Priskin Tamás, a Digi Sport Reggeli Start című műsorának nyilatkozott.
- Nagyon rossz volt a lelátóról nézni a Svájc elleni mérkőzést. Ezen a meccsen minimum egy pontra rászolgáltunk volna, nem érdemeltünk vereséget. Nekem nagyon hiányoztak a fiúk, bízom benne, hogy legközelebb ott tudok lenni a csapatban. A meccs után gratuláltam Szalai Ádámnak a két remek góljához, de sajnálom, hogy nem ért semmit, mivel egy pontot sem szereztünk. Feröer ellen nehéz körülmények között játszottunk, sokan nem voltunk játékban, most jó pár mérkőzés volt a lábakban, ráadásul nagyszerű közönség előtt szerepeltünk, a 12. játékosunk a szurkolók voltak. Ezek fontos tényezők, többek között ezért is játszottunk jobban. Sajnos a hiba benne van a futballban. Ha megyünk előre és mindenképp gól akarunk szerezni, akkor valamilyen szinten kinyílunk. Ha egy magasan jegyzett csapattal játszunk, akkor azok kihasználják a hibákat. A pályán nem sok különbség volt a két csapat között, a svájciak magasabban jegyzett bajnokságokban játszanak, ez a nagy különbség. Szerencsétlenek voltunk a végén, ezért kaptuk a gólt.
A támadó beszélt a jövőről is.
- Ha ezen az úton folytatjuk, és hasonló teljesítményt nyújtunk, akkor nem lesz problémánk, de szerintem még ennél is tudunk jobban játszani. A lettek ellen sem lesz könnyű, de úgy érzem, hogy megverjük őket.
Priskin már felépült, szeretne a hétvégén játszani.
- Múlthéten elkezdtem a rehabilitációt, jelenleg 80 százalékos állapotban vagyok, a héten csatlakozhatom a csapathoz és újra a többiekkel edzhetek, hétvégén pedig már szeretnék a padra leülni. Meg kell nyerni a bajnokságot, de nem állunk jól, össze kell magunkat szedni, hogy közelebb kerüljünk az első pozícióhoz.
A játékos elmondta, miért nem jött össze a nyári váltás a Slovanból a Videotonba.
- A két klubnak nem sikerült megegyeznie, ezért maradtam, most már 100 százalékosan a klubomra koncentrálok. Több lehetőségem is volt, de nem bánom, hogy így alakult. Ha a jövőben lesz olyan lehetőség, ami nekem is és a klubomnak is megfelelő, akkor szívesen váltok.
