A 4-4-re végződő Honvéd-Diósgyőr találkozó után a hazaiak csapatkapitányát, Djordje Kambert kerestük meg, hogy értékelje a mérkőzést.
- Elég furcsa meccs lett a végére. Jól kezdtünk, mi szereztünk előnyt, jól játszottunk, kontrolláltuk a meccset. Kaptunk egy gólt az első félidőben, de nem volt nagy probléma. A második félidőben érdekes büntetőt ítéltek meg, ami kicsit megfordította a meccset, mert jött utána rögtön a harmadik góljuk is. Utána megmutattuk, hogy van bennünk erő, fordítottunk 4-3-ra, de nem tudtuk tartani az előnyt. Nagyon fontos lett volna még egy gól, ezt sajnos nem sikerült megszereznünk.
A védő bár gólt szerzett, nem elégedett a saját teljesítményével.
- Az első diósgyőri gólnál próbáltuk zárni a területet, de valahogy elment a lábak között a labda, ott hoztam egy rossz döntést. Az utolsó gól is érdekesen alakult, kicsit elvesztettük a koncentrációt, berúgtuk a harmadikat meg a negyediket, és utána nem figyeltünk oda eléggé. Ahol olyan minőségű játékosok vannak, mint nálunk, ott nem követhetünk el ilyen hibát. A gólomnak örülök persze, de ennél nekem is jobban kell segítenem a csapatot. Egy hiba még benne van a játékban, de olyan későn már nem kaphatunk gólt, mint most.
Kamber kitért a sokak által vitatott büntetőre, ami döntő jelentőségű lehet a kiesés elleni harc szempontjából.
- Nem szeretném kritizálni a játékvezetőt, mert mindenki hibázhat. A sípszó az övé volt, de a rúgás után volt már, ezért fogta meg Danilo a labdát, mire a bíró büntetőt ítélt.
Nem értettem a döntést, mert először a rúgónak mutatta, hogy "nem-nem!", majd megfordult, és rámutatott a tizenegyespontra.
Furcsa helyzet volt, én nem értettem pontosan, hogy mi történik, de nem szeretném minősíteni az ítéletet.
Szerettünk volna a másik oldalról is megszólaltatni valakit, aki közelről láthatta az eseményeket, ám a DVTK azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy tartsuk tiszteletben a labdarúgóik kétnapos pihenőjét, amit a bennmaradás szempontjából kiemelt fontossággal bíró Újpest elleni mérkőzés előtt bocsátottak rendelkezésükre.
Mit mond a szabálykönyv?
A 2018/19-es idényben az NB I-ben is hatályos szabályzat szerint
amennyiben a játékvezető azt szeretné, hogy a játékosok várják meg a sípszót a játék újraindítása előtt (pl.: biztosítani akarja, hogy a védőjátékosok betartják 9.15 méteres távolságot szabadrúgás esetén), a játékvezetőnek jól érthetően jeleznie kell a támadó játékos(ok)nak, hogy várjon/várjanak a sípszóra.
A felvételen jól látható, hogy Berke Balázs ezt korábban már megtette, hiszen a szabadrúgáshoz odaálló DVTK-játékos, Vernes Richárd kézfeltartással jelezte, hogy készen áll annak elvégzésére. A kérdés tehát csak az, hogy a játékvezetőtől érkezett a sípjel, vagy a nézőtérről. Előbbi esetben logikus ítélet lett volna visszafújni a szabadrúgást, hiszen Vernes a vártakkal ellentétben a sípszó előtt ívelt középre. Utóbbi helyzetben pedig a szabály úgy szól, hogy
ha egy néző sípjelet ad, és a játékvezető véleménye szerint ez hatással van a játékra - a játékot meg kell állítani, és labdaejtéssel kell újraindítani.
