Véget ért a Fizz Liga 2025/2026-os idénye, az m4sport.hu pedig ismét megnézte, hogyan teljesítettek a csapatok a magyar- és a fiatalpercek gyűjtésében. Az összes játékperc 62 százalékát kapták a magyar és 38 százalékát a külföldi labdarúgók.
Ha csapatonkénti bontásban vizsgáljuk a magyarok és a légiósok játékperceit, akkor természetesen a csak magyar labdarúgókat foglalkoztató Paksot találjuk az élen. Bognár György csapata mögött az MTK és a DVSC zárt még a „dobogón”, és a két kieső, a Kazincbarcika és a DVTK is ott van az első hatban. Akárcsak a téli összesítésünknél, a szezon végén is három olyan csapatot találunk, ahol több lehetőséghez jutottak a légiósok, mint a magyarok: az FTC, a Kisvárda és az Újpest esik ebbe a csoportba.
Forrás: m4sport.hu
A játékosokat külön-külön vizsgálva két kapus végzett a lista élén: Popovics Ilija (Kisvárda) és Gundel-Takács Bence (ZTE) egyetlen másodpercet sem hagyott ki, mind a harminchárom bajnoki mérkőzést végigjátszotta. A mezőnyjátékosok között Lukács Dániel (PAFC) kapta a legtöbb játékpercet, közel 100 percet verve a mögötte holtversenyben második Daniel Stefulj (ETO) és Szendrei Norbert (ZTE) párosra.
A 2025/2026-os idényben rekordot jelentő 78 U21-es magyar labdarúgó kapott lehetőséget, ők összesen 45 ezer játékpercet tölthettek a pályán – ez egészen pontosan 8288 perccel több, mint az előző, eddig csúcsot jelentő 2024/2025-ös szezonban.
Ahogy az Révész Attilától már megszokottnak mondható, a Kisvárda nagyrészt ezúttal is egy kapussal teljesítette a fiatalperceket: Popovics Ilija mind a 33 bajnoki mérkőzést végigjátszotta. Szorosan mögötte a márciusi válogatott mérkőzéseken már lehetőséget kapó Szűcs Tamás (DVSC) és a felnőtt nemzeti csapat júniusi felkészülési mérkőzéseit megelőző összetartásra meghívott Markgráf Ákos (PAFC) zárt. A dobogósok mögött a Paksba berobbanó Horváth Kevint és a ZTE mezét télen újpestire cserélő Bodnár Gergőt találjuk, míg az első tízbe három MTK-játékos (Kovács Patrik, Németh Hunor, Átrok Zalán) is befért. A bajnok ETO-ban Bánáti Kevin kapta a legtöbb lehetőséget a fiatalok közül, míg az első húszban még úgy is ott van Tóth Alex, hogy télen távozott az FTC-től.
Szám szerint a legtöbb U21-es magyar labdarúgó a DVTK-ban kapott lehetőséget (11), de ami ennél is fontosabb, hogy a legtöbb játéklehetőséghez az MTK fiataljai jutottak. A budapesti kék-fehér csapatot szorosan követi a Puskás Akadémia a fiatalpercek rangsorában, míg a harmadik helyre a DVSC ért oda. A „felsőházba” még a DVTK, a Kisvárda és a bajnok ETO futott be.
A szezon első felében az Újpest Kaczvinszki Dominik 365 percével sereghajtó volt, a Dárdai Pál, Szélesi Zoltán páros érkezésével és vezetésével azonban jelentősen megugrott ez a szám – elsősorban a ZTE-től érkező Bodnár Gergő és a Németországból Újpestre igazoló Fenyő Noah szerepeltetésének köszönhetően. Utolsó helyre csúszott viszont a Ferencváros, ahol a Premier League-ben szereplő Bournemouthba szerződő Tóth Alex fiatalperceit nem nagyon sikerült pótolni: Madarász Ádám 552 játékperce mellett Lisztes Krisztián és Lakatos Csongor összesen nem töltött 100 percet a pályán.
Nyolc csapat teljesítette az MLSZ 4+1-es ajánlását
A 4+1-es ajánlást (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályt”) a szövetség tavaly májusi közgyűlésén fogadták el. Lényege, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született fiatalt) végig a pályán kell tudnia.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez csak egy ajánlás, ennek be nem tartásáért semmilyen hátrány nem éri a pályán és a tabellán az adott klubot, a teljesítésért azonban 500 millió forint külön támogatás jár – ez egyébként 175 millió forinttal több, mint amennyit az előző két szezonban azok a klubok kaptak, amelyek teljesítették a fiatalajánlást.
Akárcsak fél távnál, a szezon végén is nyolc olyan csapatot találunk, amely maradéktalanul megfelelt az MLSZ-ajánlásnak: a DVSC, a DVTK, az ETO, a Kisvárda, a Kazincbarcika, az MTK, a Paks és a PAFC is.
Azonban ennek a négy csapatnak sem kellett teljesen elköszönnie a központi bevételektől: kizárólag a 2025–2026-os idényben érvényes volt az átmeneti szabály (lényege röviden: a 2024–2025-ös szezonban előírtak teljesítése elfogadható részteljesítésként), eszerint átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kellett játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kellett kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak. Fontos, hogy az átlag számításakor korlátozó feltétel, hogy egy mérkőzésen a fiatal labdarúgók játékpercei esetében legfeljebb 90 perc, a hazai labdarúgók esetében legfeljebb 540 játékperc vehető figyelembe.
A részteljesítés az FTC-nek, a Nyíregyházának és a ZTE-nek is sikerült (így mind a három klub 325 millió forintot kap az MLSZ-től), míg az Újpestnek hiába lett meg végül a szükséges mennyiségű fiatalperc, a magyarpercekből nem sikerült 14 850-et gyűjteni.
Az NSMI, azaz a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet ösztönzője tizenkettőből hét élvonalbeli csapatot (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC) érint, mivel jelenleg csak nekik van államilag elismert labdarúgó-akadémiájuk (illetve még két csapatnak, a másodosztályból most feljutó Budapest Honvédnak és Vasasnak).
Schmidt Ádám sportállamtitkár korábban elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. Ez egybevág az MLSZ 4+1-es ajánlásával, ám annyiban eltér attól, hogy az NSMI nem követeli meg a fiatal játékos szerepeltetését, Schmidt elmondása szerint „akár öt darab 30 éves magyar játékossal” is teljesíthető a feltétel.
A hét érintett csapat az öt magyar pályán tartását meg is oldotta a 2025–2026-os szezonban, igaz, például a Ferencvárosnak ehhez az utolsó két fordulóra honosítania kellett a csapathoz télen csatlakozó argentin hátvédet, Mariano Gómezt.
