"Rossi berobbant a magyar fociba": Kiből lehet itthon szövetségi kapitány?

Marco Rossi a külföldi edzők közül egyedülálló módon kapitánynak és bajnoknak is mondhatja magát Magyarországon. De hány olyan tréner volt, aki aranyérmet nyert, de a nemzeti csapat kispadjáig nem jutott el, vagy épp fordítva, magyar bajnoki cím nélkül jutottak el a hazai edzői karrier csúcsára?
Dudás Gábor 2019. június 11., kedd 17:34
Marco Rossi a külföldi edzők közül egyedülálló módon kapitánynak és bajnoknak is mondhatja magát Magyarországon. De hány olyan tréner volt, aki aranyérmet nyert, de a nemzeti csapat kispadjáig nem jutott el, vagy épp fordítva, magyar bajnoki cím nélkül jutottak el a hazai edzői karrier csúcsára?
Szerző: Dudás Gábor 2019. június 11., kedd 17:34

Mennyit ér a magyar bajnoki cím, ha a válogatott kispadjáról van szó? A csakfoci.hu az elmúlt bő harminc évet vette górcső alá, kezdve az 1986-os, utolsó világbajnoki szereplésünket jelentő esztendővel, és azt megvizsgálva, hány olyan, az NB I-ben aranyérmet nyert szakember van, akinek nem adatott meg, hogy szövetségi kapitány is legyen, vagy épp eljutott odáig, hogy a legnagyobb presztízsű edzői állás az övé legyen a magyar labdarúgásban.

Pintér Attila 2013-as kinevezése egyfajta mérföldkő is volt a magyar válogatottnál, hiszen ekkor "a debreceni vonal" (Supka Attila, Herczeg András, Kondás Elemér) kivételével a közelmúlt összes még aktív, magyar bajnok edzőjéből szövetségi kapitány lett. Ez a sorozat a következő három, az NB I-ben révbe érő külföldi szakembernél (Joan Carrillo, Thomas Doll, Marko Nikolic) már (még?) nem folytatódott,

A keddi, Wales elleni Eb-selejtezőt eltiltása miatt kihagyó Marco Rossi viszont az első olyan, nem Magyarországon született tréner lett, aki bajnoknak és kapitánynak is mondhatja magát.

Mindeközben négy olyan kapitány is ült hosszabb-rövidebb a kispadon (Dárdai Pál, Bernd Storck, Szélesi Zoltán és Georges Leekens), akik itthon nem voltak bajnokok, sőt, vezetőedzőként nem is dolgoztak az NB I-ben. Igaz, Leekens belga aranyérmes volt - még 1990-ben...

AKIK MAGYAR BAJNOK EDZŐKÉNT ÜLHETTEK A VÁLOGATOTT KISPADJÁRA

Komora Imre

Bajnok: 1984, 1985, 1986

Kapitány: 1986

Verebes József (2016-ban elhunyt)

Bajnok: 1982, 1983, 1987

Kapitány: 1987, 1993–94

Bicskei Bertalan (2011-ben elhunyt)

Bajnok: 1988, 1989

Kapitány: 1989, 1998-2001

Csank János

Bajnok: 1994, 2001

Kapitány: 1996–97

Bozsik Péter

Bajnok: 2002

Kapitány: 2006

Várhidi Péter

Bajnok: 1998

Kapitány: 2006-2008

Egervári Sándor

Bajnok: 1999, 2000, 2003

Kapitány: 2010–13

Pintér Attila

Bajnok: 2004, 2013

Kapitány: 2013–2014

Marco Rossi

Bajnok: 2017

Kapitány: 2018-

"Bajnoki cím? Sokkal fontosabb a személyiség, a hozzáállás, a felkészültség"

Várhidi Péter 2006-ban - előbb megbízott, majd véglegesített szövetségi kapitányként - eljutott a válogatott élére, egy, az Újpesttel szerzett (a máig utolsó elsősége a klubnak 1998-ból) aranyéremmel a tarsolyában. Mégsem gondolja úgy, hogy járhatóbb út feltétlenül, ha olyan edző kerül a nemzeti csapat kispadjára, aki már a hazai élvonalban is a csúcsra ért.

