Az idei NB II-es szezon eddigi legnagyobb meglepetését egyértelműen a PMFC okozta, hiszen újoncként feljutó helyen telel. Reális cél lehet az NB I?

– Pár éven belül igen, de most még aligha – kezdte a csakfoci.hu-nak Kulcsár Árpád, a PMFC sportszakmai igazgatója. –  Ez persze nem azt jelenti, hogy megijednénk a lehetőségtől. A szezon előtt az volt a célunk, hogy szerezzünk 42 pontot, ami az elmúlt évek eredményei alapján biztos bennmaradást jelentene, most van 40, úgyhogy nem állunk rosszul… A mi lehetőségeink sokkal szerényebbek, mint a vetélytársainké, gondolok itt a gazdasági háttérre, az infrastruktúrára, vagy akár az edzéslehetőségekre. Küszöbön van azonban a tulajdonosváltás, így bízunk benne, hogy hamarosan minden tekintetben fel tudunk majd zárkózni.

Hónapok óta tartja magát az az elmélet, hogy György Tamás, a Hungast vezére lehet az új tulajdonos…

– Nem akarok nevekkel dobálózni, hamarosan minden kiderül. Az biztos, hogy szép időszak köszönthet a PMFC-re. Az a célunk, hogy szintet lépjünk, hiszen a pécsi labdarúgás múltja, a tradíciói arra jogosítanak fel minket, hogy a csapat újra a legmagasabb osztályban szerepeljen.

Jelenleg milyenek az anyagi lehetőségei a klubnak?

A költségvetés tekintetében az NB II-es mezőny utolsó harmadához tartozunk, ebből következik, hogy messze nem nálunk keresnek a legjobban a játékosok. Az átlagfizetés 450 ezer forint, amire még jön a prémium.

– Ha sokat nyer a csapat, akkor tisztességes összeget vihetnek haza a futballistáink. Az utóbbi időben szerencsére sokat nyert.

Mi a siker titka?

– Vas László személyében van egy remek edzőnk, akivel egyformán gondolkodunk a labdarúgásról. A masszív futballunkkal meg tudtuk lepni sok esetben az ellenfeleket, de tudjuk, hogy tavasszal már jobban készülnek majd ránk. Nálunk nem csak lózung, hogy remek a közösség, mindenki jól érzi magát, senki nem akar eligazolni. Az edzések intenzitása ugyanolyan magas, mint a mérkőzéseinké, a játékosok érzik, tudják, hogy itt valami nagyon nagyot alkothatnak.

Az eredményes őszi szereplés után nem változtak a célok?

– Elég éles kanyar lenne, ha a most a feljutásról beszélnénk, de nem fogunk a céljainkon változtatni. Lépésről, lépésre haladunk előre, egyelőre még nem tartunk ott, ahova vágyunk. Jelenleg 14 olyan játékosunk van a keretben, akik az NB III-ban is velünk voltak. A többségnek még NB II-es tapasztalata is alig van, nemhogy NB I-es. Nyilván télen szeretnénk erősíteni, de azzal, hogy ilyen jó félévet zártunk, az átigazolási piacon megnehezítettük a saját dolgunkat. Az ellenlábas csapatoktól nehéz lesz elhozni bárki is, hiszen senki nem erősítené szívesen a konkurenciát.

Viszont arra is fel kell készülnünk, ha a tavaszi szezon végére összejönne a csoda. Azt most kijelenthetem, hogy biztosan nem fogunk úgy járni, mint a Kaposvár pár éve, ahol a vezetőket „váratlanul” érte a feljutás.

– A fő célunk viszont az, hogy majd az újbóli NB I-es PMFC fiatal, pécsi kötődésű labdarúgókra épüljön. Ez a klub mindig híres volt az utánpótlásáról, elég, ha csak Róth Antit, Fehér Csabát, Dárdai Palit, Gera Zolit vagy éppen Dibusz Dénest említem.

