Csányi Sándor, az MLSZ elnöke az M4 Sportnak adott exkluzív interjújában a férfi A-válogatott következő ellenfeleiről, a fiatalszabályt és a játékvezetést ért kritikákról és a kecskeméti pálya jövőjéről is nyilatkozott.
Eb-felkészülési ellenfelek
Bizonyos részleteket még tisztázni kell, de 99%-os biztossággal lehet állítani, hogy tavasszal Törökország és Koszovó lesz az ellenfél, ellenük itthon fogunk játszani.
- Törökország ugyan mögöttünk van a FIFA-világranglistán, de tavaly megverték Horvátországot és Németországot, így nem mondható könnyű ellenfélnek.
Az Európa-bajnokság előtt Írországgal játszunk. Itt a szövetségi kapitány külön kérése volt, hogy Skóciához hasonló stílusú csapattal játsszunk. Máltával is megmérkőzünk: az írek ellen idegenben játszunk, Máltával itthon, vagy egy vidéki stadionban, vagy a Groupama Arénában.
- fogalmazott Csányi, a pontos dátumokat és helyszíneket a későbbiekben fogja bejelenteni az MLSZ.
Az utánpótlás-válogatottakról
- A fiatalok rendszeresen kijutnak az elitkörbe, ez 2023-ban az U19-es csapatnak nem sikerült, ezzel nem voltunk elégedettek, de szerencsére ez egy kivétel volt. Az U21-et többen kritizálták, de azt el kell ismerni, hogy az elmúlt évekhez képest sokkal több U21-es játékos mutatkozott be a felnőttek között. Nagyon nehéz úgy játszani, hogy a legerősebbeket viszi az A-válogatott, de persze, ez az U21 szerepe. Még egy nagy hátránya van az U21-nek, mégpedig az, hogy a válogatott játékosai sokkal kevesebb felnőtt meccsel rendelkeznek. A magyar válogatottban játszók felnőtt játékpercei a felére csökkentek 2023-ban a korábbi évhez képest. Ez azért is van, mert rekordszámú - nagyjából tíz körüli - fiatal került fel az A-válogatotthoz.
Dárdai Mártonról és a honosításokról
- Régóta vártuk, hogy Márton eldöntse, hol kíván szerepelni felnőtt szinten. Marco Rossinak ebben nagy az érdeme, ő tárgyalt vele és a családjával. Úgy tudom, nem nagyon kellett őt győzködni, egyértelműen kifejezte, hogy a magyar válogatottban szeretne szerepelni, mi pedig nagy örömmel látjuk őt. Nagyon fontos poszton jelent számunkra nagy erősítést.
Az MLSZ-ben folyamatosan figyeljük azokat a játékosokat, akik magyar származásúként nemzetközi szinten rendszeresen játszanak, vagy ifjúsági válogatottak. Van néhány jelöltünk, akiket szívesen látnánk, de erről még korai beszélni. Annyi biztos, hogy lesz ilyen játékos.
A fiatalszabályról
- Ez egy ösztönzési rendszer, aki akar, részt vesz benne. Nem kötelező sem az NB I-ben, sem az NB II-ben. Annak ellenére, hogy van ez az ösztönzési rendszer, nagyon kevés fiatal játszik az felső ligákban. Horvátországban kétszer, míg Dániában háromszor annyi a fiatalpercek száma. Nem véletlen, hogy ezekből az országokból több tehetséges fiatal kerül be a válogatottba és lesz belőlük - adott esetben - világsztár. Amikor a fiatalokról beszélünk, elfelejtjük, hogy Magyarországon az MLSZ-en keresztül az állam finanszírozza az utánpótlást. Az nem várható el, hogy a klubok elfogadják a pénzt, kinevelik a játékost, majd nem játszatják őket. Akkor le kell mondani az utánpótlás-nevelésre felhasznált pénzekről, és akkor a klub arra költi a saját pénzét, amire szeretné.
Mi ösztönöznénk a klubokat arra, hogy ha már megkapják az utánpótlás-nevelésre szánt pénzt, és játszatják a fiatalokat az NB I-ben vagy az NB II-ben, akkor jutalmat kapnak.
A játékvezetésről (az apropót Kubatov Gábor korábbi kritikája szolgáltatta - a szerk.)
