Bódog Tamás egy éve távozott az NB I-ből, illetve Diósgyőrből, azóta nem vállalt edző munkát, bár neve időről időre felmerült élvonalbeli csapatoknál.
A másodedzőként magyar bajnoki címmel is rendelkező egykori 5-szörös válogatott védő a Magyar Nemzetnek adott interjút, ebből idézünk az alábbiakban.
Egy éve bontott szerződést a Diósgyőrrel. Azóta hogyan telnek a napjai?
– Aktívan. Végre volt időnk a rég tervezett, de többnyire az én munkáim miatt elmaradt nyaralást bepótolni, renováltam a házunkat, közben egy másikba költöztünk, csiszoltam az angolnyelv-tudásomat, néhány hetet Angliában dolgoztam egy akadémián, Liverpoolban jártam tanulmányúton, játszom a helyi öregfiúkcsapatban, s persze informálódom, képzem magam, hogy megfelelő ajánlat esetén egyből munkába állhassak.
(...)Hogy tekint a Miskolcon eltöltött egy évre? Sikerként vagy kudarcként?
– Sokkal inkább az előbbi. 2017 tavaszán kieső helyen vettem át a csapatot, a többség már elkönyvelte a DVTK kiesését, én azonban biztos voltam benne, hogy tudok segíteni. Tavasszal a harmadik legtöbb pontot szereztük, és simán benn is maradtunk.
Miért maradt el a jó folytatás?
– Az ősz még jól alakult, ám tavasszal volt egy hónap, amely valóban rosszul sült el. Úgy éreztem, a vezetők sem tudták pontosan, hogy mit akarnak. Persze szerették volna, ha minél jobban szerepelünk, ugyanakkor az is elvárás volt, hogy az úgynevezett fiatalszabályból minél több bevételre tegyünk szert. Ezzel én is egyetértettem, csak éppen az a szabály is valahol az egészséges konkurencia kialakulását hátráltatta. A fiatalok nem feltétlenül voltak azon a szinten, hogy az NB I-ben szerepeljenek, s ha valaki megmondta nekik a véleményét, akkor hajlamosak voltak megsértődni. A magyar játékosok kissé vattába vannak csomagolva. Ám a legfőbb gondot mégis a hazai pálya hiánya jelentette. Azért mentem Diósgyőrbe, mert tudtam, hogy ott a szurkolók nagyon szeretik a futballt. A sors iróniája, hogy azon a héten avatták fel a stadiont, amikor engem kirúgtak. Összességében ma már mégis sokkal inkább a szépre emlékezem.
Az imént arra utalt, hogy túl voltak értékelve a játékosai. Ez általános a magyar futballban?
– Nemcsak a játékosok, mondhatom, én is túl voltam fizetve.
Az állam támogatásával néhány év alatt rendkívüli mértékben javultak a feltételek a magyar labdarúgásban. Nincs is ezzel baj, de szükség van az eredményekre. A 2016-os Európa-bajnokság, a Vidi szereplése az Európa-ligában biztató jel, ezeket a sikereket kell általánosítani. Én azt látom gondnak, hogy a fiatalok nem eléggé motiváltak. Mégpedig azért, mert nem hajtja őket a vágy, hogy külföldre igazoljanak, hiszen otthon is nagyon jól keresnek.
TOVÁBB: A teljes interjú itt olvasható - kattints!
