A Kecskeméti TE három év után búcsúzott az élvonaltól, és a klub gőzerővel dolgozik azon, hogy az NB II-es idénynek megújult erővel, a feljutás reményében vághasson neki. A Kecskemét kapcsán az elmúlt időszakban felmerült témákra, illetve a klub körüli aktualitásokra is reagált dr. Kovács András, a KTE tulajdonosa. A kérdéseket témák szerint dolgozta fel a klubhonlap, és mi is így idézünk belőle az alábbiakban.
Klub gazdasági háttere, jövőképe
– Az alap koncepciónk a kezdetek óta az, hogy stabil, fenntartható klubot működtessünk, azért nem az építés szót használom itt, mert ebben jelentős lépéseket tettünk már meg.
Olyan hazárdjátékba biztosan nem fogunk kezdeni, aminek a negyedik vonalba történő kizárás, a teljes összeomlás lesz az eredménye, amire láttunk már példát és sokan bele is hajszolnának.
- Szeretnénk visszajutni, ebben hiszünk is, de nem erőszakolhatjuk meg az identitásunkat és a gazdasági lehetőségeinket sem. Az NB II-ben és az NB I-ben is a mentális felkészültség az egyik legfontosabb tulajdonság szerintem. Hiszen láttunk példákat rá, hogy akár NB I-es költségvetéssel sem sikerül csapatoknak feljutnia. Mégis pont nekünk, vagy a Kazincbarcikának – persze ami hatalmas különbség; nyomás nélkül - a töredékéből mégis. A kezdeti sokk után kezdjük megemészteni a helyzetünket, kezd körvonalazódni a kép, dolgozunk keményen. Az NB II-ben egy igen versenyképes költségvetéssel, feljutásra abszolút alkalmas körülményekkel fogunk nekivágni az évnek, a sikerért mindent meg is fogunk tenni. Ugyanakkor ez foci, és ahogy az intő példákat és szép ellenpéldákat is említettem, bármi megtörténhet, ez nem egy automata, hogy amit bedobunk, azért az is jön ki, amit akarunk, különben nyilván nem jutottunk volna fel legutóbb sem.
Most annak a keretnek nagyjából a három, három és félszerese áll majd rendelkezésünkre. Ugyanakkor előre bocsátom, hogy ezt évekig nem fogjuk tudni biztosítani.
- Az biztos, hogy én az egyik legnagyobb szurkolója vagyok a klubnak, és továbbra is az én dolgom az, hogy az anyagi rész, gazdálkodás rendben és hatékonyan menjen, ez a következő idényre rendelkezésre is áll. Komoly áldozatokat hozunk anyagilag, energiában, időben, ez a munka mentálisan is igen megterhelő még a sikerek idején is. Örömmel tudom arról is tájékoztatni az érdeklődőket, hogy konstruktív beszélgetéseket folytattam Szemereyné Dr. Pataki Klaudiával, Kecskemét polgármester asszonyával, aki ebben a helyzetben is biztosított minket a változatlan mértékű támogatásról, amit az NB I-ben is kaptunk. A jelen kor körülményei között ez egy nagyon becsülendő gesztus, talán ő is látta, hogy magunk részéről mindent elkövettünk azért, hogy sikeresek lehessünk. Több támogatónkkal és szponzorunkkal is egyeztettem már emellett. A gazdasági élet szereplői megsínylik a jelenlegi gazdasági helyzetet, az NB II. kevesebb reklámértékkel is bír, így várható természetesen némi visszaesés. Mai tudásom szerint, konkrét beszélgetéseket követően azonban alkalmas hátterünk van ahhoz, hogy joggal bízzunk a feljutás kiharcolásában.
Azt azonban látni kell, hogy a helyi nagyobb vállalatok segítsége és széleskörű összefogása nélkül – ami sajnos az elért eredmények ellenére sem valósult meg – hiú ábránd a tartós magas színvonal fenntartása, értem ezalatt az első húsz klubot hazai viszonylatban. Persze nagyon fontos, hogy minél többet érjünk el, minden meccset meg szeretnénk nyerni, de nekem a stabilitás az elsődleges feladatom.

Játékoskeret alakulása
– A keret az átigazolási időszak lezárultáig mindig nyitott, ez sajnos egy ilyen játék. A játékosok még szédelegtek a paksi bajnoki után, mikor a szezont egy vacsorával lezártuk. Nyilván igen nyomasztó a légkör és sokan úgy gondolják, hogy maradnának az NB I-ben, pláne, hogy a szigorított „magyarszabállyal” még több hazai játékosra van ott is szükség. Azonban a szerződése aláírásakor senkit sem kényszerítettünk, sokakért komoly összegeket adtunk ki.
Ezért bízom benne, hogy mielőbb mindenki teljes szívvel beleáll a munkába, de tisztában vagyok vele, hogy nehéz lesz, keménynek kell lennünk.
