Gyepes Gábor korábbi válogatott időszakáról, a mostani fiatal játékosokról, a jelenlegi nemzeti csapatról is beszélt az origónak adott interjújában. Elsőként a Matthäus-korszakról nyilatkozott.  

- Megmondom őszintén, én nem szerettem játszani Matthäus kapitánysága alatt. Mindig akkor teljesítettem jól, ha éreztem a bizalmat, de nála ezt nem éreztem. Előfordult, hogy Matthäus nem mondott igazat. Az egyik meccs előtt a szemembe mondta, hogy játszom, aztán mégsem így történt. Mire rákérdeztem, és közölte, hogy ő nem mondott ilyet. Innentől nem is törekedtem arra, hogy megfeleljek neki. Becsapva éreztem magam. 

A jelenleg a Soroksárban futballozó játékos Bernd Storckról is elmondta a véleményét.

- Úgy hallom, Storck szabad kezet kapott az MLSZ-től, és eddig nem mutatott rossz eredményeket, sőt. Abban nem látok problémát, hogy a kapitány a saját embereivel akar együtt dolgozni. Abban viszont igen, hogy ha valakit idehoz, és az a valaki egy-két hónap után önszántából elmegy.  Talán a válogatott korábbi sajtófőnöke, Sztancsik Tamás véleménye áll a legközelebb az igazsághoz. Bernd Storcknak vannak megkérdőjelezhetetlen, kiváló szakmai megoldásai, de nem könnyű ember. Láttam a Még 50 perc című, válogatottról szóló dokumentumfilmben, hogy micsoda különbség volt a kapitányok között. Egervári Sándor szelíden megkérte a játékosokat, hogy „esetleg valamit csináljanak”. Bernd Storck az északír meccs szünetében precízen, lényegre törően, keményen, önbizalommal, nagyon határozottan kommunikált a csapattal. Hogy mekkora a szerepe a tudásnak és mekkora a szerencsének? Ezt nem tudom, de az biztos, hogy száz magyar edzőből kilencvenkilenc nem állította volna be Kleinheislert a norvégok ellen. Sokan várják, hogy beleköthessenek a kapitányba. 

Tegnap Lipcsei Péter kritizálta a mai fiatal játékosok mentalitását, hasonlóakról beszélt Gyepes is.

- A gyerekek nem igazán akarnak futballisták lenni, csak a folyamat végét, a luxusautókat és a pénzt látják. Persze ezt is el lehet érni, de tenni kell érte. A mai gyerekek más világban élnek, feleselnek, visszaszólnak. Mondtam az egyik fiatal játékosnak, hogy legyen szíves, menjen el a labdáért. „Túl messze van!” – válaszolta. Ha én ezt mondom annak idején Szűcs Lajosnak, akkor egy percen belül összecsomagol, és bedob a kukába.  Azért értem el valamit a futballban, mert alázatosan végeztem a feladatom. Tudtam, hogy mi a rend.

A teljes interjút az origo.hu-n, IDE kattintva olvashatod el.