Az NB I most futó idényében legutóbb Diósgyőrben történt edzőváltás, amikor is január elején a mindösszesen 30 napot hivatalban lévő Geri Gergely helyére Zoran Zekicet nevezték ki, így tizenhat forduló elteltével ez volt a hatodik csere a kispadon – a DVTK-nál pedig a második.

Önmagában az a mutató is felettébb látványos, hogy a bajnokság felénél már öt együttesnél is történt edzőváltás, ennél is durvább azonban az a kimutatás, ami mindössze egy évet vesz alapul. Szembetűnő, hogy milyen drasztikus változáson esett át egy év alatt az NB I-es edzői garnitúra 2020 januárjához képest: az előző kiírásban is a ligában szereplő 10 csapat közül csak a Ferencvárosnál és a Puskás Akadémiánál ül jelenleg is ugyanaz a vezetőedző a kispadon, mint 2020 januárjában, vagyis a legszerényebb számítások szerint is a csapatot irányító edzők 80%-át elküldték az elmúlt egy év során – ez alighanem világrekord az élvonalbeli bajnokságokat figyelembe véve.

És akkor még nem vettük figyelembe az előző szezon 2 kiesőjét, ott sincsenek már a helyükön az egy éve még pozícióban lévő szakemberek.

“Anyagilag sem éri meg edzőt kirúgni, mégis ez ad reményt”

Honlapunk a Zalaegerszegi TE FC sportigazgatóját, Sallói Istvánt kérdezte arról, milyen okok vezethetők vissza arra, hogy ilyen gyakoriak az edzőváltások az NB I-ben.

A mai felgyorsult világban és azon belül a fociban mindenki igyekszik gyors sikereket elérni. A futballban a tulajdonosok látni akarják a befektetett összegek eredményét, ezért kevés helyen van türelem az edzők felé. Itthon a tizenkét csapatos NB I-ben olyan nagy az eredménykényszer, hogy egy-egy rossz sorozattal könnyen kieső helyre sodródhat egy csapat és ilyenkor nagy nyomás alá kerül a klubvezetés. Bajnokság közben a kereten nehéz jelentősen korrigálni, ezért általában az edzőváltás jelentheti a reményt, a megújulásra. Ez így egyszerűnek tűnik és a szurkolók, a média is általában ezt a lépést várja a vezetőségtől, de azért számunkra ez ennél sokoldalúbb döntést igényel.

Egyrészt az edzőváltásnak komoly gazdasági hatásai is vannak, ami nem csak a lelépési díjat jelenti, hanem hatással lehet a játékoskeretre is.

Az új edző nyilván más elképzeléseket akar megvalósítani, amelyekhez más játékosokat képzel el, így azok a játékosok ,akik az előző edző elképzeléshez igazodva érkeztek, esetleg partvonalon kívül kerülhetnek, plusz minden edző azonnal új igazolásokat szeretne, ami ugyancsak emelheti a büdzsét. – kezdte Sallói István a ZTE FC sportigazgatója, aki nem irigyli az edzőket a mai modern futballban.

– Ma már egyre kevésbé az edzők irányítják az igazolásokat, tekintve, hogy a klubok hosszútávon gondolkodnak és a klub tulajdonosa által elképzelt filozófiához igazodnak a játékoskeretek kialakításánál, így az eredménytelenség lehet, hogy nem is az ő hibájuk csak. Ez egy feloldhatatlan ellentét általában a klubvezetés és az edzők között, mert nyilván a vezetők a keretet alkalmasnak látják a célok eléréséhez és az edzőben látják a hibát, az edzők meg mindig jobb és több játékost szeretnének, hogy sikeresek lehessenek. Ezért fontos az edzőválasztásnál ezeket a kérdéseket tisztázni, hogy mindenki tudja mit vállal. Mivel minden klubnál más a filozófia, a cél és mások a döntési mechanizmusok, azt is nehéz megítélni ki mennyire tehető felelőssé a gyengébb szereplésért.

“A kiesés több száz milliós veszteséget jelent egy klubnak, ezt próbálja meg bármi áron mindenki elkerülni”.

A ZTE sportigazgatója szerint alapvetően a játékoskeret minősége határozza meg az edzők mozgásterét, mert meggyőződése, hogy a tavalyi Kaposvárral még Mourinho sem tudott volna bennmaradni. Ezek alapján természetesen azoknak is megvan a felelősségük, akik a keretet kialakítják, így a sportigazgatóknak is, vagy bárkinek kluboktól függően, akik ebben részt vesznek.

– Rövidtávon viszont az edzőké a felelősség sajnos, pedig ahhoz, hogy kiderüljön melyikük mennyire alkalmas a feladatra, legalább 3 átigazolási időszakra szükségük lenne. Ezt a mostani 12 csapatos NB I-ben csak a legritkább esetben kapják meg az edzők. De a leggyorsabb változást, ami a bennmaradást jelentheti adott esetben, sajnos az edzőváltással lehet csak megoldani. Pedig az állandóság erőt ad egy klubnak és tervezhetőbbé válnak a folyamatok, de nálunk a kiesés több száz milliós veszteséget jelent egy klubnak és ezt bármi áron megpróbálja mindenki elkerülni.

Nyilván a nagyobb létszámú liga enyhítene az edzőkön és klubokon lévő nyomáson, de meg nem oldaná teljesen ezt az állandó körforgást az edzők számára.

Az eredménykényszer mellett is komoly kihívásokkal szembesülnek a magyar edzők, mert meg kell tanulniuk külföldi játékosokkal dolgozni, ehhez nyelveket kell beszélniük, figyelembe kell venniük a klub filozófiáját, a közönség és a közösségi médián keresztül érkező folyamatos nyomást valamint a klubon belül is egyre fontosabbá válik az emberi kapcsolataik, hiszen a játékosok mellett, egyre nagyobb stábot kell irányítaniuk és ugye a tulajdonosokkal és sportigazgatókkal is megfelelő összhangban kell dolgozniuk – zárta a csakfoci.hu-nak Sallói.

NB I-es edzők 2020 telén 2021 telén
Ferencváros Szergej Rebrov Szergej Rebrov
MOL Fehérvár FC Joan Carrillo Márton Gábor
Puskás Akadémia Hornyák Zsolt Hornyák Zsolt
Paksi FC Osztermájer Gábor Bognár György
Mezőkövesd Kuttor Attila Pintér Attila
Budapest Honvéd Giuseppe Sannino Pisont István
Újpest Nebojsa Vignjevic Michael Oenning
Kisvárda Dajka László Supka Attila
ZTE FC Dobos Barna Boér Gábor
Diósgyőr Feczkó Tamás Zoran Zekic

NB I: Pont a Fradit nem érdekli, a Diósgyőr kínlódik – ilyen hatással van a szurkolók hiánya a csapatokra