Honlapunkon is beszámoltunk arról, hogy vasárnap este az M4 Sport a legendás 1986-os Magyarország-Brazília (3-0) labdarúgó-mérkőzést közvetítette abban bízva, hogy az idősebbeknek öröm lesz felidézni, a fiatalabbak pedig új élménnyel gazdagodnak. A kisvárdai klubhonlap szembesítette a mérkőzéssel a Brazíliából származó két játékosukat, a már magyar útlevéllel is rendelkező Lucast, valamint a második éve Kisvárdán játszó Sassát.

– Bele-belenéztem a mérkőzésbe, és csodálkoztam az eredményen, hogy mennyire elverték a magyarok a brazilokat – mondta a kisvárdai csapatkapitány, Lucas.

Megmondom őszintén, eddig nem hallottam erről az összecsapásról, nyilván Brazíliában nem nagyon dicsekednek vele,

meg aztán nem is éltem még ekkor, hiszen 1989-es születésű vagyok. A brazil válogatottban szereplő játékosokat hírből ismertem, felvételeket is láttam róluk, de többségüket élőben nem láttam játszani. Azt azért tudom, hogy az 1986-os és az 1990-es világbajnokságon nem szerepelt túl jól a válogatottunk, azt mondják, ezek nem a legjobb generációk voltak, szemben az 1982-es vb-t megjárt csapattal, vagy az 1994-essel, amelyik meg is szerezte a világbajnoki címet.

Lucasnak azt is felidézték, hogy a magyar válogatott sokáig veretlen volt Brazíliával szemben, tétmeccsen az 1996-os olimpián kapott (1–3) ki tőle először, hivatalos, igaz barátságos válogatott meccsen pedig 2004-ben (1–4).

Arra a négy egyes brazil győzelmet hozó mérkőzésre már emlékszem, miként debreceni időszakomban hallottam arról, hogy a klub korábbi játékosa, Madar Csaba gólt szerzett az olimpián a braziloknak. Ma már nehezen lenne elképzelhető, hogy a magyar csapat három nulla verje a brazilokat – véli Lucas.

És ha mostanában játszanának egy magyar–brazilt, a kisvárdai csapatkapitány vajon kinek szurkolna?

– Nagyon szeretem Magyarországot, sok minden köt ide, a futball utáni életemet is itt képzelem majd el – vágott bele a számára nehéz kérdés megválaszolásába Lucas. – Ugyanakkor Brazíliából származom, a világversenyeken természetesen szülőhazám válogatottjának szurkolok, mint ahogy a négy évvel ezelőtti Európa-bajnokságon tiszta szívemből szorítottam a magyaroknak is.

Szóval, ha nem lenne tétje az egymás elleni meccsnek, akkor a magyaroknak szurkolnék, de ha mondjuk egy világbajnoki döntőben találkoznának, akkor nem tudnám megtagadni magam…

Sassának is kikerekedett a szeme, amikor szembesítették a végeredménnyel.

– Biztos a csúcson lehetett akkor a magyar válogatott – jegyezte meg a játékot látva a Lucasnál egy évvel idősebb támadó. – El sem hiszem, hogy ilyen simán legyőztek bennünket, pedig hallva a brazil játékosok nevét, ismerősen csengenek, akkoriban ők jelentették otthon a minőséget.