2017 novembere és 2018 nyara között négy felkészülési mérkőzésen vezette a magyar válogatottat szövetségi kapitányként Georges Leekens, aki ez idő alatt egy döntetlent és három vereséget mutathatott fel. A 70 éves szakember a menesztését követően a tunéziai ES Sahel és az iráni Tractor Sazi kispadján is dolgozott, jelenleg pedig munkanélküli.

A belga edző a Pesti Hírlapnak adott nyilatkozatában kitért arra, bukásként értékeli-e a Magyarországon töltött időt, és hogy van-e benne harag, amiért idő előtt távoznia kellett.

– Azért szerződtem Magyarországra, hogy futballreformot csináljak. Valami hasonlót, mint korábban Belgiumban – kezdte Georges Leekens. – Sajnos nem hagytak időt erre a munkára. Sőt, igazán el sem kezdhettem dolgozni. Megértem a szurkolók elkeseredettségét, és még azt is mondhatnám, elfogadom a kritikát, csakhogy egy dolgot mindenképpen tisztáznunk kell: csupán tesztmeccseken kaptam lehetőséget a bizonyításra. A felsorolt találkozók a felkészülést, a csapatépítést, a játékosok összeszoktatását, sőt megismerését szolgálta.

Egy folyamat legeslegelején voltunk, és ma is vallom, ha hagytak volna dolgozni, igenis eredményeket mutattunk volna fel.

A trénernek felvetették, hogy a válogatott játékosok némelyike meglehetősen éles kritikával illette őt távozása után, olyasmiket mondtak, hogy irányítása alatt sem taktika, sem fegyelem, sem összetartás nem jellemezte a csapatot.

– Akik nem játszanak, akik a cserepadra szorulnak, azok mindenhol a világon kritikusabbak. A keret tagjainak többségével igenis jó volt a kapcsolatom.

Akik kritizálnak, legyen szó játékosról, vagy szurkolóról, és mindenekelőtt a médiáról, amelytől a legkevesebb türelmet kaptam, elfelejtik, hogy a magyar futballnak jelen pillanatban hol a helye a világban.

Nem csodatévőnek jöttem, hanem azért, hogy segítsek. Én hívtam be a keretbe először Szoboszlai Dominikot, én szorgalmaztam Willi Orban honosítását. Amikor Magyarországra érkeztem, szisztematikusan térképeztem fel az utánpótlást, korosztályos meccsekre jártam, korosztályos válogatottakat figyeltem, jegyzeteltem, és minden információt begyűjtöttem – válaszolta, majd kitért arra is, bukásnak ítéli-e az itt töltött időt. – Magyarországon most irigylésre méltó minden, ami a futball körül történik. Olyan új stadionjaik vannak, amit még Belgiumban is irigyelhetnek. Örüljenek, amiért ilyen futballszerető miniszterelnökük van. Minden feltétel adott, hogy a futball fejlődjön. Megsúgom, Belgiumban is öt év kellett, amíg Eden Hazard, Kevin De Bruyne és a többiek beértek, ütőképes csapatot alkottak az irányításom alatt.

Minden tiszteletem Marco Rossié, de halkan kérdem, ő már kivitte az Eb-re a magyar válogatottat?

Úgy tudom, még nem. Bulgáriánál egyébként jobbak a magyarok, győzhetnek Szófiában, és akkor az új Puskás Arénában kivívhatják a továbbjutást.

Leekens végül kifejtette, nincs benne tüske, inkább csak hiányérzete van, hogy nem kapott legalább egy tétmeccset, de nem lesz olyan, mint Erwin Koeman, aki a budapesti szerződésbontása után kritizálta a vezetést, a magyar futballt.