– Már meccsek óta éreztem, hogy csak egy gól kell, és megváltozik szinte minden, így elmondhatatlanul örültem, hogy sikerült – kezdte Sallai a pfla.hu-nak. – Már nagyon közel jártam ahhoz, hogy betaláljak, úgy vélem, most átszakadt bennem egy gát, és nagyon remélem, most már a gólok terén is elindulok felfelé. Úgy gondoltam, ez kell ahhoz, hogy minden más legyen egy kicsit. Nem azt mondom, hogy mostantól könnyebb dolgom lesz, de talán most mindenki joggal büszke rám. Úgy vélem, kezdem felvenni a ritmust. Az eleje nagyon nehéz volt, de most már hozzászoktam az itteni tempóhoz és stílushoz, és örülök, hogy ez már a meccseken is látszik. Azért továbbra sem egyszerű egyedül lenni idekint tizenkilenc évesen, de minden adott ahhoz, hogy minél magasabb szintre tudjam fejleszteni a játékomat.

A támadó beszélt arról is, hogy miért szerepel gyengén a Palermo a Serie A-ban.

– Mi sem igazán tudjuk, valószínűleg az összpontosítással akadhatnak gondok, talán csapatszinten vagy a hátsó alakzatban, hiszen öt védővel játszunk, mégis mindig rendre elkerülhető gólokat kapunk. Másnak nem igazán tudható be, mert létszámban hátul megvagyunk.

Sallai szót ejtett a válogatottról is.

– Tavaly tavasszal egyszer már beválogatott a szövetségi kapitány, játszottam is Elefántcsontpart ellen, az is nagyon jó érzés volt. Fiatal vagyok, még előttem szinte a teljes pályafutásom, annak is örülök, hogy egyáltalán itt lehetek a keretben. Teszem a dolgomat, maximális erőbedobással csinálom az edzéseket, aztán majd meglátjuk, mikor véli úgy a kapitány, hogy készen állok a feladatra. Természetesen, ha lehetőséget kapok – bármikor is legyen az – remélem, Kleinheisler Lacihoz hasonlóan meg tudom mutatni, hogy érdemes számolni velem.