Három hónapja igazolt Magyarországra, de már látja, miben jár jó úton és miben van lemaradva a hazai labdarúgás. Már idén megnyerné a bajnoki címet a Videotonnal, bár nem tartja top favoritnak csapatát, amely a legjobban igazolt az NB I-ben. Elárulta a csakfoci.hu-nak, miért volt sok még a Vidinek a nyáron egyszerre a bajnokság és az Európa Liga, hogy mire jutottak volna, ha már júniusban megszerzik új játékosaikat, és hogy hogyan lett téma Sir Alex Fergusonnal a magyarországi munkája. Interjú Henning Berggel.

Aligha túlzás kijelenteni, hogy a nyári átigazolási időszakban a Videoton erősített a legjobban, magyar és külföldi válogatottak érkeztek. Nevezhetjük mostantól a csapatát a legnagyobb esélyesnek?

– Nem, szerintem ebből még nem következik, hogy mi lennénk a top favoritok. De felépítettünk egy keretet, amely a reményeink szerint sikeres lehet a jövőben, képes lehet versenyben lenni a bajnoki címért is, miközben az európai kupaporondon is helyt tud majd állni. A nyár elején még nem volt ilyen csapatunk. Most sokkal nagyobb merítési lehetőségünk van, erősebb is lett a keret , megvan az a plusz is már, amelynek segítségével a heti két meccset is elbírjuk, sőt, sikeresebbek lehetünk mindkét fronton. Ehhez persze fejlődnünk kell, hiszen például a bajnokságban több csapat is előttünk áll a táblázaton. Most azért sokkal jobban bízom a csapatom erejében, amellett, hogy a játékosok hozzáállásával és munkájával eddig sem volt gond, sőt. De az új játékosok érkezésével egyértelműen előreléptünk a minőség terén, tovább építkezhetünk, és majd meglátjuk, mire lehetünk képesek. Azt látni kell, hogy a top európai játékosokat elcsábítani Magyarországra közel sem egyszerű, több olyan kiszemeltünk is volt, akiknek az NB I-nél erősebb bajnokságokból voltak ajánlataik, és hát anyagilag sem tudtunk versenyben lenni ezekkel az ajánlatokkal. Örülök, hogy az érkezőinket végül meg tudtuk szerezni, közös munkával, hiszen nem csak nekem, de Kovács Zoltán sportigazgatónak, és a játékosmegfigyelőinknek, Hadnagy Zsolt vezetésével is nagy szerepük volt az igazolásokban. Voltak kiszemeltjeink, akiket júniusban nem tudtunk elcsábítani, de később, az átigazolási időszak előrehaladtával és a piaci szezon végének közeledtével már könnyebb helyzetbe kerültünk.

Szerinted bajnok lesz a Vidi? – fogadj és nyerj itt!

Nagyon sok játékost vettek, köztük magyarokat, akiket kevésbé ismerhetett, hiszen nem régóta van Magyarországon. Mindegyikük az Ön jóváhagyásával érkezett? Hogyan tudta egyáltalán felmérni azt, hogy mire képesek?

– Sokat beszélgettünk a magyar kiszemeltekről Kovács Zoltánnal, az említett Hadnagy Zsolttal, konstruktív megbeszéléseket tartottunk. Én elmondtam, milyen futball szeretnénk játszani, milyen játékosokra van szükségünk, ők felmérték a kiszemelteket, és elmondták, mit láttak. Egyeztettünk és hoztunk egy döntést, örülök, hogy ilyen jól dolgoztunk együtt, egyértelműen erősebben jöttünk ki az átigazolási szezonból.

Akkor teljes mértékben elégedett, megjött minden játékos, aki szeretett volna leigazolni?

