Másfél évvel ezelőtt a Budafok még az NB II kiesőhelyen állt, most pedig az NB I-re készülhet. Mi történt a csapattal ebben az időszakban, hogy ekkora fejlődésen ment keresztül?

– 2018 októberében valóban egy kiesés ellen küzdő másodosztályú csapatunk volt – kezdte a csakfoci.hu-nak Oláh Lóránt, a Budafok sportigazgatója. – Ekkor döntött úgy a vezetőség, hogy Csizmadia Csabát nevezi ki vezetőedzőnek én pedig sportigazgatóként a szakmai koncepció kialakításában hangsúlyosabban vettem részt, ez egy jelentős fordulat volt a klub életében. Áprilisra el is értük a célunkat, vagyis benntartottuk az NB II-ben a Budafokot. Sajnos ezt követően szétesett a csapat, a tavasz további részében nem úgy jöttek az eredmények, ahogy korábban, a játékosok elveszítették a motivációjukat.

Aztán az új idényben alig lehetett ráismerni a csapatra. Nehéz elképzelni, hogy egy bennmaradást sikerként megélő klubnál a következő szezonban a feljutás legyen a cél.

– Nem is az volt. Nyáron az volt a célunk, hogy minden játékosunk számára maximálisan érthető és megvalósítható játékot alakítsunk ki a következő szezonra. Rendszereztük és leszabályoztuk az elképzeléseinket és csak erre összpontosítottunk.

Persze, ekkor még meg sem fordult a fejünkben, hogy ennek NB I lehet a vége. Elkaptuk a rajtot, egy jól kinéző csapat benyomását keltettük, egy idő után pedig már domináltunk is.

Úgy mentünk a téli szünetre, hogy 7 ponttal vezettünk a harmadik helyezett előtt, vagyis realitásnak tűnt a feljutás.

Télen általában a feljutásra esélyes csapatok jelentős erősítésekbe szoktak fogni. Most is így volt, hiszen például a Vasas vagy az ETO is több NB I-es rutinnal rendelkező játékost igazolt. A Budafok miért nem ezt az utat választotta?

– Két út közül kellett választanunk. Vagy a vetélytársakhoz hasonlóan mi is bevásárolunk, megerősítjük a keretet, de ezzel tulajdonképpen le is mondunk arról a filozófiáról, amit magunk meghatároztunk és amit felépítettünk. Vagy megyünk tovább a saját utunkon, amit egyfajta kísérletnek is fel lehet fogni. Utóbbi alternatívát választottuk, ami végül bejött. Tavasszal már sokszor úgy játszottunk, mint egy feljutó csapat, markáns, erőteljes játékot mutattunk. Becsúszott ugyan pár váratlan döntetlen, ami annak volt köszönhető, hogy nem mindig találtuk a betömörülő védelmek ellenszerét. Látva a csapat fejlődését, meggyőződésem, hogy a folytatásban ezzel sem lett volna gond.

Egy feljutó csapatnál mindig dilemmát okoz a vezetőknél, hogy milyen keretet alakítsanak ki. Vagy „beleszeretnek” a nagy sikert elért játékosokba, akik az élvonalban is megkapják a lehetőséget, vagy szinte teljesen új csapatot építenek, az új célokhoz igazítva. A Budafok melyik utat fogja választani?

– A két alternatíva ötvözetét tartom szerencsésnek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a 12 csapatos NB I-ben hatványozottan nehéz dolga van egy újoncnak. Van egy listánk, ami hol bővül, hol szűkül. Ez tartalmazza azon játékosok nevét, akik felmerülhetnek nálunk esetleges erősítésként.

Ha minden tökéletesen alakulna, akkor a 25-ös keretbe maximum 7-8 új labdarúgót igazolnánk. Az lenne az ideális, ha minden csapatrészbe tudnánk hozni olyan játékosokat, akik a segítségünkre lehetnek.

Ugyan hivatalosan sportigazgató a titulusom, azonban néha úgy érzem magam, mint egy sakknagymester, hiszen folyamatosan sakkoznom kell az igazolásokkal.

Lesznek „sztárigazolások”?

– Ez nem a mi utunk. Olyan fiatal tehetségeknek szeretnénk megadni a lehetőséget, akik máshol ezt nem kapták meg.

Elképzelhető, hogy akár 6-7 U21-es válogatott játékosunk is lesz az új idényben, ami egyedülálló lenne itthon.

Az is biztos, hogy nem fogják légiósok elárasztani a csapatot. Azt viszont nem jelenthetem ki, hogy egyáltalán nem igazolunk külföldről, de elsősorban olyan légiósokban gondolkodunk, akik rendelkeznek magyar felmenőkkel.

