Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor – akit nemrégiben a FIFA alelnökévé választottak – az utánpótlás-rendszer átalakításról, az alacsony nézőszámról, a sorban épülő stadionok tendenciájáról és a magyar válogatott, 2020-as Eb-re való kijutásának esélyeiről is beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában.

Az NB I változásáról és a fiatalokról

– Azzal elégedett vagyok, hogy a külföldi labdarúgókra jutó játékpercek száma csökkent 2010 óta, a fiatal játékosok szerepe viszont kevesebb bizakodásra ad okot. Míg a környező országokban komoly meccsterhelést kapnak a 18-19 éves játékosok, addig nálunk még mindig az idősebb, tapasztaltabb játékosoké a főszerep. Márpedig az életkor szorosan összefügg a piaci értékkel. Egy 22 éves futballista „ára” a többszöröse lehet a hasonló képességű 30 esztendős társáénak, de ehhez fel is kell hozni a megfelelő szintre.

Változtatni kell, ezért is tervezzük átalakítani az utánpótlásképzés támogatását,

döntően arra építve, hogy ki nevel ki olyan játékosokat, akik akár a saját, akár más NB I.-es vagy NB II.-es klubban, külföldi bajnokságban, a válogatottban szerepelnek. Azoknak az utánpótlásműhelyeknek, amelyek nem képesek kinevelni ilyen játékosokat, fölösleges támogatást adni, minderről már a hetekben tárgyal az MLSZ.

A szurkolók stadionokba csalogatásáról

– Az alacsony nézőszám számomra azért rejtély, mert televíziós nézettségben nemcsak a magyar válogatott mérkőzései, hanem a bajnoki találkozók is rendre megverik a népszerű sorozatokat. Ha a színvonal tartaná távol az embereket, akkor a tévében sem néznék. Az okok feltárására munkacsoportot hoztunk létre Orosz Pál, a Ferencváros vezérigazgatójának vezetésével, megnézzük, milyen értékesítési és marketingeszközökkel tornászhatjuk feljebb a látogatottságot. Tegyük hozzá, sokan játszottak az elmúlt években vendégstadionokban, amíg a sajátjukat építették vagy felújították, ez sem segítette a stabil törzsszurkolói gárda kialakulását. De ha minden csapat birtokba veheti új otthonát, a modern környezet és a megfelelő kiszolgálás kimozdíthatja majd az embereket.

A Puskás Stadionról és az új arénák szükségességéről

A Puskás Stadionnak 2019 nyárutójára, kora őszére kell elkészülnie. A napokban egyeztettem Fürjes Balázs kormánybiztossal, a tájékoztatása szerint ezt a határidőt tudjuk tartani, sőt talán nyerhetünk is egy kis időt, mert a tervezettnél valamivel előrébb tartanak a kivitelezési munkálatok.

Remélhetőleg ez az extrém hideg elmúltával is így marad, és tavasztól őszig látványosan halad tovább az építkezés. Tudom, hogy örök vita van a stadionberuházások körül, de azt látni kell, hogy az ezt megelőző ötven évben egyáltalán nem költöttünk labdarúgó-létesítményekre, csak Budapesten közel kétszáz pálya tűnt el. Egyetlen UEFA-igényeket kielégítő stadionunk sem volt, ma már több is van. Néhány év alatt talán soknak tűnik, hogy hirtelen ennyi futballaréna nyitotta meg a kapuit, de a rájuk szánt összeget valóban érdemes fél évszázadra visszamenőleg leosztani.

Az Eb-re való kijutásról

A kvalifikáció szempontjából a Nemzetek Ligája legfeljebb az utolsó szalmaszál lehet.

Bár ennek a sorozatnak a mérkőzései hamarabb, már idén ősszel elkezdődnek, az Európa-bajnoki selejtezők pedig csak jövő tavasszal, a huszonnégy Eb-résztvevő csapatból húsz ezen az úton jut el a tornára. Arra törekszünk, hogy a magyar válogatott is köztük legyen, ez adna biztonságot. Ettől függetlenül mindent meg kell tenni a Nemzetek Ligájában a minél jobb helyezésért, mert nem tudhatjuk előre, rákényszerülünk-e, hogy ott ragadjuk meg az esélyt.

A TELJES INTERJÚ ITT OLVASHATÓ – KATTINTS!