- Nem hinném, hogy előny a kapitány kinevezésekor, ha valaki bajnokként kerül a kispadra, szerintem sokkal fontosabb a személyisége, a munkához való hozzáállása, a felkészültsége. Tudnék mondani több olyan edzőt is, aki ugyan nem nyert bajnokságot, de mindig jól szerepelt a csapataival.

Az mindig egy picit szerencse is, hogy olyan helyre kerüljön egy edző, ahol lehetősége is van bajnokságot nyerni. A Fradi, a Honvéd, vagy az Újpest edzője például nem lesz bárki, de végezhet olyan munkát bárhol, ami után komoly megbízatást kaphat. Azt, hogy például Debrecenből miért nem lett egyik sikeres edző sem szövetségi kapitány, azt nehéz megmondani. A mindenkori MLSZ-vezetés, elnökség döntése a kapitány kinevezése, de hogy kiről, milyen szempontok alapján döntöttek, döntenek, nem tudom. Talán lehetett egy szempont, hogy Herczeg András vagy Kondás Elemér máshol nem igazán dolgozott, a saját közegében volt sikeres. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem voltak jó edzők, csak nem volt talán abban az időszakban akkora elismerése a szövetségnél a sikereiknek. Pedig azért bajnokságot meg kell nyerni, az hosszú távú munka, le kell játszani harminc vagy több mérkőzést, folyamatosan a topon kell lenni. Talán több csapatnál kellett volna eredményt elérniük, hogy higgyenek bennük.

Várhidi saját példáját abból a szempontból speciálisnak tartja, hogy hosszabb idő, mintegy nyolc év telt el, míg megkapta a lehetőséget a nemzeti csapatnál is a bajnoki címe után.

- Nagyon fiatalon, 40 évesen lettem az újpesti bajnokcsapat edzője, utána azért dolgoztam sikeresen a Videotonnál és Nyíregyházán is, majd elkerültem szövetségi edzőként az utánpótlás-csapatokhoz. Akkoriban párban dolgoztak az edzők, én Theodoru Vaszilisszel vittem külön-külön, de mégis együtt a két korosztályt. Amikor a Bozsik-Détári páros távozott az A-csapattól, először egy meccsre kértek fel,  miután az U19-es válogatottal voltunk kint Cipruson, és megnyertünk háromból három meccset, bekerülve az elitkörbe. Ennek köszönhettem inkább a kinevezésemet, mintsem annak, hogy előtte mit csináltam évekig. De persze nyilván tudták, ki és milyen edző vagyok, illetve honnan jövök. 

Ehhez képest Rossi viszonylag friss sikereket ért el, mielőtt kinevezték volna, hiszen 2017-ben nyert bajnokságot a Honvéddal. Várhidi szerint ugyanakkor nem csak emiatt eshetett rá a választás.

- Rossi azért mondhatni berobbant a magyar fociba, hiszen amikor még nem volt bajnok, akkor is elvitathatatlan volt az eredményessége. Sok olyan edző is van azonban, aki nem is nyer aranyérmet, de "lentebb" szebben és jobban is dolgozik akár.

Rossi már 2017 előtt is jól dolgozott a Honvéddal, következetes és aprólékos edzőként ismertük meg, akinek a csapatai mindig szervezetten dolgoznak. Az más kérdés, hogy a szövetségi kapitányi és klubedzői munkát nem is lehet összehasonlítani. Nem is minden edző dolgozna szerintem szívesen kapitányként, mert nem dolgozik együtt a csapattal, csak mondjuk három napot, egy-egy alakalommal. És nem is mindenkinek alkalmas a személyisége arra, hogy kapitány legyen. 

"Lehet, hogy ha közelebb lakunk a fővároshoz..."

De visszatérve a korábban említett debreceni vonalhoz: Herczeg András esetében például többször is felvetődött a lehetősége annak, hogy kapitány legyen a Loki sikeredzőjéből - információink szerint legutóbb 2017 őszén, Bernd Storck távozásakor komoly jelölt volt a tréner, de végül nem ült le a nemzeti csapat kispadjára. A legnagyobb sikereit ugyancsak a DVSC-nél elérő, kétszeres bajnok Kondás Elemér sem jutott el addig, hogy kapitány lehessen.