– Nem, teljesen nem vagyok elégedett, de ahogy mondtam is, voltak olyan játékosok, akiket nem volt lehetőségünk most megszerezni. Ezt előre is sejtettük azért, de meg kellett próbálnunk, ha nem próbálkozik az ember, akkor esélye sincs a sikerre. Még ha volt is olyan kiszemeltünk, akiért komoly pénzt is fizettünk volna, azzal nem tudtunk mit tenni, hogy a játékos egy erősebb ligába akart igazolni. Nemcsak pénz kérdése egy átigazolás. Talán, ha sikeresebbek leszünk a pályán, az olyan ügyekben is könnyebb dolgunk lesz majd. Tegyük azt is hozzá, hogy a mostani igazolásaink is olyan játékosok voltak, akik népszerű célpontok voltak a piacon, több klub is szerette volna őket a soraiban tudni.

Két évre szól a szerződése, amelyben bajnoki címet, kupagyőzelmet és sikeres nemzetközi kupaszereplést is tervezett székfoglaló beszédében. Ez akár már az első évre és a jövő nyárra is vonatkozik vagy több türelmet kér?

– Természetesen a mostani szezonra is vonatkozik, de ezek nem ígéretek, hanem célkitűzések voltak.

Négy ponttal vagyunk csak lemaradva a Ferencvárostól. Egy Videotonnak igenis versenyben kell lennie a bajnoki címért, a címvédővel is, amelynek tavaly egy remek idénye volt, erős csapata van, és szerintem most is ők a legnagyobb esélyesek, de mi meg akarjuk szorítani, sőt, ha lehetséges, meg is előzni őket.

Ami a nemzetközi szereplést illeti, ezen a nyáron nem álltunk még készen az Európa Ligába jutásra. Talán, ha picit másképp alakul a Midtjylland ellen, ha több szerencsénk van, akár bent is lehetnénk a csoportkörben. Utána kikaptak egy török csapattól, de nem vagyok benne biztos, hogy a Videotont is kiejtette volna az a gárda. Az EL-t és a bajnokságot egyszerre még nem tudtuk eredményesen kezelni, ez az akkori bajnoki eredményeinken meg is látszódott. Ezért is igazoltunk jó játékosokat.

Miért volt túl nagy teher a Videotonnak egyszerre az Európa Liga és az NB I?

– Nem állt készen a csapatunk, nem volt olyan minőségű keretünk, mint most. Ha júniusban így nézett volna ki a csapat névsora, mint most…sok minden másképpen történt volna, ebben 100 százalékig biztos vagyok. Még akkor is, ha egy épülő csapatnak mindig sok idő kell.

Visszatérve még az Ön érkezésére: mik voltak a legfontosabb kérései, igényei a Videotontól, amikor tárgyaltak? Úgy hírlik, például a pálya minősége az nagyon fontos volt Önnek, mielőtt aláírt.

– Természetesen nem mindegy, milyen minőségű pályán játszik egy edző csapata, de nyilván nem ez volt a megegyezésünk legfontosabb feltétele. Az biztos, hogy átmeneti otthonunkban, Felcsúton minden a rendelkezésünkre áll, csodálatos a létesítmény. Persze az igazán örömteli az lesz majd, ha elkészül az új és saját stadionunk. Nagyon fontos, hogy egy csapatnak megfelelő körülmények és feltételek álljanak a rendelkezésére, örülök, hogy ez az esetünkben meg is van.

Azt mondják, sokszor külön, az edzésen is locsolják a pályát, hogy még gyorsabb játékhoz szoktassa a játékosokat. Ez így van?

– Nem esik túl sokat itt – nem úgy, mint például Manchesterben… –, úgyhogy igen, szoktuk ezt a módszert is használni. Próbálunk minél több olyan akár nem megszokott gyakorlatot is elővenni, amely a csapat, a játékosok fejlődését segítheti. Fontos, hogy a csapat minél gyorsabban futballozni, úgyhogy ez egy igen hasznos módszer az edzésen.

Ha már sebesség és fejlődés, hadd kérdezzük egy picit a közelmúltját is felidézve: miben van leginkább elmaradva a lengyel bajnokságtól az NB I?

