Az EKL-továbbjutásról
– Ha nem pusztán csak ezt az egy meccset nézzük, hanem az egész nemzetközi kupaszereplésünket, akkor veretlenül jutottunk idáig, nagyon ritkán van olyan, hogy egy csapat ezt mondhatja el magáról – kezdte a Ferencváros elnöke az M4 Sporton. – Persze ezer teher nyomja közben az ember vállát, mert nagyon komoly döntéseket hoztunk, ugyanis az idén Stankovic már a harmadik edzőnk. Az ember, amikor az egyik pillanatban a csoport élén áll, a másikban pedig attól tart, hogy kiesünk, akkor nagyon sok gondolat és kérdés felmerül: vajon jó ötlet volt-e lecserélni Sztanyiszlavot, vajon az én barátommal, Máté Csabával érdemes volt-e szakítani? Amikor ilyen dolog történik, az eredmények mégis csak visszaigazolják az embert. Mindig a legmagasabb célt kell nézni. Amikor néztem a meccset, azon gondolkodtam, hogy ha sikerül továbbjutni, akkor milyen pontokon kell majd megerősíteni a csapatot, hogy vajon azt a játékost, akit kinéztünk már fél éve, el tudjuk-e hozni, és ésszerű döntéseket tudunk-e hozni. Nagyon összetett dolog ez, de óriási öröm, nemcsak nekem és a klubnak, hiszen egy telt házas mérkőzést játszottunk és még hány ember ült otthon a televízió előtt és mondták azt, hogy győztünk. Ez a mi közös győzelmünk, egy büszke nap a miénk.
A sorozatterhelésről
– Egy átlagos magyar klubhoz képest kétszer annyi mérkőzést játszottunk, gyakorlatilag lejátszottunk egy bajnokságot. Aki válogatott nálunk, azok kétszer annyit játszottak le, mint egy átlagos NB I-es csapat, és közben tartani a lépést a mezőnnyel sem volt könnyű. A bajnokságban ugyan a második helyen fogunk végezni ősszel, de akkor is azt mondom, hogy megérte.
Kellett súlyozni a meccseket, a sérülések és a tompaság miatt. Darálták a meccseket a játékosok, nem mindig volt labdaéhség. Persze ilyenkor mindenki azt mondja, hogy sok pénzt keresnek, legyen labdaéhségük, de azért mégis csak emberek és gyerekek vannak fent a pályán, akiktől nehéz ezt mindig megkövetelni, még ha a legnagyobb jóindulattal állnak a labdarúgáshoz is.
Varga visszatérése
Nagyon vártuk már Varga Barnabás visszatérését, jó érzés volt, teljesen más játékot játszunk, amikor ő a pályán van. Tehetséges játékos. Az az igazság, szégyen, gyalázat, hogy én sokat gondolkodtam a leigazolásán, mindig Hajnal Tamás mondta, hogy szerinte le kéne igazolni Vargát, én pedig azt, hogy gondoljuk még meg ezt egy kicsit. Olyan jó, hogy megtettük és meggyőztek engem és mondták nekem, hogy jöjjön ide. Egy igazi fradista, jó vér, friss gondolkodású, sosem adja fel.
Az EKL-csoport erősségéről
– Egy olyan csoportban, amelyben a Fiorentina és a Genk nyugodtan játszhatna a BL-ben, hiszen a Genk éppen csak lemaradt a bajnoki címről, de a Fiorentina is sokáig a top 3-ban volt. Nagy szerencsénk volt az edzővel, hiszen ő egy szerb és egy olasz specialista, ismeri mind a két bajnokságot, így aztán ezzel is tovább tudtunk lépni.
A jövőről
– Nagyon kevés idejük van a játékosoknak pihenni, kezdődik az alapozás, lejátsszuk a meccseket, aztán pedig újra jönnek a selejtezők. Különböző számítások vannak, de lehet, hogy csak a második körben kell beszállnunk, ez óriási előrelépés lenne és egy héttel több szabadságot tudunk adni a játékosoknak, és nem az van, hogy nyáron és télen is csak egy hetet kapnak.