Hatalmas utat járt be a pécsi futball az elmúlt öt évben. 2020 végén már az NB I-ről beszélünk, 2015-ben pedig a mindeddig utolsó NB I-es mérkőzés után szó szerint eltemették a futballt Pécsett.

Akkoriban a szakmai stáb tagja voltam, zokogtam a szurkolókkal és a játékosokkal együtt. Borzalmas érzés volt átélni. Mindenki emlékszik rá, hogy nem a pályán elért eredmények után estünk ki az élvonalból, hanem licensz-problémák miatt.

– A megyei bajnokságból indulva azóta építkezünk. Az első időszakban az utánpótlásban dolgoztam, két és fél éve pedig a szakmai munkáért felelek. Óriási utat tettünk meg azóta.

Mi most a legfontosabb teendő a klub számára?

– A fokozatos építkezés. Folyamatosan építjük a klubot, a csapatot, épülni fog a stadionunk, amely az előzetes tervek alapján 2023 őszére vagy 2024 elejére készülhet el. Az új tulajdonos érkezésével egy olyan világ jöhet, amilyen itt még soha nem volt.

Említette, hogy Pécsett nagyon fontos a tradíció, ennek is köszönhető, hogy Garami József nyáron visszatért a PMFC-hez?

– Természetesen, hiszen Józsi bácsi szép sikereket ért itt el és innen indult a rendkívül gazdag és eredményes edzői pályafutása. Nagyon sokat segít nekünk a meglátásaival, szakértelmével. Szinte egyetlen utánpótlás-mérkőzésről sem hiányzik, ott van az edzéseken, a megbeszéléseken, az edzői értekezleteken. Ha kell, egyeztet a szülőkkel, tanácsokkal látja el a fiatalokat, szóval még 81 évesen is aktívan részt vesz a munkában, amiért nagyon hálásak vagyunk neki. Sajnos az őszi koronavírus-járvány az ő munkáját is megnehezítette, de reméljük tavasszal újra minden a régi kerékvágásba kerül.

Sok klubnál az alacsony nézőszám miatt szinte mindegy, hogy zárt kapusak a mérkőzések vagy sem, a PMFC-t viszont rendkívül negatívan érintheti, hogy nem lehetnek nézők a stadionokban.

– A pécsi emberek nagyon ki vannak éhezve a focira, az NB II-be való feljutásunk után ezt éreztük is, hiszen komoly érdeklődés volt a mérkőzéseink iránt. Az első hazai találkozónkat, a Dorog elleni meccset például 3500-an látták a helyszínen. Ez minden előzetes várakozásunkat felülmúlta. Sajnáljuk, hogy az novembertől már nem jöhettek szurkolók, hiszen egyrészt komoly anyagi kiesést jelentett, másrészt a játékosok sem kapták meg azt a plusz támogatást, amit előtte a drukkerek jelentettek. Bízunk benne, hogy tavasszal véget ér a járvány és akár a 4-5-ezres nézőszámot is elérhetjük.

Nyilván nem a Pécs a legesélyesebb a feljutásra, de jelenleg feljutó helyen áll a csapat. Ennek tudatában csalódott lenne, ha a szezon végéig nem tudnák megőrizni a jelenlegi pozíciójukat?

– Egyetlen egy esetben lennék csalódott, ha az utolsó fordulóban buknánk el a feljutást. Mivel azonban tisztában vagyunk a realitásokkal, nem élném meg tragédiaként, ha a szezon végére lejjebb csúsznánk a tabellán. Én tudom a legjobban, hogy nem a nulláról, hanem még annál is mélyebbről indultunk. Az országot járva folyamatosan érzékelem, hogy nagyon sokan várják vissza a Pécset az első osztályba. Akkor is nagyon boldog leszek, ha adott esetben két vagy három év múlva jutunk fel az  NB I-be, de hogy feljutunk, az biztos.

PRIVACSEK ANDRÁS