Miután eldőlt, hogy Marco Rossi marad a magyar válogatott szövetségi kapitánya és az MLSZ elnökségi ülése véget ért, Csányi Sándor elnök hosszabb interjút adott. Ebből idézünk az alábbiakban, témakörök szerint.
A következő évben is Marco Rossi lesz a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya
– Marco Rossi 82 mérkőzésen vezette eddig a magyar válogatottat, egyhuzamban ez a leghosszabb ciklus. Baróti Lajosnak ugyan több meccse volt, de két külön időszakban dolgozott. Rossi időszaka alatt két Európa-bajnokságra kijutott a csapat, feljutottunk a Nemzetek Ligája A-ligájába, ahol egy évet bent is maradtunk – ez is erőn felüli eredmény volt.
Összességében azt mondhatom, hogy voltak a vártnál jobb és a vártnál rosszabb időszakaink is. Most kétségtelenül csalódás, hogy nem sikerült eljutni a világbajnoki selejtező playoff-körébe, ami minimumcél lett volna, ezért is merült fel, hogy folytatja-e. De az egész ciklust együtt kell értékelni. Marco Rossi beszámolt az elmúlt év munkájáról, a csapat körüli változásokról, a szükséges taktikai módosításokról. Az elnökség úgy döntött, továbbra is megbízik benne: ő marad a válogatott szövetségi kapitánya.
- mondta Csányi az M4 Sportnak.
Mennyire volt egyhangú az MLSZ elnökségének döntése?
– Teljesen egyhangú volt. Ugyanakkor abban is egyetértettünk, hogy a kapitány egy részletesebb szakmai beszámolót is tart még a szakmai bizottság előtt – ott jól ismert, komoly futballmúltú szakemberek ülnek. Átbeszélik az előző év taktikai, felkészülési és összeállítási kérdéseit, valamint a jövőre vonatkozó terveket. Mi tanácsokat adhatunk, de a végső döntések az ő hatáskörébe tartoznak.
Mekkora ütés az újabb vb-kudarc a magyar futball fejlődésére nézve?
– Remélem, nem gyógyíthatatlan csapás. Szomorú, hogy háromszor is az utolsó pillanatokban veszítettük el a playoffba jutás lehetőségét: előbb Írországban, majd itthon Portugália ellen, most pedig ismét az írek ellen. Ha csak egyszer nincs balszerencsénk, egészen más lenne a helyzet. Rossi beszámolójában elhangzott: az elmúlt év hosszabbításos időszakában hat gólt lőttünk és hármat kaptunk – sajnos ez a három pont sorsdöntő volt. Alapvetően azonban nincs rossz helyzetben a válogatott. Bízom benne, hogy az őszi Nemzetek Ligájára még jobb felkészültséggel és erősebb stábbal érkezünk. Jó lenne visszajutni az A-ligába – bár nagyon nehéz –, de bízunk Rossiban, és úgy gondolom, meg tudja oldani a helyzetet.
MLSZ-elnökként mennyire csalódott?
– Természetesen érzelmileg nagyon megviselt. Tizenöt éve vagyok ebben a munkában, és mindig úgy gondoltam: az Európa-bajnokságok után a világbajnoki szereplés lenne az igazi „korona”. Most ez nem sikerült, és sokakhoz hasonlóan én is rendkívül csalódott voltam. Hétfő reggel talán régen volt ennyire levert az ország, amikor szembesült vele, hogy ez bizony nem rossz álom, hanem a valóság.
Az MLSZ-t és a személyét is támadó szurkolói rigmusokról
– Valami valóban elromlott a szurkolók és az MLSZ kapcsolata között. Erről az elnökségi ülésen is beszéltünk.
A szurkolók korábban kezdeményezték, hogy üljünk le beszélgetni, és személy szerint én sem zárkóztam el ettől – egyetlen dolog miatt vártam egy bocsánatkérést. Nem a „b*i MLSZ” vagy „sz*házi MLSZ” rigmusok miatt – ilyen előfordul futballpályán, még ha nem is helyénvaló. Hanem amiatt a rigmus miatt, amely így szólt: „Csányi Sándor...mit csinálj az anyáddal....” Úgy gondoltam, joggal várok el ezért egy egyszerű bocsánatkérést. Most azonban úgy látom, ez nem lehet akadálya a párbeszédnek.
Felhatalmaztam Vági Mártont és Lőw Zsolt alelnököt, hogy vegyék fel a kapcsolatot a szurkolókkal, mérjék fel az igényeket, és nézzük meg, mi teljesíthető. Ami jogszabályba ütközik – például a petárdák kérdése vagy a rasszizmus – azon nem tudunk változtatni. A FIFA kötelezi a szövetségeket a rasszizmus szigorú büntetésére, különben a magyar csapatok nem vehetnek részt nemzetközi tornákon. Meg kell találni azokat a kifejezéseket, amelyekkel szurkolhatnak úgy, hogy közben nem lépik át a rasszizmus határát.
Meddig marad MLSZ-elnök?
– Van egy célom: kijutni a világbajnokságra. Olvastam egy interjút az Ukrajnában harcoló grúz légió parancsnokával, aki azt mondta: „Amíg élek, nem veszítettem.”
