Ahogy azt a csakfoci.hu korábban megírta, az MLSZ-nek nincs élő szerződése a 2026/27-es szezonra vonatkozóan a profi bajnokságok televíziós közvetítési jogairól, és a Szerencsejáték Zrt-vel sincs megállapodás a szerencsejátékkal kapcsolatos jogokról, ugyanakkor köztudott, hogy ez a két szerződés biztosította a klubok felé áramoltatott központi támogatások jelentős részét.
Azt mindenki biztosra vette, hogy az eddigi kormánypárt győzelme esetén a szerződések napokkal a választások után aláírásra kerültek volna, most azonban nagyon erősen kérdéses, erre sor kerül-e egyáltalán, és ha igen, akkor legfőképpen mikor? Az idő ugyanis fontos faktor ebben az átmeneti időszakban, normális esetben most tartanánk ugyanis ott, hogy a klubok irányítói konkrétumok alapján tervezzék meg a következő évadjukat.
Úgy tudjuk, a keddi MLSZ elnökségi ülésnek ugyan nem volt témája ez a két szerződés, de a jelenlévők beszéltek a kilátásokról. Józan számítások szerint az új kormány leghamarabb szűk egy hónapon belül állhat fel. Utána legalább újabb egy hónapig nem várható, hogy az állami intézmények élén úgy lezajlanak a cserék, hogy meg lesznek a döntéshozók, és meg lesznek a jogosítványaik is arra, hogy érdemi döntéseket hozzanak. Mindez azt jelenti, hogy június végénél hamarabb nem nagyon van remény arra, hogy az MLSZ szerződni tudjon az MTVA-val vagy a Szerencsejáték Zrt.-vel, így erősen feltételezhető, hogy a bajnokság rajtáig a klubok nem fogják tudni, pontosan mennyiből gazdálkodhatnak.
Már keresik a megoldást a televíziós közvetítések területén
Információink szerint, az MLSZ vezetői fontolgatják, hogy nem várnak a politikai döntések végbemeneteléig, hanem kiírnak legalább a televíziós közvetítések kapcsán egy tendert, melyen az államtól független csatornák is elindulhatnának. Akad, akik szerint ugyan kérdéses egy ilyen tender sikere, illetve elsősorban az, hogy a feltételezett nyertes képes lenne-e megközelíteni az MTVA által eddig vállalt feltételeket, de azon a téren kevesebb a félelem, hogy a piaci szereplőket érdekli-e a magyar NB I.
Klubok képviselőivel beszélgetve ugyanakkor olyan forgatókönyv is elhangzott, hogy az MLSZ-nek komoly anyagi tartalékai vannak, melyekből - elősegítve az átmenetet és a tervezhetőséget - akár előre finanszírozhatja a klubok felé a később megkötendő televíziós és szerencsejáték-szerződésekből remélt bevételeket.
Klubvezetőkkel beszélgetve úgy tudjuk, hogy szinte mindenki a nadrágszíj meghúzását tervezi, de erős a félelem annak kapcsán, hogy vajon az eddigi tulajdonosok mindegyike akar-e a jövőben is tulajdonos lenni. Köztudott volt, hogy akadtak olyan tulajdonosok, akik nem csak a labdarúgás iránti feltétlen szeretet miatt vállaltak szerepet korábban, hanem egyéb megfontolások is vezették őket, azaz másfajta gazdasági előnyöket reméltek a futballban történő szerepvállalásuk révén. Ezek az előnyök most nem tűnnek reálisnak, és nagy kérdés: lankad-e így a tulajdonosi kedv vagy sem?
NB II: Az történik, ami a Vidinél? Veszélyben a "második csapatok"?
A háttérbeszélgetések során az egyértelműnek látszik, hogy a játékosok béreinek csökkentése mindenhol első számú prioritás, de a szervezetek karcsúsítása is.
Úgy tudjuk, már van olyan NB II-es klub, ahol tulajdonosi elhatározás született a bérsapka bevezetéséről, és kimondásra került, hogy bruttó 2 millió forintnál magasabb fizetés a jövőben nem lehet a klubnál. Jelenleg ennél a klubnál több játékos jár a 3 milliós bér közelében (vagy felette).
