2018-ban is közzétette globális és éves klub-jelentését ("Global Club Football Report") a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA). A 211 tagország futballjával, bajnokságaival és a nemzetközi kupákkal is foglalkozó riportból a magyar foci kapcsán érdekes részeket emeltük ki az alábbiakban.
Külföldi és hazai játékosok
Az európai élvonalbeli bajnokságokat összehasonlító kimutatás alapján elmondható, hogy az OTP Bank Ligában viszonylag szigorúan kezelik például a külföldi játékosok számát, illetve annak korlátozását. Mint ismeretes, itt az úgynevezett 6+5-ös szabály van érvényben, azaz egy csapatban hat EU-s és legfeljebb öt unión kívüli játékos lehet a pályán egy időben. Ráadásul ugye vannak olyan nem EU-tagországok, amelyeknek a munkavállalói a különböző nemzetközi egyezmények alapján (pl.: Deep and Comprehensive Free Trade Area, DCFTA, a Cotonou-i megállapodás) diszkriminációmentesen, az uniós tagállamok polgáraival azonos elbírálásban részesülnek.
Ehhez képest például Angliában, Belgiumban vagy Svájcban jóval engedékenyebbek a csapatok (17-17 külföldi játékos lehet a keretekben) a FIFA-jelentés szerint, de Törökországban (14) vagy Hollandiában is magasan van a határ e téren. Az európai átlag egyébként 7 külföldi játékos / keret.
Érdekes megnézni a kötelező számú hazai nevelésű játékosok alakulását az NB I és a többi európai bajnokság tekintetében. Magyarország esetében a FIFA sem tüntet fel limitet (mint ismeretes, az anyagilag a fiatalok játszatását ösztönző szabály(ok) vannak inkább nálunk érvényben), ehhez képest több tagországban is keményebb kézzel igyekeznek a helyi játékosokkal játszatni a csapatokat.
Jó példa erre Észtország, ahol 25-ben határozták meg az egy csapatban (nyilván az egész keretben) lévő hazai nevelésű futballisták minimumát, de Norvégiában (16) és Bulgáriában (15) is nagy számban kell, hogy legyenek helyiek a csapatokban.
Az is kiderült, hogy hazánk egyike annak a mindössze 8 UEFA-tagállamnak, amely szabályozza a külföldi klubtulajdonosok szerepvállalását (Ciprus, Hollandia, Izland, Koszovó, Németország, Portugália és Svédország mellett).
NB I: Európa egyik legváltozatosabb bajnoksága
Az NB I kiírása sem mondható általánosnak a kontinensen, velünk együtt tíz ország van, ahol a háromkörös megoldást választották, a 12 csapatos formátum mellett pedig a finnek, az írek, a kazahok, a koszovóiak a máltaiak, a montenegróiak és a szlovákok döntöttek ezen lebonyolítási rendszer mellett.
Amiben viszont kimondottan az élmezőny tagja vagyunk Európában, az a bajnokságunk sokszínűsége a győztesek szempontjából. Az NB I utolsó tíz kiírásában hat különböző győztest (MTK, DVSC, Vidi, Győr, FTC, Honvéd) avattak, ennél pedig a francia Ligue 1 volt változatosabb, 7 különböző győztessel.
A magyar élvonal mellett a grúz, az ír, az izraeli, a lett, a román és a svéd bajnokságban volt féltucatnyi különböző bajnokcsapat az elmúlt évtizedben.