- Azzal nem értek egyet, hogy a játékvezetés a magyar labdarúgás egyetlen területe, amit kritizálni lehet. A kritikát én kezdeném a futballklubok menedzselésénél, mert azt gondolom, ott is van tennivaló. Van tennivaló a sportigazgatóknál, mert hány olyan igazolás volt már, aki pályára se lépett, csak kidobták érte a pénzt?! A védőt, a kapust, a csatárt is lehet kritizálni, nem azon az egy gólon múlik csak, amit esetleg nem adott meg a bíró. Azt is látni kell, hogy a játékvezető ugyanannyit, ha nem többet fut, mint egy játékos, akár 11-12 kilométereket futnak, közben döntéseket kell hozniuk, és mindenre koncentrálniuk kell. Ha megnézem, hogy a magyar klubok mit tettek hozzá a játékvezetés fejlesztéséhez, hány játékvezetőt vonzottak be, akkor semmit. Minden egyes mérkőzésen van játékvezető-ellenőr, minden egyes mérkőzés után elemezzük a játékvezetőket, az alapján eltiltásra, pihentetésre kerülnek.
Azt nem szeretem, amikor magasrangú, akár politikában is érintett személyek kritizálják a játékvezetőket, mert azt egyfajta nyomásgyakorlásnak élem meg. Azt gondolom, hogy a vezetőknek elsősorban arra kell koncentrálniuk, hogy a kispadon úgy kell viselkedniük, hogy az elfogadható legyen, és ne a Mourinho-féle Európa Liga-döntős viselkedés legyen a mérvadó. Egyes edzők tudnak úgy viselkedni, mint Mourinho, de még nem olyan képességűek.
A Kecskemét pályájáról
- A Ferencváros elleni meccs alapján jogos lehet a kritika, de ha az egész szezont nézem, azt látom, hogy egy csapat az NB III-ból, szurkolók támogatásával az NB I-ben is megállta a helyét. Sok jó meccset játszottak otthon. A Fradi ellen joggal érhette kritika a pályát, de ha a Kecskemét eredményeit, a Konferencia Ligába jutást megnézem, akkor megérdemelte a klub, hogy otthon játssza le azt a mérkőzést. Ez nem lesz így a jövőben, egy 500 milliós TAO-kerettel fejleszteni fogjuk a pályát.
Az MLSZ elnökével készült interjú egyes részleteit még hétfő délelőtt közzétette az M4 Sport, erről cikk is készült honlapunkon.
Korábbi témák:
Az Eb-jegyekről
- A 400-500 ezer jegyigénylés nyilván nem ugyanennyi embert takar, hiszen többen két-három címen jelentkeztek be jegyekért az én ismerőseim közül is. Másrészt pedig 200 ezer tagja van az MLSZ Szurkolói Klubjának, tehát valószínű, hogy a zömét a jelentkezőknek ők tették ki. A másik, hogy 10 ezer jegy volt összesen, amit ki tudunk sorsolni, ki tudtuk volna más feltételekkel is, de úgy gondoltunk, hogy figyelembe véve az előbb mondott arányokat ez egy korrekt megoldás, és nem tettünk különbséget.
Marco Rossi szerződéséről
- '26. január 1-ig szól a szerződése, tehát a Nemzetek Ligájában és a világbajnoki selejtezőkön biztos, hogy Marco Rossi vezeti a csapatot. Olyan a szerződése, hogy el se tud menni, ha szeretne, akkor sem.
Az NB I-ről
Csányi emellett kitért a pénteken újra induló OTP Bank Ligára is, amelynek őszi szezonjával a színvonal növekedése szempontjából kifejezetten elégedett, a nézőszámok terén azonban még bízik az előre lépésben. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke azt is elárulta, könnyen elképzelhető, hogy a 2025/26-os idénytől változik az NB I lebonyolítása.
- Ami talán komolyan felmerül, hogy két kieső legyen vagy egy kieső, és az utolsó előtti játsszon az NB II második helyezettjével mérkőzést, és döntse el, hogy ki marad vagy pedig távozik az NB I-ből. És hát nagyon komolyan felmerül, hogy úgy alakítsuk át a lebonyolítás rendjét, hogy a háromszor 11 mérkőzés helyett legyen kétszer 11, és annak eredménye alapján legyen rájátszás, ahol van felső és alsó liga.
