Az európai topbajnokságokban - a Premier League-et kivéve – már mindenhol használják a videóbírót, vagy röviden VAR-t (Video Assistant Referee), idén tavasztól pedig a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában is debütált a technikai újdonság. A megítélése egyelőre nem egyértelmű, ami azonban vitathatatlan: sokkal több a jó ítélet. Szabó Zsolt, korábbi FIFA-játékvezetőnk válaszolt a VAR-ral kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.

Milyen tévhitek vannak a videóbírós rendszerrel kapcsolatban?

- Az egyik tévhit, mely szerint sokkal többet áll a játék a mérkőzéseken - kezdte a csakfoci.hu-nak Szabó Zsolt, aki az elmúlt hónapokban több száz oldalas anyagot olvasott át a téma megismerése érdekében. - Ez a sokkal több átlagban egy percet jelent, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Szabályalkotó Testületének (IFAB) jelentéséből ugyanis kiderül, hogy az eddigi 94 perc helyett átlagban 95 percig tartanak azok a mérkőzések, amelyeken használják a VAR-t. Sok helyen hallani azt, hogy a játékvezetőnek gyorsan kell ítéletet hoznia. Nyilván az az ideális, ha viszonylag gyors döntés születik, de nincs időkorlát, jó döntést kell hozni és nem gyorsat. Ugyanakkor előfordulhat egy-egy kirívó eset, amikor az ellenőrzés több percig is eltart, de az ítélet pontossága fontosabb.

További tévhit pedig az, hogy a szurkolók ellenségesen fogadták az újítást, ehhez képest a megkérdezettek 81 százaléka elfogadja a videóbírós rendszert és úgy gondolja, hogy szükséges volt a bevezetése.

Hogyan és miről kommunikálhat a videóbíró a játékvezetővel?

- Fontos leszögezni, hogy a VAR bevezetésével nincs szükség több játékvezetőre. A hatbírós rendszerben ugyanis van egy játékvezető, két alapvonali játékvezető, két asszisztens és egy tartalék-játékvezető. A videóbírós szisztémában a pályán egy játékvezető, két asszisztens és egy tartalék-játékvezető teszi a dolgát, a VAR-szobában pedig van egy játékvezető, egy asszisztens, illetőleg szükség lehet egy technikusra is, aki azonban nem játékvezető. Ha van egy kétes szituáció, amit a pályán lévő játékvezető nem fújt le, a videóbíró a fülére szól és megkérdezi, hogy látta-e az esetet? Ha azt mondja, hogy igen látta és az ítélet nem egyértelműen hibás, akkor a VAR nem javasolja az ítélet monitoron történő megtekintését. Ha a játékvezető egyáltalán nem látta a szabálytalanságot, vagy a VAR szerint nyilvánvalóan hibás a játékvezető döntése, akkor javasolja a szituáció megnézését és kizárólag a játékvezető dönt arról, hogy mit ítél. Mindkét esetre volt példa a Porto-Roma BL-meccsen. A kétszer 15 perces hosszabbításban a Porto kapott egy olyan 11-est, amit Cakir nem látott, de miután a VAR-szobából felhívták a figyelmét a szabálytalanságra, visszanézte és befújta. Nem sokkal később meggyőződésem szerint a Romának is járt volna büntető, Cakir azonban élőben látta a játékosok közötti ütközést, de úgy ítélte meg, hogy csekély mértékű volt a kontakt a két játékos között. Mivel a játékvezető látta az esetet, a VAR nem ítélte egyértelműen hibásnak a döntést, ezért nem javasolta a megnézést és ezért nem adott büntetőt.

Milyen szituációkat lehet visszanézni?

- Négy olyan meccsszituáció van, amelyet megnézhet a játékvezető. Az első, hogy a gól előtt történt-e szabálytalanság onnantól kezdve, hogy a támadó csapat birtokolta a labdát. Természetesen ebbe beletartozik a leshelyzet is. A másik, ha nem megfelelő játékosnak adja a lapot a játékvezető, vagy második sárga lap felmutatása mellett sem nem állítja ki. A harmadik a 11-es szituáció: ha büntetőterületen belül történik kétes eset, megnézheti a bíró, de ha a tizenhatoson kívül, azt már nem. Akkor sem, ha nagyon jó helyzetből jöhetne valamelyik csapat szabadrúgással. A negyedik pedig a piros lap megítélése. A videóbíró szólhat a játékvezetőnek, hogy egy-egy súlyos szabálytalanságot, vagy erőszakos cselekedetet érdemes újra megnéznie és azután hozhat végső döntést.

Orosz Pál, az FTC vezérigazgatója egyre gyakrabban veti fel a videóbíró hazai bevezetését. Mikor lesz az NB I-ben ennek realitása?