- Mert egyszer sem kerestek meg - mondta arra a kérdésre honlapunknak, hogy miért nem lett belőle a nemzeti csapat trénere. - Lehet, hogy ha közelebb lakunk a fővároshoz, nagyobb sanszunk lett volna...pedig úgy gondolom, ezek a számok magukért beszéltek mind Herczeg András, mind Supka Attila, mind az én esetemben is, és ugye voltak ott még kupasikerek is a bajnoki címek mellett - mondta Kondás honlapunk megkeresésére.

A DVSC-vel veretlenül is bajnoki címet nyert tréner abszolút pozitívnak tartja, hogy Rossira esett tavaly nyáron az MLSZ választása, az olasz tréner ugyanis az NB I-ben is bizonyított már.

- Annak örültem, hogy Marco Rossi került a válogatott kispadjára, ő azért hosszabb ideig a magyar bajnokságban dolgozott és bizonyított is. Pedig nyilván nem volt egyszerű dolga, úgy tudott jó csapatot csinálni Kispesten, hogy az utánpótlásból is erősen merítenie kellett, mégis eredményes munkát tudott végezni. Ismeri a magyar mezőnyt, a magyar futballt, ami nyilván egy kapitány kinevezésénél előnyt jelent, sokkal jobb, mintha valaki csak belecsöppen és próbál valamit kialakítani. Rossi bárkihez hozzá tud nyúlni, jól ismeri a külföldön játszó futballistákat is, akiknek egy része nemrég még szintén az NB I-ben játszott - tette hozzá Kondás.

MAGYAR BAJNOK EDZŐK, AKIK (MÉG?) NEM VOLTAK KAPITÁNYOK

1990: Varga István (Újpest)

1992: Nyilasi Tibor (FTC)

1993: Marti Kuusela (Honvéd)

1995, 1996: Novák Dezső (FTC, 2014-ben elhunyt) - Jenei Imre, majd Puskás Ferenc segítője is volt az A-válogatottnál

2005, 2006: Supka Attila (DVSC)

2007: Miroslav Beránek (DVSC)

2009, 2010: Herczeg András (DVSC)

2012, 2014: Kondás Elemér (DVSC)

2015: Joan Carrillo (Vidi)

2016: Thomas Doll (FTC)

2018: Marko Nikolic (Vidi)

2019: Szerhij Rebrov (FTC)


KAPITÁNYOK, AKIK ITTHON SOHA NEM VOLTAK BAJNOKOK EDZŐKÉNT

Bálint László

Kapitány: 1988 (6 mérkőzés)

Glázer Róbert

Kapitány: 1991 (4 mérkőzés)

Jenei Imre

Kapitány: 1992–93 - Romániában 3x volt bajnok, BEK-győztes edző

Puskás Ferenc

Kapitány: 1993 - 3x volt görög bajnok (egyszer pedig BEK-döntős), de Ausztráliában és Paraguayban is nyert edzőként

Gellei Imre

Kapitány: 2001-2003

Lothar Matthäus

Kapitány: 2004-2005 - osztrák és szerbiai-montenegrói bajnok is volt edzőként

Erwin Koeman

Kapitány: 2008–10

Csábi József

Kapitány: 2013 (1 mérkőzés)

Dárdai Pál

Kapitány: 2014–2015

Bernd Storck

Kapitány: 2015-2017

Szélesi Zoltán

Kapitány: 2017 (2 mérkőzés)

Georges Leekens

Kapitány: 2017-2018 (4 mérkőzés) - belga bajnok volt 1990-ben


AKI ELŐBB VOLT KAPITÁNY, MINT MAGYAR BAJNOK

Mezey György

Magyar bajnok: 1991, 2011

Szövetségi kapitány: 1983–86, 1988

Garami József

Bajnok: 1997

Kapitány: 1987 (megbízott kapitány volt, öt mérkőzés erejéig)

DUDÁS GÁBOR

Neked ajánljuk
Átigazolások
Légiósok
Dárdai Bence
A hírek szerint a Liverpool és a Manchester United is szeretné leigazolni a Hertha 18 éves német-magyar támadó középpályását, Dárdai Bencét.
Tiszakécske
Edzőváltás
A Csakfoci korábbi hírének megfelelően távozott a Tiszakécske éléről Kis Károly vezetőedző, utódja Balogh Pál lett.
Kecskemét
Szerződéshosszabbítás
A Kecskeméti TE meghosszabbította Szabó Alex szerződését.
Tovább az összes átigazoláshoz