százalék volt ez a szám.

Az NB I az átlag felett

A vizsgált nyolcéves időszakban a klubok átlagosan 21,2 százalékban alkalmaztak saját nevelésű labdarúgót. Az NB I-ben ez a szám magasabb: 25,7 százalék volt. Igaz, a környező országokban az abszolút első szlovákoknál, valamint a horvátoknál, a szlovéneknél és a cseheknél is magasabb ez a szám. Az utolsó időszakra egyébként az NB I-ben már hatással lehetett a fiatalszabály, amit éppen most töröltek el ebben a formájában.

A siker és a fiatalok aránya

Az is megállapítható általánosságban, hogy minél versenyképesebb egy bajnokság, annál kevesebb saját nevelésű játékost foglalkoztat. (A topligákból csak a spanyolok nem az utolsó tízben voltak az előbb említett, nyolcéves időszakot vizsgáló listán.)

Nincs azonban összefüggés az egyes csapatok bajnoki sikeressége és a saját nevelésű játékosok hányada között. Azaz nem feltétlenül az az együttes nyeri a bajnokságot, ahol kevés a saját nevelésű. Sőt…

A Fradi 0 %-kal lett bajnok

Az alábbi gondolatot bizonyítja, hogy a bajnokcsapatoknál összességében, átlagosan több a saját nevelésű játékos (24,1 %), mint ha az összes együttest vizsgáljuk (21,2 %).

A két legjobb csapat, amely nagy százalékban támaszkodott utánpótlásra, ráadásul aranyérmes is lett, az a Barcelona (2012-ben a keret 57,7 százalékával), valamint a román Viitorul Costanta (2016-ban a keret szintén 57,7 százalékával).

Érdekesség, hogy az ennek ellenkezőjéről szóló táblázatban (azaz, hogy mely csapatok nyertek saját nevelésű játékos nélkül bajnokságot) az öt csapat közül az egyik magyar: a Fradinak nyert 2015-ben aranyat így. Még a bolgár Ludogorec, a görög Olimpiakosz, a román CFR és az osztrák RB Salzburg tette ezt meg.

A nyolcéves időszakot vizsgálva egyébként bajnokcsapataaink közepesen (31-ből a 14. helyen van az NB I) foglalkoztattak saját nevelésű játékosokat (a keretük 25 %-ban). A legjobbak e tekintetben a hollandok és a spanyolok, a legrosszabbak a portugálok és a görögök.