Az MLSZ 2019-ben döntött arról, hogy az OTP Bank Ligában bevezetik a VAR-t (Video Assistant Referee), melynek része lesz a VOL (Virtual Offside Line) is, ami a lestechnológiát jelenti. Ugyanakkor a gólvonaltechnológiát a magas ára miatt nálunk nem fogják használni.

Hat üzemeltető árajánlata közül az MLSZ az Evertz Microsystemsét fogadta el, ami azt jelenti, hogy a kanadai cég biztosítja a videóbírós rendszert és az ahhoz szükséges technikai hátteret. Az Evertz jelen van többek között a belga bajnokságban és az amerikai major-sportágakban is. Mivel a VAR bevezetéséig rengeteg elméleti és gyakorlati képzésre, valamint összetett infrastrukturális fejlesztésekre, technikai beruházásokra van szükség, legkorábban idén novemberben lehet videóbíró az NB I-es mérkőzéseken, legkésőbb pedig a 2021/22-es bajnokság kezdetén. Mindez a jogtulajdonos televíziós csatorna számára is komoly kihívást jelent, hiszen 12 kamerával kell majd közvetítenie a magyar élvonalbeli találkozókat.

A VAR-nak három üzemeltetési formája létezik Európában és szerte a világban. A centralizált, amely azt jelenti, hogy egy központi helységből figyelik az összes mérkőzést, a decentralizált, vagyis minden stadionban kiépítenek egy külön szobát erre a célra, vagy – amelyet nálunk is használni fognak -, mobileszközökbe beépített technikát használnak, ez a gyakorlatban egy felszerelt buszt jelent, ami járja majd a stadionokat. Az MLSZ a költséghatékonyság miatt döntött emellett.

A tervek szerint négy busszal meg lehet oldani a fordulónkénti hat NB I-es mérkőzés közvetítését, ehhez azonban változtatni kell a mostani gyakorlaton, vagyis nem lehet öt mérkőzés egy időben, a mérkőzések kezdési időpontját mindenképpen szélesebb sávban kell „elhúzni”.

A VAR-rendszer bevezetéséről az MLSZ az élvonalbeli klubokkal egyetértésben döntött. Ez azért is fontos, mert a rendszer üzemeltetésének költségeit az egyesületek finanszírozzák, ami évente akár 20 millió forintot is jelenthet csapatonként.

A következő fontos feladat a játékvezetők oktatása lesz. Az MLSZ tervei szerint több mint 40 szakembert kell majd kiképezni. A videóbírós rendszer bevezetésével nem lesz szükség az alapvonali játékvezetőkre, ugyanakkor a VAR-buszokban egy videóbíró, egy videóbíró-asszisztens és egy operátor kap majd helyet, aki tökéletesen tudja kezelni a technikát. A játékvezetők oktatása még tavasszal megkezdődik egy elméleti résszel, azt követően szimulátoron gyakorolhatnak majd a bírók, majd a technikailag már maximálisan felszerelt buszokban először offline, a tétmeccsek előtt utánpótlás és amatőr mérkőzéseken pedig már élesben tesztelhetnek. A VAR bevezetése azért is fontos, mert rangos nemzetközi mérkőzéseket csak olyan játékvezetőkre fog bízni az UEFA, akik a saját bajnokságukban rendszeresen találkoznak a videóbírós rendszerrel.

Mire jó a VAR?

A videóbíró nem arra szolgál, hogy minden játékvezetői tévedést kiszűrjön. Négy esetben lehet használni a VAR-t. A gól, nem gól megítélése, valamint a 11-esek eldöntése, lesnél, piros lapnál, valamint a téves személyazonosításnál, amikor a játékvezető nem a megfelelő játékosnak ad lapot. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testülete (IFAB) 800 videóbírós mérkőzés alapján megállapította, hogy a rendszer segítségével jelentősen megnőtt a jó ítéletek száma. A góloknál 92-ről 99, 2%-ra ugrott a jó ítéletek aránya, a 11-eseknél 90 helyett a döntések 98,3%-a, míg a piros lapoknál 96 helyett 99, 1%-a volt helyes, a téves személyazonosítás pedig hibamentessé tehető a VAR segítségével.