Délen megy a cserebere, északon nem

A klubok kereteinek stabilitását, illetve az új igazolások arányát vizsgálta legújabb kutatásában a svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES). Az intézet a 2009 és 2017 közötti időszakot és 31 európai bajnokságot vett górcső alá.

A vizsgált időszakban jelentősen nőtt az új igazolások átlagos aránya (36.7%-ról 44.9%-ra), és többek között a magyar NB I-ben is rekordszámot ért el 2017-re. A hazai élvonal így is elmarad a legtöbbet igazoló pontvadászatoktól: a vizsgált nyolc év alatt Cipruson regisztrálták a legnagyobb játékos-mozgást (57,7% az új igazolások aránya a keretekben), de Portugáliában (52%), Bulgáriában (51,3%) és Szerbiában (51%) is a keretek több mint fele kicserélődött átlagosan, az évek alatt. A magyar bajnokság e téren a középmezőnyben van (40,2%), egy szinten a lengyelekkel. A lista alján a skandináv országok, itt a legkevésbé jellemző a fluktuáció.

Ebben az időszakban a török Diyarbakirspor állított fel hihetetlen rekordot egyébként, 2009-ben a keretének a 96,4(!) százalékát lecserélve. A másik végletet a finn FC Honka jelentette, amely 2010-ben egy új játékost sem igazolt.

 

A topligákban is veszik a bajnok klubokat, de másképp

A CIES azt is megnézte, mennyire áll kapcsolatban egymással a sikeresség és az igazolások száma. Nos, talán nem meglepő módon a legstabilabb keretű együttesek általában eredményesebbek is, ugyanakkor több szempontot is figyelembe kell venni. Így vannak természetesen olyan klubok is, amelyek nem sportszakmai okokból nem igazolnak, hanem azért, mert anyagi lehetőségeik ezt nem igazán teszik lehetővé, illetve sok helyen a korrupció is megkavarja a számokat, rengeteg esetekben csak azért váltanak játékosok, hogy bizonyos közvetítők vagy klubvezetők járjanak jól anyagilag – teszi hozzá a tanulmány.

Érdekes példa az utóbbi évek bolgár sikercsapata, a Ludogorec, amely 2011-ben még 90 százalékban új játékosokkal ment neki az idénynek, sorra nyerte is a címeket az évek alatt, de a 2016/2017-es idényre 20 százalékra csökkent az érkezők aránya.

Az arányában legkevesebbet igazoló gárdák között pedig több nagyágyút is találunk, így a 2016-os Bayern (9,1%), a 2012-es Barcelona (11,5%) és a 2010-es Manchester United (12,9%) is felbukkan a kimutatásban. Tegyük hozzá, hogy a topklubok nem a mennyiségi, hanem a minőségi igazolásokkal operálnak inkább, óriási összegeket költve évről évre.

A CIES végigfutott a vizsgált időszak bajnokcsapatain és azok új játékosainak számán is. Átlagosan 34%-ban cserélték csak le kereteiket az aranyéremmel véget ért évben a klubok országonként, a legkevésbé a spanyol bajnokságban kellett igazolni a sikercsapatoknak (20,8%). Magyarországon viszont azon klubok jutottak el a csúcsra, akik európai szinten jobban hozzányúltak a keretükhöz, 2009 és 2017 között átlagosan 36,7 %-kát cserélték le játékosaiknak az NB I bajnokai, ami a többet változtató aranyérmesek közé teszi a hazai élvonal elsőit a kontinensen.

Az NB I bajnokai a vizsgált időszakban:

2009: DVSC, 2010: DVSC, 2011: Videoton, 2012: DVSC, 2013: Győri ETO, 2014: DVSC, 2015: Videoton, 2016: FTC, 2017: Honvéd