“Meg sem fordult a fejemben, hogy másik NB I-es csapathoz igazoljak”

“Jobban járok anyagilag, mint a Honvédnál, magyar viszonylatban a Ferencváros és a Vidi szintjéhez hasonlóan fogok keresni” – ezt mondtad, miután kiigazoltál az Egyesült Államokba. Mennyire volt anyagi és mennyire szakmai a döntésed, amikor Kansast választottad?

Elsősorban nem az anyagiak voltak fontosak a számomra, nem a pénz miatt jöttem Amerikába. Kereshettem volna többet is máshol. nekem az volt az elsődleges, hogy olyan helyre menjek, ahol lehetőségem lesz játszani, fejlődni, így a válogatottban is számításba vehettek – mondta a Sporting Kansas City 26 éves magyar válogatott védője, Baráth Botond a csakfoci.hu-nak.

Itthon lett volna lehetőséged elmenni máshová? Lanzafame vagy Botka példája, a távozásukat követő szurkolói reakciók is elriasztottak ettől vagy fel sem merült benned?

Voltak megkereséseim otthon is, de nekem az volt az első, hogy külföldre mehessek, meg sem fordult a fejemben, hogy másik NB I-es csapathoz igazoljak. Szerettem volna kikerülni, külföldön helytállni, mert úgy éreztem, több van bennem, amit otthon már nem tudom kihozni magamból. 

“Mi szúrtuk el, nem a szlovákok nyerték meg”

Térjünk át a válogatottra: a szlovák meccs után temetői, a horvátok legyőzése után karneváli volt a hangulat. Milyen volt ezt megélni alig pár nap alatt?

Nagyon nehéz. Szerettünk volna jó eredményt elérni Szlovákiában, jó szájízzel kezdeni az Eb-selejtezőket, de ez sajnos nem sikerült. De sok idő nem volt a búslakodásra, koncentrálni kellett a horvátok elleni mérkőzésre, olyan játékosok ellen, akik ellen full koncentrációval lehet csak játszani. 

Mi történt a két meccs között?

Meg kellett beszélnünk, ki miben hibázott, hogy min kell változtatni, mert mindenki tudta, hogy a nagyszombati mérkőzést mi szúrtuk el, nem pedig a szlovákok nyerték meg. Nagy beszélgetés lett a dologból, hogy a csapat felálljon és kihozza magából a maximumot. Elsősorban mentálisan kellett összekapni a csapatot a vereség után. 

Ebben mennyit segített Szalai Ádám kemény és nyilvános kritikája?

Nem azzal hozta fel a csapatot elsősorban, amit nyilvánosan, a sajtó előtt mondott. Hanem, amiket a csapat előtt beszélt.

Bocsánatot kért, mondván nem így kellett volna ezt lekommunikálnia, ezzel nagyot nőtt a srácok szemében. Megbeszéltük együtt, mi volt igazán a probléma, mindenki, így Ádám is el tudta mondani, mit látott, ebből a konfliktusmegoldásból aztán jól jött ki az egész csapat. 

Feldogoztad, feldolgoztátok már egyébként, hogy legyőztük a horvátokat?

Örülni kell ennek az eredménynek, de nem szabad túlgondolni. Nem hisszük azt, hogy most mi vagyunk a világ második legjobb csapata, azért, mert megvertük a horvátokat. Van még hat meccs, mind a haton jó eredményt kell elérni, és ki kell jutni az Európa-bajnokságra!

Amikor válogatott lettél, sokan felkapták a fejüket, mondván elsősorban Rossinak köszönheted a meghívót, nem feltétlenül a teljesítményednek. Aztán minderre alaposan rácáfoltál, játszottál közép- és balhátvédet is, a horvátok ellen meg talán életed meccsét játszottad, ha szabad ilyet mondani. Szabad?

Nagyon jól ment szerintem is a játék, de nem életem meccsét játszottam, a társaknak is köszönhető, hogy ilyen jól néztem ki a pályán. Tény, hogy Marco Rossinak köszönhetem a meghívót, én pedig próbáltam élni a lehetőséggel, szerintem sikerült is. 

Mára megbékéltél azzal, hogy olykor balhátvéd vagy, például a válogatottban? Épp Rossi próbált ott még ki először a Honvédban, de annyira nem ízlett eleinte neked a poszt emlékeim szerint.

Eleinte tényleg nem szerettem annyira ezt a posztot, idegenül éreztem magam a bal oldalon, de az évek során beleszoktam. ha úgy alakul, hogy itt van szükség rám bármi miatt, akkor ott játszom, és ugyanúgy tudok itt is játszani, mint középső védőként.

