Honlapunk is beszámolt róla, hogy az ETO-Cegléd NB II-es mérkőzésen súlyos koponyasérülést szenvedett a hazaiak védője, Koszó Balázs, miután ütközött az ellenfél kapusával, Mursits Rolanddal. A halántékcsont beroppanásával és vérzéssel járó koponyasérülés miatt Koszón vasárnap éjjel életmentő műtétet hajtottak végre, amely szerencsére jól sikerült. A játékosra így is legalább féléves kihagyás vár.

A csakfoci.hu megkereste a Koszóval ütköző Mursits Rolandot, aki hétfő este, éppen azt követően nyilatkozott honlapunknak, hogy meglátogatta a rendkívül szerencsétlenül járt győri labdarúgót.

 Talán nem is sokan tudják, hogy az egyik legjobb barátomról van szó, csapattársak is voltunk Békéscsabán. Szörnyű volt megélni. Akárkivel ütközik az ember, igaz ez, de így, hogy róla volt szó…

– kezdte Mursits a csakfoci.hu-nak.

Szerencsére hétfő reggel már ő hívott, természetesen látta, hogy mindenki üzent neki. Mondta, hogy a műtét jól sikerült, az orvosok jó hírekkel szolgáltak. Már azon idegeskedett, hogy nem tud hamar visszatérni. Mondtuk neki, hogy, ahogy láttuk őt a pályán vasárnap, mi örültünk, hogy így sikerült. Nem gondoltuk volna, hogy már ilyen hamar tudunk bele beszélni. Az egészség mindennél fontosabb, remélem, türelmes lesz. Hétfő délelőtt már mentek is be hozzá a társak, én ezért délután látogattam meg, hiszen az volt a kérés, hogy egyszerre ne legyünk bent sokan.  

Mindketten egy „szabad labdára” indultak el, így történt az ütközés, amely elsőre nem látszott ennyire komolynak. Egyik futballista sem emlékezett teljesen tisztán az eseményekre, így hétfő délután, igen szokatlan módon, a kórházban együtt elemezték a jeleneteket.

– Én sem teljesen emlékszem a sokk miatt. Délután együtt néztük vissza az esetet videón. Egy oldalról jövő labdára indultunk el mindketten, úgy éreztem, és a videón is úgy tűnt, hogy elértem a labdát. A vállamnak ütközhetett neki, azt fejelhette le. Ahogy odaértem, egyből összecsuklott. Maga az ütközés nem nézett ki nagynak vagy veszélyesnek, de amint hátrafordultam, láttam, hogy fekszik a földön. Balázs is mondta, hogy nem tudja elképzelni, hogy sikerült ez így, annyira ártalmatlan helyzet volt. Nem is tudott teljesen magához térni a pályán.

Azt mondta, arra emlékszik először, hogy a kórházban van, meg kell adnia az adatait, és nem is értette, miért kell műteni, már ment volna haza. Nyilván ő is a sokk miatt érezte ezt.

Az ütközés után a játékvezető végül 11-est ítélt, de Mursits elárulta: akkor ez foglalkoztatta őt a legkevésbé.

– Nem kívánom ezt az érzést senkinek. Mondtam is a kapusedzőmnek, hogy mivel három hónapja nem védtem, ezért 65 percig régen éreztem magam ilyen jól a pályán. Utána viszont soha nem éreztem magam még ennyire rosszul. A társaim miatt próbáltam tartani magam, a 11-est sikerült megfognom, igaz, a kipattanót belőtték. A játékvezető nem is ítélt rögtön büntetőt, később jött oda, és mondta, hogy adnia kell nekem egy sárgát.

Egyáltalán nem érdekelt, hogy 11-est fújtak ellenem, vagy sárgát kaptam. Sokkal rosszabb forgatókönyvek is megfordultak a fejemben, mint ami végül lett. Így játszódott le az utolsó 30 perc.

A mérkőzés után a győri csapatorvosnak is megszereztem a számát, ő este már elárulta, hogy nagy lehet a baj. Akkor még azt javasolták, hogy este már nem érdemes bemenni hozzá. Balázs édesapjával is beszéltem, természetesen ő sem volt nyugodt. Nem sokat aludtunk, de reggel szerencsére már Balázs hívott engem.

Az ütközés utáni jelenetek

Az ütközés utáni 11-es