“Azt még nem mondhatjuk, hogy NB I-es csapatunk van”

A hétvégén 2-1-es győzelmet arattak a városi rangadón a Győri ETO ellen, a meccs után Szepessy László vezetőedző azt nyilatkozta, hogy ez egy „első osztályú színvonalú tipikus rangadó volt”. Ha NB I-es szintű meccset tud játszani a Gyirmót, akkor már NB I-es szintű csapata van?

Azt még nem mondhatjuk, hogy NB I-es csapatunk van, de az egyértelmű cél, hogy azzá váljunk. Olyan színvonalú edzéseket végzünk, hogy az első osztály mércéjét elérjük. Vannak még hiányosságaink, de egyre inkább az NB I felé tendál a csapat – nyilatkozta a csakfoci.hu-nak Hannich Péter, a Gyirmót FC Győr sportigazgatója.

Az elmúlt szezonokban – az idei MTK kivételével – a feljutó csapatoknak rendre nagyon meg kellett küzdeniük az osztályváltás nehézségeivel, adott esetben lecserélték az egész csapatot, vagy későn döbbentek rá, hogy az NB II-es bajnokcsapat az NB I-ben kevés. Mi okoz ekkora különbséget a két osztály között?

A különbség okát nem igazán tudom megmondani, de az biztos, hogy jelentős. Ennek érdekében mi már 2018 januárjától úgy igazolunk, hogy az új játékosainkkal 2020-ig szóló szerződést kötöttünk, tehát a kerettagoknak legalább két éves kontraktusa van. A csapat gerincét a remélt feljutás után is szeretnénk együtt tartani, ha NB I-be kerülünk, akkor sem szeretnénk sokat változtatni a csapaton. Nehéz megítélni, hogy ez a keret mire lehet képes az élvonalban, de pont azért játszunk a válogatott mérkőzések miatti szünetekben az NB I-es csapatokkal edzőmeccseket, hogy minél jobban kijöjjenek a hiányosságaink, és képet kapjunk, hová kell eljutnunk. Tudatosan építkezünk, amikor szükséges, cseréljük a játékosokat, nem véletlen, hogy amióta én irányítom a szakmai munkát, a korábbi keretből mindössze négy játékos maradt.

Gyengébb lett az NB II?

A másodosztályban az elmúlt szezonokban rendszeresen korán eldőltek a feljutó helyek, voltak csapatok, amelyek nagyon kiemelkedtek a mezőnyből, idén pedig a Gyirmót és a Zalaegerszeg kezd lassacskán elszakadni a többiektől. Eldőlhetnek már kora tavasszal a lényegi kérdések, vagy szoros “befutóra” számít?

A bajnokság kezdetekor azt gondoltam és mondtam mindenkinek, hogy hat feljutásra esélyes csapat van, ezek közé sorolom magunkat és a ZTE-t is. A hátralevő 22 forduló még olyan sok, hogy bármikor belekerülhet egy csapat egy rossz szériába, elveszít 10 nap alatt 3 meccset, és gyorsan visszaeshet. Ezért az idén hátralévő négy bajnokin – amelybe a Békéscsaba és a Kaposvár elleni rangadók is beletartoznak – azért küzdünk majd, hogy tavaszra legyen egy olyan muníció a kezünkben, hogy ha hullámvölgybe kerülünk, akkor is maradjon az előnyünkből.

Vannak, akik úgy tartják, a mostani NB II gyengébb az elmúlt évekbelinél, kevesebb a kiemelkedő játéktudású csapat vagy az igazán izgalmas bajnoki. Egyetért?

Nem igazán, hiszen minden meccsen ott ülök a kispadon, és azt látom, hogy vannak jó képességű játékosok, sok helyen folyik komoly szakmai munka. Inkább úgy mondanám, hogy nincsenek egyszerű meccsek, mi is megküzdünk a nyolcadik-kilencedik helyezettel, vagy egy Siófokkal, amely a kiesés ellen küzd, de nem tudtuk megverni. A többi komoly célokért küzdő együttes is rendre megszenved mindenkivel, de igenis vannak technikás játékosok, és néha pont ők döntenek.

Említette, hogy a válogatott szünetekben NB I-es csapatokkal játszanak. Ezek alapján van olyan élvonalbeli csapat, amelyet biztos meg tudna verni a mostani Gyirmót?

Azért látjuk még a különbséget, a gyorsaság és a sebesség, amikben mindenképp előttünk járnak az NB I-esek. Folyamatosabb a játék, ezt meg kell szoknunk, de ezért játszottunk nyáron például a Dunaszerdahellyel is. Összehasonlítani a csapatokat viszont azért nehéz, mert az edzőmeccseket néha lazábban veszik a játékosok. Az erősségünkről igazán csak a remélt feljutás után bizonyosodhatunk meg, az viszont biztos, hogy külföldi játékosokban egyáltalán nem gondolkodunk, igazi magyar csapatot szeretnénk építeni. A jelenlegi futballistákhoz télen szeretnénk még igazolni, aztán majd nyáron egy-kettőt, de a váz már kialakult. A legtöbb gólt rúgtuk és a legkevesebbet kaptuk a bajnokságban, ami mutatja, hogy támadófocira törekszünk, és ezen az NB I-ben sem fogunk változtatni.