- A következő szezontól még aligha, hiszen akkor már javában kellene tesztmérkőzéseket játszani, képezni a játékvezetőinket és kiépíteni az infrastruktúrát. A bevezetését azonban nem lehet sokáig húzni, előbb, utóbb eljön a VAR ideje nálunk is. Jelenleg olyan országokban gondolkodnak a bevezetésén, mint például Izrael, Svájc, Málta, Írország, míg Horvátországban és Szlovéniában 1-1 mérkőzésen fognak videóbírót használni. Jelenleg háromféle VAR-szobát alkalmaznak Európában: Lengyelországban például három busz járja a stadionokat és ebbe ül be a meccsek alatt a videóbíró, vannak országok, ahol van egy központi VAR-helység – ahogy a vb alatt is volt -, de akad arra is példa, hogy minden stadionban kialakítanak ilyen szobákat.

Lehetséges -e, hogy Kassai Viktor azért nem vezet ebben az évben BL-meccseket, mert az NB I-ben még nincs videóbírós rendszer?

Lehetséges, sőt, biztos, hogy tavasszal már nem is fog vezetni a Bajnokok Ligájában. A BL most már egy nagyon szűk réteg privilégiuma lett, olyan országok játékvezetői kapnak meccseket, ahol van videóbíró, így jobbára olasz, német, spanyol, holland, török, francia bírókat látunk a BL-ben,

egyedül a szlovén Skomina a kakukktojás, de neki a 2018-as felnőtt világbajnokságról is van már tapasztalata, de nyilván az sem hátrány, hogy az UEFA elnöke szlovén. Érdekes, hogy az angolok például két topbíróval is rendelkeznek, de mivel a Premier League-ben még nincs VAR, mégsem jut nekik BL-meccs.

Ezt azt jelenti, hogy addig nem is lesz magyar játékvezető a BL-ben, amíg itthon nem vezetjük be a VAR-t?

- Szerencsére nem jelenti azt, bár a magyar játékvezetők versenyképességét mindenképpen rontja. Ősszel, ha elkezdődik az új Bajnokok Ligája szezon, rengeteg csoportmeccset játszanak, így sok bíróra lesz szükség. Az UEFA folyamatosan képzi az elit játékvezetőit, de jelenleg magyar játékvezetők közül csak Kassai kapott ilyen VAR-képzést korábbi klub vb és ifjúsági vb kapcsán.

A kieséses szakaszban, ahogy idén is, azonban biztosan csak azok kapnak majd komoly szerepet, akik heti rendszerességgel vezetnek videóbírós meccseket. Ugyanakkor nem szabad azt gondolni, hogy a magyar játékvezetők miatt van szükség a VAR-rendszerre, hiszen ez az egész magyar labdarúgás érdeke.

Hogyan fogadták a labdarúgás szereplői a videóbírót?

- Eleinte sokan kétkedve, de most már az edzők, a vezetők, a játékosok is elismerik, hogy szükség van rá. Mondok egy példát: ha a VAR előtti időszakban mondjuk az utolsó percben a játékvezető befújt egy 11-est, ami sorsdöntő volt a végeredmény szempontjából, percekig ment a reklamálás, a lökdösődés, fel akarták öklelni a bírót. Ehhez képest most mi van? Abból indul ki mindenki, hogy jó a döntés, könnyebben elfogadják, hiszen nincs mit reklamálni. A PSG-MU BL-meccs hosszabbításában befújt videóbírós 11-est is tudomásul vették a hazai játékosok, pedig ezzel kiestek. Sokkal kevesebb feszültség van a meccseken, ami a labdarúgás imidzsének szempontjából fontos.

A VAR előnyei egyértelműek, de mi a hátránya?

- Félő, hogy kivesznek a játékvezetői egyéniségek. Például egy asszisztensnek ma már nem kell kimagasló tudásúnak lennie, hiszen a les, nem les szituációkat mindig visszanézik a góloknál. Az a gyakorlat, hogy az asszisztensek inkább nem intik be a nem egyértelmű helyzeteket, menjen végig a támadás, majd a videóbíró eldönti, hogy les volt-e vagy sem. Azok a készségek fognak kiveszni a játékvezetőkből, amelyek a meccs kézbentartásához kellenek. Ez biztosan nem jó irány, picit olyan, mint az autóvezetés, aki annak idején Zsigulin tanult meg vezetni, az valószínűleg keni, vágja a témát. A mai modern autóknál azonban már sávtartó automatika, ráfutásgátló segít a biztonságos közlekedésben, ami jó dolog, csak éppen nem lesznek megbízható sofőrök az utakon. Összességében azonban sokkal több a VAR pozitív hozadéka, a fő célt, hogy visszaszorítsuk a nyilvánvalóan rossz döntéseket, elértük. Ne felejtsük el, komoly iparág a labdarúgás, komoly pénzekkel, óriási munkaerőpiaccal. Éppen ezért egyre több bajnokságban használják a rendszert és csak idő kérdése, hogy nálunk is bevezessék.

PRIVACSEK ANDRÁS