A berni diadal című könyv borítóján, a cím mellett az 1954-es világbajnoki döntő egyik kulcsjelenete látható: Puskás utolsó erejével kapura rúgja a labdát a lefújás előtt néhány perccel. Miért éppen ez?

- Nem túl nagy spoiler, ha elárulom: ez a pillanat a választóvonal a valóság és a kötetben kibontakozó fikció között. Ez már a nyugatnémetek 3:2-es vezetésénél történt, Puskás egyenlített, de les miatt nem adták meg a gólt, legalábbis a valóságban nem. A regény alternatív történelmében viszont érvényes volt, és az egyenlítés után az Aranycsapat végül megnyerte a döntőt. Innentől változik meg a teljes magyar történelem.

Hogyan?

- Komoly történelmi elemzések támasztják alá, hogy a valóságban az elvesztett döntő utáni elégedetlenség, kisebb utcai megmozdulások hozzájárultak a rendszer bomlásához, végső soron az 1956-os forradalomhoz. Ebben a történetben mindez megfordul: a döntőt megnyerjük, de ez legitimálja, konverzálja a kommunista diktatúrát, és még napjainkban is a Rákosi-rendszer meghosszabbodását látjuk, persze modern technológiai környezetben. A Szabad Népet már okostelefonokon olvassák, és a rendszernek megvan a saját közösségi médiája is. A mai kor viszonyai közé helyeztem az ötvenes évek elnyomó viszonyait, így próbáltam meg a mai olvasó számára is átélhetővé tenni.

Játsszunk el a gondolattal: a könyvben bemutatott valóságban élünk. Melyik NB I-es csapatok küzdenének a bajnoki címért?

- Egyértelmű: a Bp. Honvéd és a Vörös Lobogó. (Utóbbi az MTK neve volt 1954-ben – a szerk.) Ez volt a rendszer két kiválasztott csapata, a válogatottba is csak elvétve kerültek be máshonnan játékosok, mint például a dorogi Buzánszky Jenő.

A könyvből is kiderül, hogy a svájci vb megnyerése óriási büszkeséggel töltötte volna el az országot, de miért gondolja, hogy utána, a következő évtizedekben mégis negatív hatással lett volna a magyar labdarúgásra?

- A kommunista rendszer a saját legitimációjára használta volna fel ezt a futballsikert (is), de azt egyértelműen látni kell, hogy a politika nem táplált különösebb érzelmeket a labdarúgás iránt, hanem egyszerűen csak kihasználta. A valódi történelemben is az volt a magyar futball lejtmenetének egyik fő oka, hogy hagyták lassan elsorvadni a futball hátországát, ebben a történetben pedig ez tetéződik azzal, hogy a párt- és állami vezetés el is akarta venni a főszerepet a labdarúgóktól.

Sok, nemzetközi szinten is elismert futballistát „kitermelt” a régi rendszer, elég csak Albertre, Benére, Törőcsikre, Nyilasira vagy Détárira gondolni. Ezt is megváltoztatta volna egy megnyert világbajnokság és az azt követő politikai status quo?

- A tehetségek többsége országos szinten nyilván felszínre tört volna, de ha a teljes futball gyorsabban rombolódik, akkor nemzetközileg ők sem tudtak volna kiemelkedni. Több olyan, korábbi klasszis futballista sorsa is megjelenik említés szintjén a regényben, akik ebben az alternatív világban nem tudtak volna karriert befutni különböző okok miatt – nem árulom el, hogy kik, legyen ez meglepetés az olvasóknak.

Szoboszlai Dominik nevét ismernénk?

- Aligha. Az ő életútja szöges ellentétben áll egy ilyen központilag irányított, bezárkózó rendszer elveivel. Nem a kanonizált hazai képzés terméke, hanem az édesapja által alapított különutas egyesületé, utána pedig már utánpótláskortól nyugat-európai klubokban fejlődött – egy centralizált kommunista rendszerben egyik sem férne bele.

Csak a magyarországi futballra lett volna hatással ez az alternatív valóság, vagy megváltoztak volna a nemzetközi erőviszonyok is?

