Holczer Ádám hosszú ideje kitűnő formában véd, ráadásul 440 perce nem kapott gólt. A 28 éves kapus a csakfoci.hu-nak nyilatkozott.

A szezon előtt mindenki arról beszélt, hogy a Puskás Akadémia, a Kisvárda, a Békéscsaba harcol majd a feljutó helyekért, ehhez képest 18 forduló után ti álltok az élen.

– Ez a tudatos munka eredménye. Tavaly ősszel kezdtünk el Lucsánszky Tamással együtt dolgozni, télen még az utolsó helyen fordultunk, a tavaszi bajnokságot pedig megnyertük, ráadásul volt egy kilencmeccses sorozatunk, amelyen csak egy 11-es-gólt kaptam.  Lucsi egy olyan edző, aki nem akarja a saját elképzelését ráerőltetni mindenkire, kitűnően látja, hogy minden játékosával másképp kell bánnia. Jó példa Lovrencsics és Bajzát esete, ég és föld a két játékos edzésmunkája, de életkorukból fakadóan nem is edzhetnek egyformán. Ő egy tudatos, felkészült, precíz szakember. Valószínűleg a másik munkája is megköveteli ezeket a tulajdonságokat, hiszen az építőiparban is csak így lehet valaki sikeres.

Most már a feljutás a cél?

– Ha a harmadik helyen végzünk, akkor sem leszünk szomorúak, de persze, most már jó lenne megtartani a vezető pozíciónkat. Az a célunk, hogy kiharcoljuk a feljutást, a vezetőknek pedig az, hogy megteremtsék az élvonalbeli indulás feltételeit.  Az infrastruktúránk nem a legjobb, de ha azt nézzük, hogy az NB I-ben jelenleg a csapatok fele albérletben játszik, akkor akár a Soroksár is szerepelhetne másik stadionban.

Mennyi a szerepe a Soroksár remek szereplésében Holczer Ádámnak?

– Az tény, hogy jól megy a védés, de nekem is könnyebb dolgom van, amikor a csapat jól teljesít. Nem kell görcsölnöm, hogy egy hiba esetleg végzetes lehet. A szezon elején volt olyan időszakunk, amikor alig szereztünk gólt, akkor rajtam is nagyobb volt a teher, de megoldottam a feladatot, úgy érzem, hogy ősszel nem volt komoly hibám.

Akik rendszeresen látnak védeni, azt mondják, hogy most 28 éves korodra lettél kész, kiforrott kapus. Egyetértesz ezzel?

– Igen. Fiatalon nem volt ennyire kiegyensúlyozott a teljesítményem, sokkal többet hibáztam, de ez egyébként jellemző a fiatal játékosokra.  A magam kárán tanultam, ha valamit elrontottam, felálltam és mentem tovább, nekem senki nem segített, mit, hogy csináljak. Öt éve védek az NB II-ben, az utolsó három-négy év már egyre jobb volt.

 

Van visszaút az NB I-be?

– Nagyon remélem. Aki ismer, tudja, hogy a Ferencváros a szívügyem, jelenleg is a Fradi játékosa vagyok, kölcsönben játszom Soroksáron. Hét éve jöttem el az Üllői útról, nem akármilyen karrier lenne, ha visszatérhetnék.

Dibusz egyelőre kirobbanthatatlannak tűnik a kapuból, mögötte azonban van egy nagyobb űr. Akár a kispadra is leülnél?

– Akár. Szerintem kevés olyan kapus van, aki nemet mondana a Fradinak. Tudom, hogy a kispadon ülni nem a leghálásabb feladat, de gyorsan változhat a helyzet.

Inkább lennél a Fradiban cserekapus vagy egy NB I-es középcsapatban kezdő?

– Ha valaki garantálná, hogy egy középcsapatban három évig rendszeresen védek, akkor már alá is írnám a szerződést. A futball azonban sokkal kiszámíthatatlanabb, simán benne van, hogy két hét után kikerülök a kapuból, míg a Fradiban alakulhatnak úgy a történések, hogy én leszek kezdő. Idén már nyolc csapatnál volt váltás kapusposzton az NB I-ben, ami jól mutatja, hogy nincsenek bérelt helyek. Amennyiben a Ferencváros vezetői arra gondolnának, hogy visszavisznek, nem ijednék meg, hiszen ezért dolgozom évek óta. Dibusszal versenyezni nemes feladat lenne, tény, hogy Dini előnyből indulna, de mindent megtennék, hogy megszorongassam. Ha csak azt érném el, hogy a versenyhelyzetnek köszönhetően még jobban véd, már segítenék a csapatnak, de én ennél többet szeretnék elérni, előbb, vagy utóbb, de védeni szeretnék az NB I-ben. Ha lehet, akkor a Ferencvárosban, ha nem, akkor máshol.

PRIVACSEK ANDRÁS