Én természetesen nem akarom azt üzenni, hogy addig leszek elnök, amíg meg nem halok (nevet) – de még egy világbajnokságot szeretnék kivárni elnökként, és megadom magamnak a lehetőséget, hogy arra kijussunk.
Szükség van-e külön profi ligára az NB I előrelépéséhez?
– Nem gondolom, hogy egy külön liga szolgálná a fejlődést. A liga megalakítása azt jelentené, hogy a kupák, bajnokságok szervezése és a jogértékesítés átkerülne, ugyanakkor minden nemzetközi ügyintézés – átigazolások, fegyelmi ügyek, játékvezetés – továbbra is az MLSZ-nél maradna. A legnagyobb kockázat azonban az, hogy az UEFA és a FIFA csak az MLSZ által szervezett versenyt ismeri el hivatalosnak.
Hallottam én is, hogy a miniszterelnök szerint gondolkodni kell róla, de őszintén szólva meglepett. A történetet messziről kell nézni: 1998 és 2004 között volt Magyarországon Hivatásos Liga. Több Kft.-t is létrehoztak, pénzügyi káosz alakult ki, a vezetők közül többen börtönbe kerültek. Amíg én elnök vagyok, nem lesz hivatásos futballiga Magyarországon. Ez 2010-ben is feltételem volt a megválasztásomkor.
Lehet-e ma új Bozsikot, Puskást vagy Hidegkutit nevelni?
– Alapvetően nem értettem egyet a kiemelt állami akadémiák létrehozásával. Korábban minden utánpótlás-nevelés az MLSZ alatt működött, normatív támogatással. Az akadémiák kiválása után az együttműködés gyengült, és meggyőződésem, hogy nem dolgoztak hatékonyan. Az utánpótlás-válogatottakhoz érkező játékosok mért adatai – gyorsaság, állóképesség – ezt alátámasztják. Most azonban Szalai Ádámnak is köszönhetően javult az együttműködés a sportállamtitkárság és az MLSZ között, közösen dolgozunk a programokon és az ellenőrzésben. A progresszivitás visszavezetése arra kényszeríti az akadémiákat, hogy valóban teljesítsenek. Nem jó, ha túl sok a pénz: ilyenkor összevásárolnak minden gyereket, egyéni képzésre nincs idő, a tehetséggondozásból tehetségtemető lesz. Néhány éven belül láthatóak lehetnek az eredmények – akár 1-2 éven belül is.
Mit gondol a miniszterelnök „fiatalperces” felvetéséről?
– Nem értek vele egyet. Egyrészt ez nem új dolog: 2014 óta működik fiatal- és magyarszabály az MLSZ-ben, pluszpénzzel ösztönözve a klubokat. Az akadémiai rendszerben még szigorúbb szabályozás van: öt magyarnak és két fiatalnak kell játszania, különben nem kapják meg az akadémiai támogatást. A jelenleg érvényes „öt magyar, két fiatal” szabály a sportállamtitkárságé és nem az MLSZ-é. A mi új rendszerünk csak 2026/2027-től lép életbe, és nem kötelező: pluszpénzt adunk annak, aki pályára tesz öt magyart és egy U21-est. Nem büntetünk, hanem ösztönzünk. De valószínűleg átveszünk egy elemet: nem ugyanannak kell végig a pályán lennie, ugyanannak a játékosnak, hanem összpercet határozunk meg. Ez rugalmasabb lesz az edzők számára.
Az edzők egy része azonban így is félreérti a rendszert – teljesen világosan le van írva, mit kell tenni. Nem értem őket: úgy beszélnek, mint akik szerintem nem tudnak írni vagy olvasni és kritizálják ezt a rendszert, pedig teljesen világosan le volt írva, hogy mit kell csinálni. A Felcsút edzője az, aki a kispadról telefonál a meccs közben, hogy akkor most cserélhet, vagy nem cserélhet. Ha írástudó ember, akkor fel kell rá készülni...
A korosztályos válogatottak helyzetéről
– Az utánpótlás-válogatottak szereplése a legnagyobb csalódás számomra. Ki lehet kapni Franciaországtól 2-1-re, de Csehországtól 7-1-re vagy Észak-Macedóniától nem. Itt is fennáll az a probléma, mint a felnőtteknél: a játékosok néhány napra érkeznek meg, olyan állapotban, amilyenben a klubból jönnek. Hat nap alatt nem lehet csodát tenni. Ha javul az akadémiák munkája – és szerintem javulni fog –, több fiatal kerülhet fel. Az U21-es korosztály egyfajta tartaléka is a nagy válogatottnak, ezt mutatja Gruber Zsolt vagy Tóth Alex példája is. A fiatalok szerepeltetése működik: Európában már az ötödikek vagyunk ebben, miközben az ellenfelek túlnyomó többsége topbajnokságokból érkezik.
Az elnökségi ülés további témáiról
– A megbeszélés nagy része pénzügyi kérdésekről szólt: a jövő évi tervezésről, a TAO-elszámolásokról, és egy jelentősebb beruházásról döntöttünk. A versenykiírások elfogadása is napirenden lett volna, de ezt végül levettük, és megkértük a Lőw Zsolt által vezetett szakmai bizottságot, hogy nézzék át az egészet, és ők terjesszék elő a következő ülésre.
