Csütörtökön a magyar irodalom újabb világsikerét ünnepelhettük: Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia.
A nem mindennapi hírnek szinte azonnal lett egy focis vonatkozása is, miután a köztudottan hatalmas irodalom- és könyvrajongó kapus, a jelenleg az NB II-es Soroksárt erősítő Holczer Ádám az Instagram-oldalán posztolt egy bejegyzést, amiben ezt írta: "Néhány hónapja az öltözőben feltettem a kérdést, tudja-e bárki is az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjasunk nevét. Tekintsünk el a jó megfejtések számától, ünnepeljük azt, hogy mától nem releváns a kérdés, Kertész Imre nincs többé egyedül!"
A korábbi Fradi-kapus ekkor még nem írta le, a Csakfocinak azonban elárulta, mennyien ismerték akkor Kertész Imre nevét a soroksári öltözőben, illetve arra is válaszolt, Krasznahorkai László ismertségét felmérte-e már az NB II-es együttesnél.
Sajnos senki nem tudta az öltözőben, hogy hogyan hívták az akkor még egyetlen irodalmi Nobel-díjasunkat. Krasznahorkai Lászlóval kapcsolatban azonban már nem kellett semmilyen kérdést feltennem az öltözőben, mert a mai edzésen már úgy fogadtak, hogy elkezdtek a hátam mögött beszélgetni arról, hogy "hallottátok, hogy van egy új Nobel-díjasunk?"
Persze mindezt a fülem hallatára, kicsit zrikálva is ezzel engem, de egyben jelezve, hogy hallották a hírt. Szóval most már biztosan van sok olyan játékos az öltözőben, aki tudja, ki az a Krasznahorkai László, bár szerintem tegnap délutánig, de legalábbis az esti posztomig nem igazán ismerte őt sem senki közülünk – válaszolta a Csakfocinak Holczer.
Honlapunk arra is kíváncsi volt, milyen gyakran és milyen céllal tesz fel Holczer ilyen kulturális kérdéseket a csapattársainak.
– Ezek nem igazán kérdések szoktak lenni, inkább csak az elkeseredésemből fakadó kinyilatkoztatások. A posztomban jelzett esetnél például egészen pontosan az történt, hogy
egy celebről már nagyjából három perce tartott egy diskurzus az öltözőben, hogy éppen melyik műsorban szerepel, ekkor szóltam közbe nagy megrökönyödésemben, hogy nem létezhet, hogy ilyen emberek neve közszájon forog, míg azt valószínűleg senki nem tudja, hogyan hívják az egyetlen irodalmi Nobel-díjasunkat.
Ezt követően kérdés formájában is megfogalmaztam ezt feléjük. Teszem hozzá, egyáltalán nem baj, ha ismerjük korunk celebjeit és influenszereit, csak mellette illene talán ismernünk a legfontosabb íróinkat, irodalmi személyeinket, vagy éppen zeneszerzőinket – folytatta a kapus.
Végezetül arról kérdeztük a televíziós szakértőként is tevékenykedő Holczert, hogy melyik művét olvasta Krasznahorkai Lászlónak és melyeket merné bátran ajánlani.
– Krasznahorkai az az író, akivel nem érdemes az irodalomban való elmélyülést kezdeni, mert akár az egész olvasástól is elmehet az ember kedve. Ezt nem Krasznahorkai kritikájaként mondom, hanem ő egyszerűen egy olyan komplex író és olyan világot teremt meg, ami nem egy alapbelépő, hanem az irodalomban már évtizedek óta lubickolók számára tud egy nagyon nagy pluszt és üde színfoltot nyújtani. Az ő mondatai nem rövidek, inkább vesszőkkel dolgozik, mint pontokkal. Vagy ahogyan a posztomban is írtam, Bödőcs Tibor humorista foglalta össze ezt jól egyszer, amikor azt mondta: „Ahogy a gyulai népi mondás tartja: rosszul nézel ki, Krasznahorkai-mondatba már ne kezdj bele!”
Ha mégis kellene valamit ajánlanom általánosságban, akkor mindenképp kezdetnek valamelyik rövidebb művét mondanám, például A Manhattan-terv, vagy Az utolsó farkas, de ezek nem igazán adják vissza az ő esszenciáját. Nyilván az ő karrierjében a nagy művei a legfontosabbak, ezek miatt is érdemelte ki ezt a díjat, viszont ezek a művek nagyon nehezen emészthető olvasmányok olyanok számára, akik az irodalomra szórakoztatásként tekintenek és kikapcsolódásra használják.
Az az apokaliptikus világ, amit ő megteremt, nem a szórakoztató irodalom része, ő a szépirodalomban is egy hardcore szépíró, aki a világ nyomorára és nehézségeire reagál. A Háború és háború vagy épp Az ellenállás melankóliája című regénye is nagyon szép, de még nem olyan hosszú, talán még a fogyaszthatóbb kategóriába tartozik tartalom szempontjából, de a szöveg sűrűsége miatt ezek is nehezebb művek. Ha valaki eljut Krasznahorkaihoz, az egy csodálatos dolog, de nem érdemes vele kezdeni az irodalommal való ismerkedést. Biztosan van egyébként olyan olvasója a Csakfocinak is, aki fogyaszt bőven irodalmat, nekik pedig az imént említett négy művet ajánlanám. Én például nem olvastam még tőle a három évvel ezelőtt megjelent Herscht című elbeszélését, azt mondják arról is, hogy egy csodálatos mű, illetve novemberben jön a legújabb szerzeménye, A magyar nemzet biztonsága címmel, amiben a világ aktualitásai is terítékre kerülnek. Lehet, érdemes megvárni a novembert és a legfrissebb művén keresztül megismerni őt, aztán pedig visszafelé haladni az életművében, de erre sincs egyértelmű recept – zárta a Csakfocinak Holczer.
Holczer Ádám épp nemrégiben adott hosszabb interjút karrierjéről a Csakfocinak, ahol a parázsló Fradi-öltöző, szenzációs Tóth Alex, elmaradt fizetések és a szurkolók nyomása is szóba került.