- Tavaly a feljutó Kisvárda a feljutás kiharcolásáig elszenvedett öt vereségéből négyet gyakorlatilag az átigazolási szezon lezárultáig élt át. Mégis egy jó, mentálisan erős mag mellé – melynek már időközben lett három évnyi NB I-es rutinja – szeretnénk olyanokat igazolni, akik hisznek magukban, hisznek bennünk, illetve a közös cél elérésében. Lesz így aki visszajuthat, illetve olyanok is, akik akár először kerülhetnek az NB I-be reményeink szerint. Tóth Ákos korábban már beszélt a szerződéssel rendelkező állományról, illetve négy kölcsönjátékosunk (Derekas Zoltán, Kotula Máté, Kovács Kolos, Papp Milán) is volt az előző idényben az NB II-ben.
Van két lejáró szerződésünk is, Májer Milánnal és Zsótér Donáttal nem tudtunk megegyezni a folytatásról eredeti szándékunk ellenére sem, de van egy elvi kérdés, amiből nem vagyok hajlandó engedni, miszerint egy játékos ne keressen többet az NB II-ben, mint az NB I-ben.
- Ami biztos, hogy a kölcsönjátékosok (Botka Endre, Pászka Lóránd, Katona Bálint) visszatérnek klubjukhoz, illetve a külföldiek (Mihajlo Meszhi, Driton Camaj, Michael López, Tófol Montiel) távoznak, mert az MLSZ-es támogatásról nem akarunk lemondani, komoly összegről van szó, ami a mi költségvetésünkben fontos. A keret kialakításánál az első lépés a megfelelő fiatalok megtalálása, hiszen nyártól folyamatosan játszania kell az NB II-ben két 2006-os, vagy adott esetben fiatalabb játékosnak, tehát négy-öt ennek megfelelő labdarúgóra alsó hangon szükségünk lesz, ez igen komoly változásokat indukál az egész keretben. Mondhatják sokan, hogy akkor az arányok meg is vannak, kész a keret, de ez azért nem így van. Az biztos, hogy szerződéssel rendelkező játékos elsőként csak megfelelő szakmai indok, másodsorban gazdaságilag is megfelelő ajánlat esetén távozhat.
A közhiedelemmel ellentétben, innen eddig sem ment el úgy senki, hogy a vezetőedző ragaszkodott volna hozzá, de azt mondtuk volna, hogy márpedig kell a pénz. Ilyen ezután sem lesz. Nikitscher Tomi Spanyolországba történő eladásánál lettek volna jobb opcióink is például. Arról nem is beszélve, hogy a vételárának csupán harmadát kaptuk eddig meg.
- Annyival viszont erősebbek vagyunk már, hogy vannak szerződések, melyek kétoldalúak, így akihez ragaszkodunk, annak be kell majd állnia a sorba ennek megfelelően. Hangsúlyoznám, ez nem jelenti azt, hogy akár kulcsembernek tűnő játékost ne engednénk el, de annak nem anyagi oka lesz. Jelenleg egy értékesítésben, illetve két játékos cserében gondolkodunk, számos játékjog vásárlás mellett az érkezői oldalon. Változni fognak az arányok, hiszen két fiatal mellett csak kilenc felnőtt labdarúgónak lesz helye a pályán minden meccsen, ennek megfelelően kell kialakulnia a keretnek, tekintettel a posztokra is, ami értelemszerűen nagyobb mozgással fog járni. A klubfilozófiánk, az identitásunk nem változik, továbbra is motivált, ambiciózus, fejlődni akaró fiatal játékosokat szeretnénk sorainkban tudni, akikkel közösen haladhatunk előre.
Szakmai stáb összetétele
A szakmai stáb egyben marad Gera Zoltán és Csizmadia Csaba mellett, az egyetlen változás annyi lesz, hogy elválnak útjaink Kerekes Barna asszisztens edzővel, akivel négy élménydús évet küzdöttünk végig.
- Nagyon jó embert és szakembert ismerhettünk meg benne. Ez korántsem arról szól, hogy bármilyen felelőst keresnénk benne, egyszerűen a tisztább stábon belüli viszonyok miatt barátságban, kulturáltan befejezzük a közös munkát. Marad Buzási Péter erőnléti edző, Lénárt Máté videóelemző és Trepák Attila kapusedző is.
Klubvezetés
A klubvezetésről annyit, hogy magamat nem tudom kirúgni, bár a teljesen megalapozatlan és szélsőséges megnyilvánulások után néha szívesen megtenném. Nagy dolgot vittünk véghez, ezt sosem szabad elfelejteni. Nehéz ez az időszak, nem értem, miért bántjuk egymást, a klubot. Azt azért tegyük tisztába, hogy aki azt gondolja, hogy egy klub vezetéséből és működtetéséből itt pénzeket lehet kiszedni, az – és ez a legenyhébb kifejezés – nagyobbat nem is tévedhetne, ezek megalapozatlan rágalmak, melyek felháborítanak és csalódást okoznak mindannyiunknak.