Kansasben még nem merült fel ennek a lehetősége?

Nem, még nem…

És csatár sem leszel, mint Kispesten…?

Azt még meglátjuk, hogyan alakul… (nevet)

“Itt inkább az őszinte foci megy”

Majdnem napra pontosan egy hónapja, kezdőként debütáltál az amerikai bajnokságban: Milyen belülről az MLS? Színvonalában sokkal az NB I előtt jár? Mik a legnagyobb különbségek?

Ha össze kellene hasonlítanom a két bajnokságot, akkor az MLS sokkal fizikálisabb, sokkal jobban keresik a párharcokat a játékosok, legyen akár egy az egy elleni, vagy kettő az egy elleni. Gyorsabb is jóval a játék, jobban kell koncentrálni, fejben is fel kell pörögni erre a szintre. Taktikailag viszont nem annyira erős az itteni futball, inkább az őszinte foci megy, főleg a meccsek végén érezhető, hogy picit szétesnek a csapatok, mindenki támad és mindenki védekezik, megy az “adjunk bele mindent a győzelemért”. A lényeg, hogy minél több gól legyen, minél látványosabb a játék, nem annyira hangsúlyos a taktika, mint otthon.

Azt látni a közvetítésekben, hogy olykor gigantikus stadionokban léptek pályára, de ilyen  – mondhatni – futurisztikusak az edzéskörülmények is?

Igen, nagyon komoly szinten űzik a játékot ezen a téren is, mind a stadionok, mind az edzőközpontok kifogástalanok, a top európai bajnokságokban is megállná a helyét infrastrukturálisan az észak-amerikai liga. 

Amerikában hol áll most a foci népszerűségben? Sztárok például a kansasi játékosok helyi szinten? 

Igen, mondhatjuk. Itt, Kansasben minden sportágat nagyon szeretnek, a labdarúgást is. Velünk is előfordult már nem egyszer, hogy akár ebéd, vagy vacsora közben odajöttek és autogramot kértek a szurkolók, de van, hogy közös fotó készül, vagy egyszerűen csak gratulálnak, ha épp úgy sikerült a mérkőzés. Amikor én ideigazoltam, nagy felhajtás nem volt, nem is kezdődött még el a játékosok bemutatása, eléggé az elején voltunk az átigazolási időszaknak. Az edzőtábor után volt egy mezbemutató, ekkor a játékosokkal is találkozhattak a szurkolók, ott páran megismertek, kérdezősködtek, honnan jöttem, pozitívan álltak hozzám. Mióta játszottam is pár meccset, már többen felismernek. 

“Fogalmuk sem volt, miről beszélek”

Amikor megmondtad, hogy Magyarországról jöttél, a Honvédtól, mi volt az általános reakció?

Inkább azok ismerték a Honvédot, akik Európából jöttek, nyilván egyből felmerült Puskás Ferenc neve, mint a leghíresebb játékosé. Az amerikaiak bólogattak és mosolyogtak, de látszott az arcukon, hogy fogalmuk sincs, miről beszélek…

Zlatan Ibrahimovic is téma volt a bemutatásodkor, kérdezték, hogy “fogvédővel vagy bukósisakkal” készülsz-e ellene, tartasz-e tőle, te viszont igen frappánsan válaszoltál, mondván “féljen inkább ő tőled”. Május végén játszotok csak a Los Angeles Galaxy ellen, mennyire lesz ez extra a számodra?

Biztos, hogy nagyon extra lesz. Egy olyan játékos, aki nagyban meghatározta a mai futballt, kíváncsi leszek rá, mert mindig is szerettem volna ellene játszani, már akkor is, amikor csak a TV-ben néztem őt. Remélem, nem járok úgy, mint sok védő, akik lepattantak róla és megette őket. Bízom benne, hogy ezúttal fordítva lesz…

Itthon egy kimondottan jó kötésű védőnek számítottál, Amerikában ez mire elég?

Még átlagosnak mondanám a fizikumomat, van 1-2 év lemaradásom az itteni védőkkel szemben. A tipikus amerikai védő “a minél nagyobb darab”, van még hová fejlődnöm, de majd behozzuk a lemaradást!

“Meglátjuk, jön-e még ide valaki Magyarországról”

Itthon egy-egy rossz meccs után darabokra szedik a játékosokat. Kint ez hogy néz ki, mit tapasztaltál eddig? Volt ugye egy Monterrey elleni 0-5 nemrég. Kaptatok hideget-meleget?

