A témával kapcsolatban több kérdés is jogosan merülhet fel, amellyel kapcsolatban segítségként cikkünkben összefoglaljuk a kötelező könyvvizsgálattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Amit a kötelező könyvvizsgálatról tudni érdemes

A könyvvizsgálat elvégzése minden társaság esetében olyan plusz információkhoz juttatja az adott vállalat vezetését, amely valós képet ad a vállalkozás tényleges vagyoni és pénzügyi helyzetéről, illetve eredményéről. Vannak esetek, amikor nem választható a könyvvizsgálat, hanem a számviteli törvény 155. §-a alapján kötelezően elvégzendő a könyvelési anyag éves szintű vizsgálata, így például azon kettős könyvvitelt folytató vállalkozások esetében, ahol az üzleti évet megelőző két évben a nettó árbevétel több mint 300 millió forint, illetve a megelőző két évben a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. Mentesség a kettős könyvvitelt végzők esetében akkor jár, ha a megelőző két üzleti évben a felsorolt két küszöbérték egyikét sem érték el.

A könyvvizsgálatot a takarékszövetkezetek, a konszolidálásba bevont vállalkozások, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek egyes eseteiben, illetve azon vállalkozások esetében kell megtenni, amelyek kivételes eseteknek számítanak, és eltérnek a törvény előírásaitól. 

A gazdálkodó maga is elrendelheti a vállalat átfogó könyvvizsgálatát

Egyes vállalkozások tulajdonosi döntés alapján maguk is igényelhetik – saját döntés alapján – a könyvvizsgálatot. Maga a könyvek átvizsgálása ebben a folyamatban is nagyon hasonló, mint a kötelező könyvvizsgálat esetén, például meg kell tenni a könyvvizsgáló nevének, székhelyének cégjegyzékbe történő bejegyzését is, illetve az ezt követő közzétételnek tartalmaznia kell a könyvvizsgáló által kibocsátott záradékot is.

A könyvek vizsgálatát végző személy kijelölése az adott társaság legfőbb szerve vagy tulajdonosi döntés alapján történik, melynek alapja a legfőbb szerv – taggyűlés vagy közgyűlés – által meghatározott törekvés is. Fontos, hogy a határozat megszületését követően a könyvvizsgálóval történő szerződéskötést 90 napon belül le kell bonyolítani.

Abban az esetben, ha könyvvizsgálóval kötött szerződés valamilyen oknál fogva meghiúsul és felmondásra kerül, a könyvvizsgálói közfelügyeletet ellátó hatóság felé az ok megjelölésével jelenteni szükséges, illetve a cégbíróság felé is változásbejegyzési kérelem alapján közölni kell.

A törvény által előírt kötelezettségek teljesítése fontos és komolyan kell venni, mivel a könyvvizsgálati kötelezettséget elmulasztó vagy nem valós adatokat tartalmazó beszámolót benyújtó vállalkozás esetében mulasztási bírság szabható ki.