- Hozzáteszem, amikor sikeresek voltunk, én akkor sem ugráltam örömömben, mert reálisan néztem a dolgokat, tisztában voltam vele, hogy egyedi dolgot vittünk véghez, de lehetett rá számítani, hogy idővel a valóság szembe fog jönni. Idén ezzel együtt is meglehetett volna a bennmaradás, folytathattuk volna az építkezést, a hátrányunk is sokat csökkent volna az NB I-es követelményekhez képest. Mindent együtt csinálunk a kezdetek óta, így volt ez idén is, így lesz a jövőben is terveim szerint.
Átigazolási díjak
- Ha csak a transzfereket nézzük, nem kell béreket fizetni, utaztatni, edzőtáboroztatni, versenyeztetni, stábot működtetni és egyéb mindennapos költségeket fizetni, akkor ezen a téren annyival vagyunk pluszban, amennyit Nikitscher Tomiért kaptunk.
Minden sajtóban megjelent összeg ellenére a tény az, hogy 600 ezer eurót kaptunk érte, ez akkor lehet több, ha Tomi játszik és rögtön visszajut a Valladolid.
- Olyan pénzzel viszont kalkulálni nem lehet, ami vagy bejön, vagy nem, mert akkor nagy bajba tudnánk kerülni. Hozzá kell tennem, hogy hosszas késedelem után, egyelőre a vételár egyharmada van a számlánkon. Amit már most látunk viszont, hogy az idei transzfer szezon veszteséges lesz, hiszen számos játékos megszerzésén dolgozunk.
Szabó István távozása
Én azt gondolom, hogy maximálisan kulturáltan próbáltam erről a témáról már tavaly is beszélni, azóta tettem Szabó István felé még egy hatalmas gesztust, hiszen közvetlen riválishoz engedtük el. Más kérdés, hogy etikus volt-e eleve a kérése. Amikor felhívott a Nyíregyháza tulajdonosa, hogy rá gondolnak, akkor magam is azt mondtam neki, hogy arra a feladatra, amire edzőt keresnek, arra tökéletes, hiszen amikor motivált, akkor ez átragad a csapatára is, mesterien át tudja ezt adni.
- Úgy gondolom az első két év erre jó példa nálunk is, utána megváltoztak a dinamikák, más irányba indultak el folyamatok, megtört az a szimbiózis, ami a sikereinkhez kellett, ebben benne volt az is, hogy mutatkozott konkrét érdeklődés Pista iránt. Ez így volt egyébként tavaly szeptemberen is, ezt ő maga nyilatkozta le az országos sportnapilapban, amivel érdekes módon senkinek nem volt baja, noha elhangzott benne, hogy egyszerűen mást választottak végül. Az ezüstérem után engedtünk a nyomásnak, hosszabbítottunk, bár még szerződése volt, de benne volt a pakliban, hogy elmegy és magával csábít akár másokat is.
A második hely után viszont kialakult egy olyan szemlélet, hogy ennél többet úgysem érhetünk el, ez megy már magától is, így a korábbi motiváció érezhetően csökkent. Ez lett a vége.
- Próbáltuk ezt a helyzetet kezelni az akkori hurráhangulat után is, de ha már hibákról beszélünk, ezt korábban észlelnünk kellett volna, hogy nem jó irányba tartunk, felborultak a klubon belüli viszonyok. Pontosan tudom, hogy Szabó István egy nagyon jó szakember, hiszen mi hívtuk ide az NB III-as feljutás után – a szintén harmadosztályú Dabastól – mi akartuk őt a KTE vezetőedzőjének. Jó motivátor, jó szakember, és elhihetik, nem bánnám, ha még mindig együtt lennénk az NB I-ben, de mint mondtam, a váltás egy folyamat eredménye volt. Kicsit olyan ez, mint amikor valaki nagyon ragaszkodik valakihez, aki lehet, hogy minden szempontból a legtökéletesebb, de már nem feltétlen vele osztja meg erényeit. Azt is hozzátenném viszont, hogy az egyáltalán nem használ, hogy még most is erről kell beszélnünk, mert a jövővel kellene foglalkoznunk. Itt nem egy személyről, hanem egy klubról van szó. Tudom, hogy ez egy érdekes sztori, lehet rajta csámcsogni, és lehet, hogy valakinek igen, de a KTE szempontjából biztos nem használ az, hogy még mindig a múltba tekintgetünk. Tavaly ősszel például amikor én utaltam rá, hogy a pro licences képzés mennyi időt és energiát vesz igénybe egy edzőtől, akkor amiatt kaptam hideget-meleget, noha ez egy jelentéktelen része volt a témának. Amikor nemrég Pista nyilatkozta le, hogy valóban sok időt vesz igénybe, akkor az nem volt baj. Jó lenne kicsit kevesebb prekoncepcióval létezni. Szép volt, jó volt, sajnos ennyi volt, kihűlt és tavaly ősszel lezárult ez a kapcsolat, akkor elbúcsúztunk egymástól. Bízom benne ugyanakkor, hogy a 10 éves jubileumát a sikereknek örömmel és jó hangulatban ünnepeljük meg Pistával, a játékosokkal, a stábtagokkal, szurkolókkal, mert nagy dolgot vittünk véghez, ezt felesleges lenne elcsúfítani. Ez nem egy személyes ügy, őszintén és igazán sok sikert kívánok neki.