Forrásaink szerint az NB II-es kluboknál ezen a nyáron várhatóan az a forgatókönyv következik majd be, ami tavaly nyáron Fehérváron zajlott le, miután Garancsi István kiszállt a klubból. A Vidinél akkor a nagyfizetésű játékosokkal vagy szerződést bontottak, vagy elcserélték őket vagy meggyőzték őket, hogy futballozzanak kevesebbért.
Nem elképzelhetetlen azonban az sem, hogy több olyan klub lesz, amely nem tudja majd vállalni az indulást, vagy csak olyan kerettel, mely eleve a kiesésre predesztinált. Forrásainkkal beszélve a fiókcsapatok helyzete lehet a legkritikusabb, hiszen nehezen elképzelhető, hogy a Ferencváros és a Puskás Akadémia képes lenne ugyanilyen szinten fenntartani egy NB II-es fiókcsapatot a jövőben.
Úgy tudjuk, a Csákvár az első klub, ahol a játékosok már kaptak is valamiféle tájékoztatást a klubvezetés részéről, és az hangzott el feléjük ígéretként, hogy az idei évi szerződéseket tudja teljesíteni a klub, de a jövőre nézve szinte biztos, hogy drasztikus költségcsökkentésre kerül sor, és nem tudni, milyen kerettel tudnak majd elindulni a bajnokságban.
Forrásaink szerint a másodosztályban nagy eséllyel a Kecskeméti TE és a Videoton lehet a következő bajnokságban a legerősebb kerettel rendelkező csapat, és ennél a két klubnál tűnik úgy, hogy legkevésbé várhatóak drámai nehézségek. Érdekesség, hogy sokan például a Mezőkövesdet is azon klubok közé sorolták, ahol komoly gondok lehetnek, mi azonban úgy tudjuk, hogy a játékosok épp nemrég kaptak megerősítést arra nézve hogy az idei és a jövő évi szezont is vállalja a klub, sőt, idén sem kellene még lemondani a feljutásról. Azaz ezen jelzés szerint a mezőkövesdi futballt meghatározó Tállai András vasárnapi választási veresége nem jelenti a labdarúgó klub ambícióinak végét, ami azért érdekes, mert a választást követő 48 órában másról sem beszéltek a magyar futball szereplői, minthogy “a Mezőkövesdnek tuti vége van”.
A pletykák és jól értesült információk tartalma szinte óránként változik. Az MLSZ elnökségi ülésének környékén kezdett terjedni például az az információ, hogy a Kisvárda fő támogatója, a Master Good Kft. kiszáll szponzorként, ami nagyon komolyan megreccsentheti a szabolcsi klubot. Az információ egy nap alatt “akkorát futott” a futballkörökben, hogy lassan mindenki készpénznek vette, hogy ez az igazság. Ekkor állt ki közösen a nyilvánosság elé a Master Good Kft. tulajdonosa és Révész Attila, akik közleményben cáfolták meg a híreszteléseket.
NB I: Előnyben a kész modellel rendelkező klubok
Az iparági háttérbeszélgetések alapján kijelenthető, hogy az NB I-es klubok vélhetően az elmúlt éveknél sokkal spórolósabban igazolnak majd, nagy volumenű belföldi átigazolások sokkal kevésbé várhatóak, mint korábban, inkább külföldről remélhet vevőt mindenki. A klubvezetők szerint inkább játékoscserék lehetnek jellemzőek a hazai klubok között.
Felértékelődni látszik majd például az MTK játékosértékesítésre is alapozott, régóta üzemeltetett modellje és üzletpolitikája, melyhez némileg hasonlóba kezdett a ZTE is a közelmúltban, azaz olcsón és jó szemmel igazolni, értéket növelni és drágán eladni. Az MTK kapcsán úgy tudni, hogy már nyáron mintegy 4 millió eurónyi bevételt várhatnak a közelmúltban realizált játékosértékesítések révén (de ez jelentősen nőhet a következő években az opciók révén), ami komoly biztonságot adhat a klubnak, ahogy az is, hogy a futballklub kizárólagos tulajdonosa, Zakor Sándor eltökélt.