Itt nem jellemző, hogy annyira lehúznák az embert egy-egy vereség után. Pont az ellenkezője zajlik, próbálják a szurkolók átlendíteni a csapatot, tudják, hogy ez csak egy rossz nap volt, nem a csapat igazi arca, amit például a 0-5-ös meccsen mutattunk. Másképpen állnak hozzá az emberek a vereséghez, legyen az akár ilyen súlyos is. 

Németh Krisztiánról vagy Sallói Dánielről is sok jót hallani az amerikai sajtóból, vagy akár az edzőtöktől, Peter Vermestől. Valóban így viszonyulnak a magyar játékosokhoz, mit mondanak kint rólatok, mit tapasztaltok?

Úgy érzem, szeretnek itt minket, magyarokat, ezért nagyon sokat tett Némó és Dani is. Jól is játszanak, tavaly Dani nagyon jó idényt futott, házi gólkirály lett, Krisztián is letette visszatérése óta újra a névjegyét, sokszor szárnyal a csapatban. Próbálok én is úgy teljesíteni, hogy ide eljussak, bár kicsit nehezebb dolgom lesz, hiszen védő vagyok…igyekszünk, igyekszünk. Próbáljuk megőrizni a magyarok itteni jó hírnevét. 

Amihez a magyar származású edzőtök is alaposan hozzátett.

Fontos is volt számomra, plusz motivációt is jelentett a kiváló feltételek mellett, hogy vannak itt magyarok, és tudnak segíteni mindenben. Peter Vermessel szoktunk magyarul beszélni, bár picit töri azt, ha van valami, amit nem tud, átváltunk angolra. A viccelődés vagy egymás közi sztorizás viszont magyarul megy. Vannak most is magyar játékosok, akiket figyelemmel kísér, meglátjuk, jön-e még ide valaki Magyarországról. Tudnék neki ajánlani játékosokat…

Hogyan állsz egyébként most a védőrangsorban Kansasben? Kemény riválisaid vannak a posztodon, de Vermes a jelek szerint bízik benned.

Mielőtt ideigazoltam, én is megnézem, hová, kik közé kerülök ki…csapatkapitányunk, Matt Besler igazi klublegenda, Ike Opara is a védelem alapembere volt, de a télen eligazolt, a 2017-es idényben ő volt a legjobb belső védő. De a spanyol Andreu Fontas mögött is áll “pár” La Liga-találkozó. Úgyhogy meg kellet küzdenem a helyemért alaposan, közben sajnos Fontas megsérült, nekem kellett pótolnom, és úgy érzem, sikerült. Az edzőnk látja, hogy nyugodtan rotálhat, mindannyian ugyanazt a teljesítményt tudjuk nyújtani. 

“Távolság? Nálam ez nem lehet gond”

Marco Rossi is örült a klubváltásodnak, de aggódott a távolság miatt. Nikolicsnál ez gondot jelentett végül, Németh Krisztián is hazautazott most úgy, hogy végül nem lépett pályára egyik meccsen sem. Neked, nálad ez nem jelent majd problémát?

Azon vagyok, hogy minél jobban kipihenhessem magam, ha úgy alakul, hogy mennem kell. Itt és otthon is próbálnak segíteni abban, hogy minél gyorsabban átálljak a különböző időzónák miatt. Nálam ez nem lehet gond, még fiatal vagyok, bírnom kell az ilyesfajta terhelést is, ha kell, nyugodt szívvel utazok haza és mindent megteszek, hogy minél gyorsabban a kapitány rendelkezésére álljak. 

11 év után távoztál decemberben a Honvédtól, amíg ott voltál, végig George F. Hemingway volt a tulajdonos. Mit szóltál a távozásához? Milyen lesz nélküle a Honvéd?

Meglepett, hogy eladta a klubot, nem számítottam rá. De talán kellett egy kis vérfrissítés, lehet, hogy Hemingway úr is belefáradt már kicsit a tulajdonosszerepbe. Nem lesz nagy változás szerintem a Honvéd eredményessége szempontjából. Hemingway úrnak pedig jó pihenést kívánok! 

Nagyjából négy évvel ezelőtt ugyan egyre több lehetőséget kaptál a Honvédban, de olykor az NB III-ban kellett pályára lépned olyan csapatok ellen, mint a Felsőtárkány, a Gyöngyös vagy a Veresegyház. Két éve bajnok lettél a kispesti klubbal. Ma Amerikában játszol, válogatott játékos vagy. Gondoltad volna 2015 tavaszán, hogy mindez megtörténik veled?

Álmaimban sem gondoltam volna, hogy NB III-as meccsek után itt fogok kikötni. Az élet hozta, én pedig mindenkinek azt kívánom, hogy olyan élete legyen, mint amilyen nekem van! 

DUDÁS GÁBOR