– A fizikum, az erőnlét biztos, hogy az Ekstraklasa mellett szól, amellett, hogy egy 40 milliós országról, így nagyobb merítési lehetőségről, több tehetségről is beszélünk. Szerintem taktikailag, csapatjátékot illetően nincs nagy differencia a két bajnokság között, az egyéni képességeket illetően viszont igen. Sokkal kiélezettebb is a lengyel bajnokság. De a magyar futball, az NB I képes lehet a fejlődésre, ahogy látom, így például az erőnlétet illetően látok már haladást. Ott van például a Midtjylland elleni visszavágónk, amely 120 percig tartott, ebből úgy 70-et emberhátrányban játszottunk. Ehhez képest a dánok fölé nőttünk, Skandinávia egyik legerősebb csapata fölé. Jó volt látni, mennyire bírtuk erőnlétben. Ez pedig elengedhetetlen egy eredményességre törő csapatnál, legalább annyira, mint a megfelelő játékstílus.

És milyen messze van korábbi csapata, a lengyel bajnok és BL-csoportkörös Legia Varsó a Videotontól? Van bármi, amiben a Vidi esetleg már előrébb jár?

– Jelenleg nem is olyan messzire, mostanság annyira nem is jók…mi viszont fejlődtünk, fejlődünk, szerintem ha most játszanánk, az egy kiegyenlített csata lenne. Nyilván az esélyek és néhány játékosuk minősége mellettük szólna, de összességében szeretném azt hinni, hogy megszorongatnánk őket, ha most játszanánk. Amiben a Videoton biztosan előrébb jár, azok az edzéskörülmények, a létesítmények, amelyek jobbak, mint Varsóban. A klub szerkezete, a belső kommunikáció, a klubvezetés nagyon profi, beleértve az elnököt, a támogatókat, az ügyvezetőt, a sportigazgatót és a szakmai stábot is. Itt mindenki ugyanolyan sikerorientált, ambiciózus, mindenki a lehető legmagasabb szintre akarja eljuttatni és támogatja a csapatot.

Ön szerint mitől sikeresek annyira a magyar légiósok a lengyel bajnokságban?

– Azok…? – kérdezett vissza mosolyogva a tréner.

Nikolics, Kádár, Gyurcsó…

– Igen, és ott van a középhátvéd Krakkóban…igen, Guzmics! Az ő játéka is nagyon tetszik. Az biztos, hogy Nikolics egy remek góllövő, de amikor megérkezett, fizikálisan össze kellett kapnia magát. Emellett egy olyan csapatban van igazán elemében, amely dominál a pályán, irányítja a játékot, támad és helyzeteket alakít ki. Nyilván a BL-ben sem lesz könnyű dolga így. Talán emiatt is játszik kevesebbet a válogatottban, ott más a játékstílus. De remélem, a Feröer-szigetek ellen majd eredményes lesz, szerintem ha lehetőséget kap majd, betalál a kapuba.

{div class:widget-box}{module Lájkolj minket!}{/div}Pár napja meglátogatta Bernd Storckot, hogy egyeztessenek, főként a fizikai felkészítésről, tesztekről. Mire jutottak, miben maradtak a kapitánnyal?

– Az egész úgy kezdődött, hogy a kapitány látni akarta, milyen fizikai állapotban van Lang Ádám a rövid nyári pihenőjét követően. Majd meghívott engem is, hogy lássam, hogyan zajlik le Ádám tesztelése és milyen eredménnyel zárul. Ismertem a kapitány által követett módszert, még ha én magam nem is annyira használom, majd megbeszéltük a tapasztalatokat.

Miben különbözik az, ahogyan Ön méri fel a játékosait, és ahogyan a szövetségi kapitány?

– Amikor először gyűltünk össze a nyáron, mi is hasonló felmérést végeztünk el, mint amit aztán nemrég a válogatottnál is.