- A BEK, vagyis a Bajnokcsapatok Európa-kupája, a mai Bajnokok Ligája elődje éppen az 1954-es vb után indult. A történet szerint az első kiírásokban a magyar csapatok itt is sikeresek, és Puskás Ferenc sem hagyja el ’56-ban az országot, ez pedig a Real Madrid sorsát is átírja, de még a Manchester Unitedét is. Az alapvető nemzetközi erőviszonyok azonban ezen kívül nem módosulnak: a könyv jelen idejében, vagyis 2019-ben még ebben az alternatív valóságban is kiemelkedik Lionel Messi és Cristiano Ronaldo, mint ahogy megjelenik Luka Modrić vagy éppen Kylian Mbappé is. De nagyon aprólékosan dolgoztam azon, hogy mi minden lett volna más, mint a valóságban, és rettenetesen kíváncsi vagyok, hogy az olvasók minden kisebb-nagyobb eltérést észrevesznek-e majd.

Vannak olyan szereplők a regényben, akik a valóságban is léteznek?

- Természetesen! Az ötvenes évektől kezdve a közelmúltig számtalan futballista, egyéb sportoló, politikus és közéleti szereplő megjelenik a történetben. Napjaink válogatott játékosai is szerepet kapnak, de ők más neveken, ezzel is jelezve az alternatív idősíkot – a figyelmes olvasó azonban minden bizonnyal össze tudja párosítani a fantázianeveket a valódiakkal. És vannak olyanok is, akik egyáltalán nincsenek nevesítve, csak körülírva, de az olvasó itt is kitalálhatja, ki kicsoda. Saját nevén jelenik viszont meg a könyvben Orbán Viktor – csak éppen nem politikusként, hanem NB I-es edzőként.

És a főszereplő, Szabados Gábor, azaz Ön is a saját nevén, aki egyben a történet elbeszélője is…

- Igen, számomra így sokkal könnyebb volt beleképzelnem magam ebbe az alternatív valóságba. És az egyes szám első személyű elbeszélés miatt az olvasónak is könnyebb elképzelnie, milyen lehetett volna ez a világ, hogyan csapódik ez le a főhősben.

Miért ezt a témát választotta az első regényének? Sokat gondolkozott az elvesztett vb-döntőn?

- Hosszú évek óta izgatott már a gondolat, hogy hogyan írhatta volna át a történelmet a vb-győzelem. Ennek kibontását, elmesélését egy regényben lehetett a legjobban megtenni.

Tényleg: miért vesztettünk Bernben? Erre megtalálta a választ?

- Na, erről is könyvet, vagy inkább könyveket lehetne írni, hogy a valóságban miért is vesztettünk. Aki egy nagy megoldást vár, annak csalódnia kell, mert nincs ilyen. Sok apró szerencsétlen körülmény vezetett összességében a váratlan vereséghez. Egy közös pont azonban van ezekben: szinte mindegyik felveti az Aranycsapat mögötti menedzsment, így a korabeli MLSZ felelősségét. Gyakorlatilag az egyetlen, amiért nem hibáztatható a magyar sportvezetés, az időjárás: arról nem tehettek, hogy a döntő napján esett az eső. De ha a németeknek voltak megfelelő stoplis cipőik, nekünk miért nem? Miért volt a szállásunk zajos, forgalmas helyen, ahol ráadásul fúvóstalálkozó volt az utcán, és így a játékosok a döntő előtt nem tudtak pihenni? Miért nem értek haza időben az Uruguay elleni hosszabbításos elődöntő után? Miért nem kapott a sérült Puskás megfelelő orvosi ellátást? Sokáig lehetne még sorolni a hasonló kérdéseket, de a lényeg az, hogy amatőr szervezési hibák tömkelege gátolta a csapat felkészülését a döntőre.

De a regény szerint még így is nyerhettünk volna, ha megadják Puskás szabályos egyenlítő gólját…

- Valóban, még így is nyerhettünk volna. De hozzá kell tenni, hogy bár a magyar legendárium szerint Puskás gólja nem volt les, erre nincsen semmilyen képi bizonyítékunk. A regényben viszont ez a fordulópont: a játékvezető egyetlen döntése az egész történelmet megváltoztatja.

Szabados Gábor izgalmas regénye, A BERNI DIADAL most 10%-os kedvezménnyel és akár 199 Ft-os szállítási díjjal megrendelhető a kiadó oldalán: https://inverzmedia.hu/shop/a-berni-diadal/