Sokat gondolkodtál rajta, hogy elfogadd a DVTK felkérését a vezetőedzői posztra?

 - Már a DVTK megkeresése is megtisztelő volt, mert Magyarországon kevés olyan klub létezik, ahol hasonló lehetőségeket lehet kiaknázni, mint Miskolcon - kezdte Bódog Tamás a dvtk.eu-nak. - Épül az új stadion, bővül az edzőközpont, fejlődik a klub, Leisztinger Tamás teljes mértékben a hátunk mögött áll, és egy olyan szurkolói bázissal rendelkezik a DVTK, ami egyedülálló. Ha eredményt tudunk felmutatni, akkor az egekig emelik a játékosokat. Tudom jól, hogy hazánkban sok helyen üresek a lelátók, de ha jól dolgozunk, akkor nekünk Diósgyőrben sikerülhet megtölteni az új arénát. Diósgyőrben nem kell lasszóval fogni a nézőket, jönnek maguktól is, ha jó és eredményes futballt láthatnak.

Nehezítette a döntést az, hogy sok év után tértél ismét haza?

 - Családos emberként nem csak a szakmai szempontok játszottak szerepet a döntésben, többször átbeszéltem a feleségemmel is a helyzetet. Amikor 1994-ben Ulmba igazoltam, akkor két évre terveztem, és most már 23 éve Németországban élek. Letelepedtem a családommal, az ikrek már ott születtek. Azonban magyar vagyok, hiába oda térek haza, ott mégis honvágyam van. Amikor Mainzban a labdarúgó pályafutásom vége felé közeledtem, akkor nagy lehetőséget kaptam, hogy csatlakozzak a második csapat edzői stábjához. Ez az időszak arra is jó volt, hogy számomra is kiderült, hogy tetszik ez a munka, szeretem csinálni. Végigjártam a ranglétrát, játékosként és másodedzőként is jó szakemberektől tanultam. Az eddig megszerzett tudást szeretném most Diósgyőrben kamatoztatni. Vezetőedző szerettem volna lenni, és a DVTK kedvéért érdemes volt otthagyni a kiváló körülmények között működő, az Európa Ligában induló Brøndby csapatát. Mondom ezt úgy, hogy a helyzet nem egyszerű, de megoldható.

Kemény kezű edző vagy?

 - Egykori labdarúgóként játékospárti vagyok, tudom, hogy mit lehet megengedni, és mit nem, de ahogy mondtam, szabályok nélkül nem működik semmi. Az a célom, hogy a mai szigorú szabályok - például, hogy mindenki tartsa a versenysúlyát -, egyszer olyan alapvetéssé váljanak, amiről nem is kell beszélni.

Milyen elvárásaid vannak még a renden és fegyelmen kívül a csapat felé?

 - A legfontosabb, hogy jól szerepeljünk, amihez tökéletes állóképességre van szükség. A stábbal mindent megteszünk, de kellenek a játékosok is az eredményhez. Nem csak a pályán, hanem az étkezéskor és a pihenőidőben is mindent meg kell tenni azért, hogy mindenki ki tudja hozni magából a maximumot.

Mit sikerült eddig elérni?

 - Nyomja a jelenlegi helyezés a játékosok lelkét, azonban meg tudom nekik adni azt a segítséget, ami ahhoz szükséges, hogy ezt pozíciót elhagyjuk. Sikerült változtatni néhány dolgon a védekezés megszervezésében, a támadások felépítésében, vagy éppen a pontrúgásokon. Kihasználtuk a rendelkezésre álló időt, amit persze össze sem lehet hasonlítani egy teljes felkészüléssel.

A teljes interjú ITT olvasható.