Paks: "Csak bemondásra lőttem el - nagyon örülök, hogy bement"
Böde Dániel: - Hú, hát nagyon boldogok vagyunk. Szavakkal le se tudom írni egyelőre, még nagyon fel se tudom fogni.
Sietek be az öltözőbe, nagyon szomjas vagyok már...egyszerűen fogalmazva berúgunk szerintem. Azt, hogy mit iszunk, csak a Jóisten tudja csak.
A pénzfeldobás? A bíró földobta. Én a Kéket választottam, kék lett, még a Dénes is mondta, hogy pont kiesett a kezéből a bírónak, aztán újra dobtuk. Mi döntött ma? Fú, hát ez jó kérdés. Hogy kinek remegett meg jobban a lába. Ennyi.
Ádám Martin: - Én kupát még nem nyertem, úgyhogy új érzések vannak benne. Örülök, hogy nyertünk, és azt gondolom, hogy megérdemelten gyűjtöttük be ezt a trófeát. Aki tavaly itt volt már, az tudja, hogy milyen az az érzés. Én ugye '22-ben voltam, amikor elbuktuk, az nagyon rossz volt. Most győztünk, úgyhogy nagyon boldogok vagyunk. Kicsit ünneplünk, aztán készülünk a hétvégi meccsre.
Ha a szurkolók üzennek nekem, akkor én is üzenhetek nekik szerintem
- utalt arra a csatár, hogy a belőtt 11-ese után a Fradi-tábor felé fordulva jelezte, hogy "nem hallja" a rivális drukkereit. - A sárga lapot hagyjuk, a bíróról nem szoktunk beszélni, nem is kell szerintem sose. Ide-oda hibázgat, ahogy mi is. Nyilván ez egy feszült hangulatú meccs, egy döntő volt. De ez benne van minden mérkőzésben. Azzal, hogy kaptunk egy gólt, nem igazán foglalkoztunk, az benne van, nyilván pont rosszkor jött a végén, de kénytelenek vagyunk kizárni, tehát ezért vagyunk profi labdarúgók, meg ezért készülünk, hogy túllépjünk ilyen dolgokon. Úgyhogy nem volt az a fejekben, arra készültünk, hogy ezt a hosszabbítást hogy oldjuk meg, és megoldottuk. Aztán a 11-esek nyilván az már nagyon lutri, ott már nagyon kicsi dolgok döntenek. Most felénk billent ez, úgyhogy boldog vagyok.

Vécsei Bálint: - A tavalyi döntőn is örültem, hiszen piros lapot kaptam, így akkor még jobban izgultam. Ahhoz képest is, hogy most az utolsó büntetőt kellett rúgnom. Ha ez így lesz, hogy minden második meccsen piros lapot kapunk, de nyerünk, akkor azért belemennék...nem izgultam a rúgás közben, viszont amikor bement a hálóba a labda, akkor mintha leesett volna egy nagyon nagy kő. De nyugodt voltam a büntetőrúgás előtt. Még a rendes játékidőben úgy érzem, hogy egy kicsit magunkra húztuk őket, de nyilván a Fradi bedobott mindent, jönniük kellett. Nem volt egy szerencsés gól egy szögletből, főleg az utolsó pillanatban, de próbáltuk tartani magunkat és eljutni a büntetőkig. Én úgy éreztem, hogy sok esélyünk, lehetőségünk a hosszabbításban nem volt, úgyhogy a 11-esekre mentünk rá.

Tóth Barna: - Érzelmileg nagyon-nagyon komoly hullmámvasút volt. Az első félidő elég brusztolós volt, nem sikerült annyira fent megtartani a labdákat, de pont a végén ugye gólt szereztem, ami sokat dobott a játékon. A második félidőre így nagyobb önbizalommal tudtunk kijönni, de hát a Fradi ellen egy döntőben nem kell szépen focizni, győzni kell, és most így sikerült, úgy gondolom, hogy ez nagyon nagy dolog. A csapat erejét mutatja, hogy 120 percet ide játszottunk a Ferencváros ellen. Nagyon boldogok vagyunk, nagyon boldog vagyok. A tavalyi kupadöntőn volt egy kisebb sérülésem, nem tudtam játszani. Most óriási élmény volt teltház előtt itt, a Puskás Arénában, úgyhogy a szurkolóinknak meg külön köszönjük, elképesztő, hogy egy paksi csapatnak ennyi szurkolója van, és ilyen hangulatot teremtenek. Ez azért kárpótol minket abszolút a bajnokságban történtek miatt. Az ottani versenyfutásban azért jóval kisebb esélyünk volt, de így is fájó volt, hogy kiszálltunk, de a dobogóra még ugye oda kell érni, azt meg kell még csinálnia a csapatnak, az nagyon fontos. De most ez a mai nap az ünneplésé, és ezt kárpótol minket abszolút.