Több hazai klubvezető szerint a járvány okozta negatív gazdasági hatások kevésbé lesznek érezhetőek a stabil lábakon álló magyar futballban, mint a Közép-európai országokban, ami akár azt is jelentheti, hogy jobb légiósokat igazolhatnak az NB I-es klubok. Egyetértesz ezzel?

– Nem hinném, hogy a régió topcsapatai jelentősen megéreznék a járvány hatásait. A Fradi és a Vidi már egy Dinamo Zagrebbel vagy Slavia Prahával akar versenyezni, ezért kellenek is az igazolások, de anyagilag még távol állnak ezektől a kluboktól. Pedig a következő lépes az lenne, hogy ezekhez a csapatokhoz fel tudjanak zárkózni a magyar egyesületek. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy egy román vagy szerb középcsapatból több játékost tud majd igazolni az NB I, de ez a nagy áttöréshez kevés lesz az én meglátásom szerint.

A Budafok mennyire tud vonzó alternatíva lenni egy magyar vagy éppen egy külföldi játékos számára?

– Szakmailag biztosan az tud lenni, viszont a jelenlegi piaci környezetben anyagi szempontból nem mi vagyunk a legvonzóbbak. Tisztában vagyok vele, hogy nem mindegyik kiszemeltünk fogja a Budafokot választani, de ez nem újdonság számunkra, ugyanez volt a helyzet az NB II-ben is és megbirkóztunk vele.

Szerencsére nem a pénz focizik, ami ugyan nagyon fontos szegmense a modern futballnak, de nem ez a döntő faktor.

Tudjuk, hol a helyünk, feltörekvő klub vagyunk azzal a feladattal, hogy értéket teremtsünk a magyar labdarúgás számára. Ha megadjuk a lehetőséget a tehetséges játékosoknak, akik eddig nem feltétlenül kapták meg a lehetőséget, azzal – a terveink szerint – mi is jól járunk és hosszú távon a hazai futball is.

Szükség van a 12 csapatos NB I-ben a Budafokra?

– Ezt döntsék el a szurkolók. Mi bízunk benne, hogy üde színfoltjai leszünk a bajnokságnak. Ha ezt a kérdést a szombathelyi drukkereknek tesszük fel, akkor ők biztosan azt mondják, hogy nincs, Budafokon viszont valószínűleg másképp látják az emberek. Nekem is hiányoznak az NB I-ből a nagy vidéki fellegvárak, egy Pécs, egy Nyíregyháza, egy Haladás vagy egy Szeged.

Elnézést viszont senkitől sem fogunk kérni azért, mert feljutottunk az élvonalba.

Megfelelő a klub infrastruktúrája az élvonalhoz? A saját stadionjában tudja majd fogadni az ellenfeleket a Budafok?

– A mostani ismereteim szerint ki kell építenünk a villanyvilágítást, a beléptető rendszert és még pár apróbb átalakításra lesz szükség a bajnoki rajtig. Ezeket azonban el fogjuk végezni és a mostani információim szerint semmi akadálya nem lesz, hogy hazai pályán játszhassunk. Főleg egy újonc csapat számára ez rendkívül fontos, hiszen vidékre vagy egy „idegen” stadionba nem biztos, hogy olyan létszámba kísérnék el szurkolóink a csapatot, mint teszik majd azt reményeink szerint a budafoki létesítménybe. Bízom benne, hogy szerethető és eredményes csapatunk lesz és el tudjuk érni a kétezres átlagnézőszámot.

Csizmadia Csaba maradhat a csapat edzője annak ellenére, hogy egyelőre nem rendelkezik az NB I-es munkához szükséges pro licenccel?

– Ezzel kapcsolatban természetesen már egyeztettünk az MLSZ-el. Van olyan elképzelése a szövetségnek, hogy újonc csapat esetében a vezetőedző az első évben pro licenc nélkül is dolgozhat. Optikailag nem nézne ki jól, ha most csak a „papír” miatt igazolnunk kellene egy edzőt. Remélem, erre nem kerül majd sor.

Mi lehet az elvárás a Budafokkal szemben az NB I-ben?

– Hatalmas teszt lesz ez a mi elképzelt rendszerünknek. Természetesen az a célunk, hogy azzal a „termékkel” amit létrehoztunk, magabiztos, bátor, egységes, szervezett és tudatos focit játsszunk és akkor az az eredményekben is látszódni fog.

PRIVACSEK ANDRÁS