“Úristen! Jézusom!”, ezek voltak az első szavak, amiket ki tudtam mondani örömömben. Nehéz volt felfogni, majd kicsit később realizálódott, Marco Rossi rám is számít. Amikor meghallottam a nevemet, összenéztünk a feleségemmel és a kislányommal együtt. Szegénykém minket utánzott, pedig nem tudta miről van szó, mégis velünk együtt ujjongott. Mindenemet átjárta a flow, nehezen tudok még lenyugodni – kezdte kissé meghatottan a csakfoci.hu-nak Tamás Márk, a lengyel élvonalban szereplő Slask Wroclaw hátvédje, aki az elmúlt másfél év alatt stabil alapemberré nőtte ki magát lengyel klubjában – Mindig is tudtam, a kemény munka kifizetődik, érdemes belefektetni. A családom tudja rólam, mennyit melóztam a válogatott meghívóért. Remélem, hogy ez csak a kezdet, próbálok minél jobban teljesíteni, hogy még többször kiérdemeljem a mester bizalmát, és magamra ölthessem a meggyvörös mezt. Emlékeim szerint eddig négyszer kaptam meghívót, ám a keretszűkítésből mindig kimaradtam. Sajnos. De amit az élet elvesz, azt visszaadja. Korábban a szövetségi kapitány felhívta a figyelmemet arra, hogy szem előtt tart. Végig ott lebegett előttem a cél: stabilan játsszak minden mérkőzésen. Lám eljött az idő, az élet is így akarta.

Tamás úgy érzi jó korban van a maga 27 életévével, nem gondolja azt, hogy későn érett volna meg a válogatottságra.

Szokták mondani, ilyen korban már kellő rutinnal rendelkezik az ember. Az ellentábor hangoztatta, 27 éves vagyok, későn érkezett a meghívó… De nem, most jött el az idő, ezért dolgoztam egész életemben.

S hogy fogadták a csapaton belül a válogatott meghívó érkezését?

A hír hallatán felrobbant az öltöző, mindenki gratulált, és “jutalmul” nekem kell állni a holnapi ebédet. Az edzőm kérésére sushi lesz, nem nagyon lehet megvadulni az ebéddel.

A csapattársak még a közös WhatsApp-csoportunkban is gratuláltak, küldözgették az eurót mintázó szimbólumokat, utalva arra, bizony én fogom fizetni az ebédet.

A válogatott meghívót nélkülük nem érdemeltem volna ki. Nagyban hozzájárultak a teljesítményemhez, miképpen a Konferencia Ligában, ahol gólt is szereztem, az előző szezont pedig végigjátszottam, így szerintem rászolgáltam a behívóra.

Alázatát, küzdeni akarását és szorgalmát mi sem bizonyítja jobban, hogy a Cracovia elleni eltiltását követően ő maga kérte, hadd játsszon a tartalékok között. Mint mondta: nem tartja megalázónak, ha a második csapatban kell pályára lépnie.

Bár kiállítottak a második fordulóban, bosszús is vagyok emiatt, de egy cseppet sem csüggedtem. Sőt, közöltem az edzőmmel, nem akarok kimaradni a meccsritmusból, a második csapatban akarok játszani. Végigjátszottam a kilencven percet, ahol a terhelés ugyanaz, ám a színvonal kicsit más volt. Beletettem a kellő mennyiségű futómunkát és maximálisan jó állapotban vagyok. 

Nem derogál, ha el vagyok tiltva és emiatt le kell mennem a tartalékokhoz.

A magyar válogatottba történő beilleszkedésről úgy gondolja, nem lesz vele probléma, hiszen jó pár játékost ismer a pályáról és azon kívülről is.

Lang Ádámmal az U21-es válogatottban, Fiola Attilával a Puskás Akadémiában játszottunk együtt. Loic Negót szintén ismerem, ahogy Nikolics Nemanját is. Kleinheisler Lászlót főleg, aki az egyik legjobb barátom. Amikor tinédzserek voltunk együtt laktunk. Szóval nem lesz probléma a beilleszkedéssel, viszont egy valamivel igen – mondta nevetve Tamás, majd elárulta, mire gondolt – A leendő mezszámom kicsit problémás lehet, mert a klubomban használt 15-ös szám már “Scholesé” (Kleinheisler László – a szerk.), úgyhogy sanszom sincs rá. Ahogy ismerem, csak úgy nem fogja odaadni. Igazából ezek csak számok, a legfontosabb a mez elején lévő címer. Van még a tarsolyomban olyan szám, ami közel áll a szívemhez. Meglátjuk, melyik szabad és mit engednek.

Végül a válogatottbeli céljairól és egyik álmáról is szót ejtett.

Szeretnék megragadni a keretben és minél több percet a pályán tölteni. Minden más csak rajtam múlik. A csapattal a lehető legtöbb pontot szeretném begyűjteni, hogy a kvalifikáció során kijussunk a világbajnokságra. Kivel cserélnék mezt? Harry Kane játékát kifejezetten kedvelem. Gyanítom, sokan le fognak csapni a mezére.

Ha az első meccsemet az angolok ellen játszanám, vinném haza a mezemet és azonnal bekereteztetem.

Bizony, örökre szóló emlékkel gazdagodnék, amit senki sem venne el tőlem.

LENKÓ PATRIK