Átalakított fiatalszabály debütál majd az NB I-ben a következő, 2022/23-as szezontól. A pontos szabályról és a részletekről most Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) sportigazgatója árult el információkat az M4 Sporthíradó című műsorában.

– A fiatalok beépítését különböző ütemekben lehet megtenni, ez egyénfüggő. Mi arra törekedtünk, hogy a háromszintű bajnoki rendszert – NB III, NB II, NB I – úgy építsük fel, hogy minden lehetősége meglegyen a klubnak, hogy megtalálja egy játékos fejlődési ütemét. NB III-ban legalább egy U19-es játékost kell kötelezően játszatni, NB II-ben egy U20-ast, az NB I-ben pedig egy U21-est kell beépíteni. De mit jelent a beépítés? Azt láttuk, hogy ha egy gyerek támogatásért játszik a csapatban, akkor nagyon sokszor a következő évben már kiteszik, amikor már nem kapnak érte pénzt, ami nem jó. Ahhoz, hogy egy fiatal játékos beépüljön a csapatba, annak kell legalább 20-22 meccs az előző bajnokságban, hogy a következő szezonban is az együttesben maradjon. 

Ezért azt várjuk el a kluboktól, hogy legalább a meccsek – a 33-szor 90 perc – felén játsszon egy fiatal, akkor jó eséllyel beépül, és mellette játszanak magyarok is. Minél többet játszik egy fiatal, annál kevesebb magyar “kell” a csapatba ahhoz, hogy a támogatást megkapják. Az optimális helyzet az, hogy 20-22 meccset játszik egy fiatal, és 3-4 magyar legalább ott van a csapatban.

A 2020 májusában kinevezett Barczi azt is kiemelte, hogy a magyar futball megújítása során több területre fókuszáltak. Az egyik a játékosok kiválasztása, amelynél helyi szinten a klub és az iskola összeköttetése fontos, hiszen a grundok hiányában a gyerekeket elsősorban utóbbiban tudják megnyerni a sportág számára. Emellett szintén lényeges, hogy a kisebb és nagyobb egyesületek szorosan együtt tudjanak dolgozni, amely nem mindig működött így a múltban.

– Regionálisan egy olyan rendszert próbáltunk kiépíteni, olyan motivációs és pénzügyi, finanszírozási rendszert, amelyben a klubok egymásra épülnek és egymásra vannak utalva.

Nagyon fontos a gyerekek fejlődése érdekében, hogy a megfelelő szintre tudjanak odakerülni, így kiemelt szerepet kap a képzés, amelynek érdekében megváltoztatták az edzőképzés struktúráját, és főállású edzőket írtak elő a kluboknak 14 éves korig.

– Én is utánpótlásedző voltam, és pontosan láttam, hogy egy rendkívül jó képességű utánpótlásedző a munkája után beesett az edzésre, és bármilyen jó edző, a feje még nem ott volt. Nem tudott olyan hatékonyan dolgozni, márpedig így a gyerekektől vesszük el az esélyt, hogyha nem százszázalékot adunk nekik az edzésen

Azt is megemlítette, hogy az edzés sem napi két órából áll már, hanem pluszban jóval összetettebb feladatokat kíván, például az edzések, mérkőzések felvételének kielemzése szakmai és fizikai paraméterek alapján, amit a fejlettebb futballkultúrákban már régen használnak. A sportigazgató arról is beszélt, a mostani rendszerben végre van ellenőrzés, és ha szükséges, szankcionálás is.

A különböző korosztályoknak egymásra kell épülniük. Egy sokkal tudatosabb, tervszerűbb, egymásra épültebb és középtávon gondolkodó rendszert akarunk kiépíteni, és ezt akarjuk a klubokkal megértetni. Az pozitívum, hogy a klubok többsége abszolút nyitott erre.

Célzott támogatásokat adunk a kluboknak ezekhez a feladatokhoz igazítva, mentoráljuk, segítjük őket mindenben, viszont el is számoltatjuk őket. Megvan az az ellenőrzés, ami azért nem nagyon volt meg a labdarúgásban, és ha szükséges, szankcionálunk is.

Ez egy nagyon komoly változás, és meg kellett értetni a klubokkal, hogy ez nem ellenük, hanem értük van, mert minél jobban dolgoznak, annál jobb játékosok kerülnek ki a rendszerből, és akkor tudunk komolyabban foglalkozni a fiatalok felnőtt futballba való beépítésével. 

A teljes interjú itt nézhető meg.