– Számomra elsősorban a tehetségnevelés a legfontosabb – mondta Nagy Miklós a vkla.hu-nak. – Azért is vágtam bele ebbe a munkába a civil foglalkozásom mellett, azért fektetek bele ennyi energiát, azért vagyok szinte naponta jelen a pályán és folyok bele a mindennapi munkába, mert azt szeretném, hogy a jövő Vasasa a mi gyerekeinkből kerüljön ki.

Mutassuk meg a világnak, hogy amit korábban az Ajax és még ki tudja hány zseniális nevelőegyesület véghez vitt, tehát egyre-másra építi be a saját játékosait a felnőtt csapatba, az itthon is lehetséges.

Mi volt a legnehezebb az elmúlt fél évben?

– A kezdés. Nincs erre jobb szó: talajtalanok voltunk valamennyien, akik szerettük volna folytatni az évek óta zajló munkát Angyalföldön. Ment az alkudozás a háttérben az átadás-átvétellel kapcsolatban, közben egyre több tehetség jelezte, hogy odébbáll, mert nem látja biztosnak itt a jövőjét. Szülőkkel beszéltem folyamatosan, győzködtem és marasztaltam őket, közben életemben először akadémiai stábot kellett kialakítanom egy gyakorlatilag lefejezett stábból úgy, hogy szorított a határidő. Tulajdonképpen két hét alatt kellett helyre tenni szinte mindent, hiszen az üzletrész adásvételi szerződésének aláírása és a 15 csapatunk nevezési határideje között 2 hét állt rendelkezésre. Volt teendő bőven… Aztán mindennek az lett a vége, hogy tízéves együttműködési szerződést kötöttem a Vasas SC-vel és a Vasas FC-vel, amivel sikerült megteremteni a további lét jogi alapjait, szintén 10 éves bérleti szerződést írtunk alá a Fáy utcai infrastruktúra használatára vonatkozóan, sok-sok megbeszéléssel sikerült megtalálni az új stábtagokat és megállapodni számos régi stábtaggal, több mint 50 munkaszerződést kötöttünk két hét alatt és végül összeállt az új stáb. Leadtuk a nevezéseket és visszavettük a licencet a Gerrzótól, ismét a Vasas Kubala Akadémia biztosította és biztosítja a Vasas FC licencét! Tehát sikerült stabilizálni a hátteret és hatalmas lelkesedéssel láttunk munkához. Persze közben innen is, onnan is hallottam, hogy: „Nem félsz attól, hogy lufit vettél…?”

Az a lufi csak nem akar kidurranni…

– Azért, mert olyan emberek foglalkoznak vele, akik vigyáznak rá. Itt nem elég precíz, pontos pénzügyi tervet készíteni (bár az is elengedhetetlen), itt pedagógusként is fel kell tudni lépni. Nyáron rengeteg ügyes gyereket sikerült itt tartanunk, és nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a Vasashoz méltó keretekkel vágtunk neki a legtöbb korosztályban a szezonnak. Van tizenöt csapatunk, de jelen vagyunk az angyalföldi iskolákban, óvodákban, hiszen szeretnénk a legtehetségesebb fiatalokat a Vasashoz hozni, amiben jól is haladunk. Nyitott a kapu bárki előtt, de azért őszinte leszek: a Vasashoz igazolni nem olyan egyszerű… Komoly protokollt hoztunk létre, több szűrőn kell átjutni ahhoz, hogy méltónak találjunk valakit a piros-kék mezre. A mi stratégiánk egyértelmű, a felnőtt csapat számára gyerekeket nevelni.

A teljes interjú itt olvasható.