Mi ugyanúgy megmérjük a játékosok vérében lévő laktát (a lebomlott tejsav – a szerk.) mértékét a több lépcsőfokú terhelést követően, utána viszont picit labdarúgás-közelibb állóképesség-vizsgálatokat is tartunk. Ez szerintem nagyon fontos, számomra a foci sprintek és erő, a fizikum együttes jelenléte nélkül nem elképzelhető, ehhez kell egy általános teherbíró képesség. A fiziológia kiemelten fontos a labdarúgásban, a focista nem egy maratonfutó, de nem is egy sprinter, hanem valahol a kettő között, miközben fordulnia, pörögnie, ugrania kell, szerelnie és testtel löknie, miközben őt is lökik, rengeteg és különféle mozgásformát kell bemutatnia 90 perc alatt. Nekünk is megvannak a statisztikák, az adatok a játékosokról, minden egyes mérkőzést követően, mindent szemmel tartunk a játékosok fizikai állapotát és teljesítményét illetően. Ezért is hoztunk egy erőnléti edzőt, Liam Andersont Liverpoolból, aki ott is a sporttudományi csapat tagja volt, három évig dolgozott Premier League-játékosokkal. Ő a felelős most nálunk azért, hogy a játékosok a megfelelő fizikai formában legyenek, illetve hogy fejlődjenek e téren is, amíg csak lehetséges. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy mi mindent jól csinálunk, mert mindig lehet tanulni, ahogy tanulnak a legnagyobb klubok is Európában, mert amit az edzéseken, a felméréseken csináltak, vagy amit a sporttudományokban tíz éve vallottak, az mára nagyon megváltozott. Mi is megfigyeljük, követjük, hogyan csinálják ezt a nagy csapatok, például a Borussia Dortmund, a Bayern, vagy a Barcelona, mint ahogy persze Angliában is találni új és megfelelő módszereket és gyakorlatokat, amikből lehet fejlődni és tanulni.

És Ön mit tanult korábbi edzőjétől, Sir Alex Fergusontól a Manchester Unitednél? Mi volt a legfontosabb lecke?

– A legfontosabb talán a sikeréhsége volt, ahogy minden játékosát rá tudta venni, hogy mindig 100 százalékot adjon ki magából a pályán. Minden futballistának hihetetlen önbizalmat volt képes átadni, de megkövetelte a fegyelmet is. És az sem volt mindennapi, ahogyan képes volt kiválasztani a United számára a megfelelő játékosokat, és azt is nagyszerűen látta, mikor kell elengedni valakit a csapattól. Még akkor is, ha emiatt keményen kritizálták is, emlékezzünk csak Beckham, Roy Keane, van Nistelrooy vagy Stam távozására. Utóbbi volt talán az egyetlen, akit utána megbánt, hogy talán tényleg korán elengedett…

Tartja a kapcsolatot a Fergusonnal?

– Nem mindennap azért…elég közel laktunk egymáshoz, amikor Manchesterben játszottam, most pedig bármikor felhívhatom, ha szükségem van a tanácsára, megvan a száma a mobilomban. Akkor is kikértem a tanácsát, mielőtt a Legiához mentem volna.

A Videotonról nem kérdezte?

– Erről nem beszéltünk, mielőtt aláírtam volna, utána viszont igen.

Mindig elmondja a véleményét, mindig van ideje a volt játékosaira, annak ellenére is, hogy még most is nagyon elfoglalt igazgatóként és nagykövetként a Manchester Unitednél. Remek fickó, egy jó ember, ha tisztelettel bánsz vele, ő is tisztelettel bánik veled.

Henning Berg mennyire lett hasonló karakterű edző, mint ő?

– Nyilván különbözünk, amennyire csak két ember különbözik egymástól, de tény, hogy sokat tanultam tőle. Mint ahogy sokat tanultam Kenny Dalglishtól is, aki a Blackburnnél volt az edzőm és fantasztikus agya van a labdarúgáshoz. Nagy hatással volt rám a precizitása is. nagyszerű szakemberrel dolgozhattam a norvég válogatottnál is, Egil Olsennel, aki a kis csapatunkból egy olyan gárdát faragott, amely a világbajnokságra is kijutott, kétszer pedig Brazíliát is legyőzte. Tőle azt tanutam hogy nagyon fontos egy játékos mentális állapota, nem mindig a legjobb játékosokat küldte pályára, hanem az adott pillanatban legjobb csapatot, még ha olyan játékosok is játszottak néha, akiket senki más nem tett volna a válogatottba. Sikeres is volt.

Dudás Gábor