Az eddig egyértelműen a legnagyobb büdzséből dolgozó Ferencváros és a hazai szinten szintén komoly háttérrel bíró Újpest FC és a Puskás Akadémia kapcsán is sok a nyitott kérdés, de abban a legtöbben egyetértettek, hogy ez a három klub, ha rá is kényszerül némi vagy akár jelentősebb spórolásra, meginogni nem fog. A lila-fehérek mögött ott áll a MOL, a Ferencváros - ahogy az utóbbi időszakban párszor - még jelentős eladásokat bonyolíthat le külföldre, és előttük ott az esély arra is, hogy nemzetközi szinten keressenek - igaz, ehhez bajnoknak kellene lenni. A Puskás Akadémia esetében tovább folytatódhat a magyarosítás és fiatalítás, sok külföldi távozhat, így biztosan “olcsóbb” csapatuk lesz az ideinél.
A Paks kapcsán szintén az a vélekedés, hogy a magyar játékosokra és az ésszerű gazdálkodásra épített klubmodell most kifizetődik, hiszen Pakson eddig is volt egyfajta fizetési sapka, melyet Haraszti Zsolt erőteljesen tartott. Többen úgy vélik, hogy az elmúlt időszakban külföldi tulajdonba került Zalaegerszegi TE és DVSC szintén kedvező helyzetben van, hiszen tulajdonosi szinten nem függenek a hazai politikától, ugyanakkor azt érdemes kiemelni, hogy a külföldi tulajdonosok náluk is kalkuláltak az eddigi központi bevételekkel, azaz most ha az eddigi szinten akarnak gazdálkodni, saját zsebből kellene betenni, amire úgy tudjuk, inkább Debrecenben mutatkozik hajlandóság. Egerszegen most összezártak, és szeretnének odaérni a nemzetközi kupás helyekre, de nyáron a már eddig is megtapasztalt játékosértékesítés folytatódhat.
Az NB II-ből idén szinte biztosan feljutó Vasas és Honvéd meg éppen a másodosztályban erősen karcsúsított büdzséjének köszönhetően most sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint a jelenlegi NB I-es klubok zöme, melyek az elmúlt években őrült “fegyverkezési versenyt” vívtak egymással.
Bonyolítja a helyzetet a stadionok üzemeltetése, kezelése is. Akad olyan nagy vidéki klub, ahol a stadion üzemeltetésére sincsen jelenleg érvényes szerződés, és hirtelen az is kérdésessé vált, kivel kell erről szerződni, és mikor kerülhet erre sor.
Akadémia: Pénz az ablakban
A legnagyobb kérdés azonban az akadémiák helyzete. Úgy tudjuk, hogy a kiemelt akadémiák 600 millió forint körüli összeget még várnak akadémiánként az idei évben, de ezekre a pénzekre leginkább csak ígéret van, ezek rendezése - fogalmazzunk úgy - opcionális.
Nagy kérdés, hogy az akadémiai modell kibírja-e a mostani földrengésszerű politikai változást, hiszen az akadémiák komoly előírásoknak megfelelően, központi útmutatások szerint működtek, a korábbinál jóval magasabb állománnyal és jóval fejlettebb, de egyben drágább eszközrendszerrel is. Akad olyan akadémiai vezető, aki szerint akadémiánként akár 50-70 munkavállaló elbocsátása is előfordulhat, ha a “fenti összeg marad is az ablakban”, vagyis valóban drasztikusan spórolni kell, de azok, akik teljesítették, amit vállaltak, egyelőre bíznak abban, hogy minden olyan forrás befut majd, amire ígéret volt.
Miben bíznak sokan?
Összefoglalva: a klubok nagyobb részéről egyelőre teljes a bizonytalanság, és sok helyen komolyak a félelmek, egyes szereplők azonban nyugodtabban tervezhetnek. Ahogy a parlamenti választás előtt megjelent cikkünkben is megírtuk, a futball szereplői közül sokan abban bíznak, hogy a leendő új miniszterelnök, Magyar Péter maga is szereti a labdarúgást, gyermekei révén úgynevezett futball-apuka, de egyébként is évtizedek óta szurkoló. Akadnak, akik szerint Magyar Péter a tömegsport mellett kizárólag a labdarúgást fogja a sportfinanszírozás terén előtérbe hozni.
A labdarúgás szereplői közül sokan bíznak abban, hogy Csányi Sándor MLSZ elnökként és a hazai gazdaság megkerülhetetlen szereplőjeként viszonylag gyorsan kerül majd abba a helyzetbe, hogy érdemben tudjon tárgyalni az új politikai vezetéssel, sőt egyes forrásaink szerint érdemi kapcsolatfelvételre már sor is került az elmúlt hónapokban Magyar Péter és Csányi Sándor között.