A gólom? Ez Bognár Gyuri érdeme is, mert taktikailag ez volt az elképzelés, hogy abban a zónában, azon az oldalon tudunk esetleg labdát szerezni és hibára kényszeríteni a Ferencvárost. Többségében ki tudták hozni a labdát, de elég volt egy ilyen labdaszerzés, és a "Kis Hara" nagyon jó ütemben szólt rám, hogy üres a kapu és hogy lőjem el, úgyhogy sok időm nem volt felnézni, csak bemondásra lőttem el - nagyon örülök, hogy bement.
(M4 Sport)
Fradi: "Én indítottam el a lavinát"
Dibusz Dénes:
Igazából én indítottam el a lavinát, ugye nem néztem azt, hogy már az első félidő hosszabbításában vagyunk. Ugyanúgy próbáltuk lejátszani a kirúgást, ahogy addig is, meg azután is, és szerintem nagyon senki nem figyelte ezt, hogy itt gyakorlatilag akár a játékvezető már le is fújhatja az első félidőt. Nyilván lett volna még lehetőség egy jó nagyot belerúgni a labdába utána is, de próbáltuk kihozni, utána én ugye oldalt maradtam, hogy továbbra is megjátszható legyek. Lett belőle egy labdavesztés és mivel üres volt még az egész kapu, amikor a Tóth Barna ráfordult, még gyakorlatilag mozgásban voltam és próbáltam ugye visszaérni, ahogy ő visszahúzta, de nem tudtam időben jó pozíciót felvenni és ezáltal sajnos be tudott találni.
Aztán az egész második félidő nagyjából arról szólt, hogy nyomunk, nyomunk, nyomunk. Egy-két helyzetünk, lehetőségünk azért volt, de olyan istenigazából nagy ziccert szerintem nem tudtunk kialakítani, vagy legalábbis a befejezések elég vérszegényre sikeredtek. A mérkőzés hosszabbításában sikerült végül egyenlíteni. A paksi kapufa egy nagyon jó szabadrúgás volt, azt hiszem a Bubu lőtte el. Sikerült beleérnem még egy picit, úgyhogy lehet, hogy annyi kellett, hogy ne ebbefelé pattanjon a kapufáról, hanem kijöjjön. Az egy meleg szitu volt, mert tényleg nagyon jól eltekerte. Ez is kellett ahhoz, hogy lehetőségünk legyen egyenlíteni, szerencsére Lenny újra jókor jó helyen volt és a labdája utat talált a paksi kapuba. A hosszabbítás első félideje az a miénk volt és megint előttünk adódtak inkább lehetőségek, aztán a második félidő már egy kiegyenlített játékot hozott, ugye ők is frissítettek, ezáltal talán az a pici előnyünk, ami a mérkőzés végén, illetve hosszabbítás első félidejében megvolt a frissebb emberekkel, az eloszlott.
A paksi büntetőknél tényleg az összes nagyon jól helyezett labda volt. Bevallom, nem mindenkiről volt információ, de ugye nagyon sokan olyanok voltak, hogy vagy együtt játszottunk, vagy lőttek már nekem korábban büntetőt és ezáltal azért ebből tudtam azért következtetni arra, hogy hova jöhetnek a lövések. De az a négy, amit nem sikerült megfogni, tényleg nagyszerűen volt rúgva, erővel, pontosan, magasan. Mi sajnos kétszer belehibáztunk, és így azt kell mondani, hogy ennyivel ma jobb volt a Paks.
(M4 Sport)