“A Paksot tekintjük példának”

Már eldöntött tény, hogy biztosan nem igazolnak külföldieket? Lehet a Gyirmót az új, “Győr melletti Paks”?

Igen, a Paksot tekintjük példának, jó látni, hogy csak magyarokat foglalkoztatnak. Bízni kell a magyar játékosokban, és bízhatunk is bennük, mert meghálálják. A magyar futballista igenis terhelhető, képes komolyan edzeni, rangadókat nyerni, meghálálni a bizalmat, csak megfelelően kell hozzájuk állni.

Számos olyan játékosunk van, aki korábban az NB I-ben vagy akár külföldön nem kapta meg a lehetőséget, nálunk pedig maximálisan él a bizalommal.

“Az ETO-nál még keresik az útjukat”

A Gyirmót kapcsán sokak számára felvetődik, hogy egy tradicionálisabb Győrnek jóval inkább helye lenne a NB I-ben, mint a Gyirmótnak. Mint volt győri játékos, hogy vélekedik erről?

Tragédia, ami a Tarsoly-érában történt Győrben, ő olyan szériába vitte bele a klubot, amelynek az NB III-ba való kizárás lett a vége. 2015-ben vezetőségváltás történt az ETO-nál, az új vezetésnek óriási felelőssége volt az újra építkezésben, de a mai napig az látható,hogy  még keresik a saját útjukat. 

A 114 éves múlttal rendelkező klub hosszú évtizedeken át szerepelt az NB I-ben, az idén 25. évfordulóját ünneplő Gyirmót pedig folyamatosan fejlődik. A ’80-as években szereplő  játékosok sok dicsőséget hoztak nemcsak a klubnak ,hanem a városnak is,  kialakult a „Verebes” játékfilozófia, ami az ezredfordulótól sajnos eltűnt. A szurkolók pedig éhesek az újabb sikerekre.

“Kevés a 12 NB I-es csapat”

A 12 csapatos NB I-el szemben rendre az hangzik el leginkább kritikaként, hogy egész régiók esnek ki az első osztályból. Mi a véleménye a 12 csapatos NB I – 20 csapatos NB II stratégiáról?

Kevésnek tartom a tizenkét csapatot, tizenhatnak sokkal jobban örülnék. Idén is gond lehet, hiszen két keleti és két nyugati csapat van veszélyben, és ha netán a Haladás kiesik, akkor Nyugat-Dunántúlon nem lesz NB I-es csapat. A gazdasághoz nem értek, de azt mondják, hogy nincs 16 olyan pénzügyi helyzettel rendelkező klub, amely megengedheti magának az NB I-et. Az NB II-ben viszont 18 együttesre csökkenteném a mezőnyt, a 20 sok, egy 16-18-as létszámot tartanék a legjobbnak.

A tavalyi szezonban edzőként is leült a padra, idén viszont már sportigazgatóként tevékenykedik. Szeretne-e visszaülni majd a kispadra vezetőedzőként?

A padtól nem mentem el, hiszen minden mérkőzésen ott vagyok Szepessy László mellett. A napi munkába is bekapcsolódok, az edzések 90%-án jelen vagyok, sőt, időnként tevékenyen is részt veszek az edzésben, két részre bontjuk a csapatot, és az egyik felével én foglalkozom. A sportigazgatói feladat sokrétűbb, nem csak annyi a dolgom, hogy csak részt veszek  a felnőtt csapat  edzésein  hanem az utánpótlás-játékosokat is figyelemmel kísérem (több fiatal már az első kerettel együtt tréningezik), a játékos-átigazolásokat is koordinálom, ezen felül pedig a labdarúgással kapcsolatos összes kérdésben is jó döntéseket kell hozni. Összességben ezt a munkát nagyon élvezem.

“Nem mondok olyat, hogy biztosan feljutunk, de…”

Még négy meccsük van idén a bajnokságban. Számolgat, hogy hány pontra van szükség ezeken?

Nem teszek különbséget a mérkőzések között. Az ETO elleni meccsel kapcsolatban mindenhol olvastam, hogy milyen nagy rangadó, de ez nem volt fontosabb meccs, mint a siófoki vagy a Vác elleni. Természetesen vannak könnyebb és nehezebb bajnokik, de nem azt nézegetjük, hogy melyik ellenfél ellen lesz könnyebb dolgunk.

Hány százalék esélyt ad arra, hogy jövőre NB I-es csapata lesz a Gyirmótnak?

Nem számolgatok, az viszont biztos, hogy azon az úton vagyunk, amit elterveztünk, ami az NB I kapuja lehet. Jelen pillanatban szépen haladunk a kimondott célunk, az NB I felé, de még rengeteg buktató jöhet. Még véletlenül se mondanék olyat, hogy biztosan feljutunk, de hogy ez a célunk, az nem lehet kérdés.

ÓHÁZY BÁLINT