“Természetesen nem derogált volna az NB II-ben dolgozni”

Hogyan értékeli a DVTK-nál töltött 2019-es évet 1-10-es skálán?

– Legyen 7-es.

Hogyan kellene végződnie a szezonnak, hogy ez az osztályzat 10-es legyen?

– Minden meccset meg kellene nyerni, és akkor egyértelmű a 10-es osztályzat.

Mik voltak a negatívumok, amik miatt nem lehetett teljesen elégedett?

– Azt látni kell, hogy az utolsó helyen állt a DVTK, amikor átvettem a csapat irányítását.

Nagyon kevés sikerélmény érte a csapatot addig, önbizalomhiányos volt a társaság,

viszont nagyon gyorsan összehangolódott az edzői stáb a játékosokkal, akik vevők voltak minden újdonságra, amit bevezettünk. Nagyon sok pozitív pillanata volt az ősznek, de azért akadtak olyan találkozók, amelyekben még ettől is több volt.

Bizonyára ide tartozik a korábbi csapata, az MTK Budapest elleni Magyar Kupa-kiesés is. A jelenlegi MK-mezőnyt elnézve sajnálja, hogy nem jutottak tovább?

– Természetesen sajnálom, de annak a mérkőzésnek élettani határai voltak. A MOL Fehérvár FC elleni mérkőzés után 37 órával játszottunk újra, az élettani határokat pedig nem lehet felrúgni. Nem voltunk olyan sokan, hogy minden játékosunkat pihentetni tudtuk volna, akik a helyükre jöttek, túlnyomórészt az NB III-as tartalékcsapat tagjai voltak.

Fél év telt el az MTK-tól való távozása és a DVTK-nál történő kinevezése között. Gondolta volna, hogy ilyen sokára lesz csapata? Sokan azt jósolták, már nyáron biztosan lesz új állomáshelye, és feltételezem voltak is ajánlatai.

– Egy órával azután, hogy hivatalosan is elváltak az útjaink az MTK-val, már lehetett volna új csapatom, ha úgy döntök. Egy nagyon komoly együttes keresett meg az NB II-ből, amelynek jelenleg is nagy esélye van arra, hogy feljusson az élvonalba.

Én azonban tartottam magam ahhoz, hogy az NB I-ben szeretnék dolgozni, és mivel tudtam, hogy több élvonalbeli csapatnál is felmerült a nevem, ezért arra vártam, hogy majd a nyáron lesznek konkrétumok. Nyáron azonban hiába voltam több NB I-es klubnál is jelölt, végül más szakemberre esett a vezetők választása. Ekkor azt gondoltam, hogy az őszi szezont még rászánom arra, hogy tovább várok, hiszen nem lehet véletlen, hogy ennyi NB I-es csapatnál felmerült a nevem. Az idő végül engem igazolt. Természetesen nem derogált volna az NB II-ben dolgozni, ha az őszi szezon folyamán nem kaptam volna lehetőséget, akkor most télen elfogadtam volna egy másodosztályú ajánlatot, ahol nagyon komoly cél a feljutás.

“Hiába fűtöttek a játékterek, a nézőtéren ugyanolyan hideg lesz…”

Hogy látja, ennek fényében mennyire nehéz NB I-es kispadhoz jutni? És ott ragadni?

– Véleményem szerint ez a legnehezebb a magyar edzői szakmában, hiszen nagyon sok helyen csak a külföldi szakemberekben bíznak, a szezon elején négy, jelenleg pedig hét honi edzőt alkalmaznak az élvonalban. Minden egyes napot meg kell becsülni egy NB I-es együttes kispadján, és ott ragadni is nehéz, hiszen nekünk még többet kell bizonyítanunk, még többet kell dolgoznunk és még eredményesebben, mint a külföldieknek.

Mennyire volt nehéz felkészíteni a csapatot a tavaszi rajtra ebben a rövid téli időszakban. Inkább pozitív, vagy inkább negatív ez a szokatlanul rövid felkészülési periódus?

– Majd az idő megmondja… Jó, hogy minél hamarabb bajnoki mérkőzés van, de hiába fűtöttek a játékterek, a nézőtéren ugyanolyan hideg lesz.

Nem várom azt, hogy január 25-én kimagasló nézőszámokat produkáljon az első tavaszi forduló, ami teljesen érthető, hiszen a családok a gyerekekkel együtt biztosan nem fognak kijönni ilyen hidegben.

Vevők voltak a játékosok a szakmai stáb újításaira. Fotó: www.dvtk.eu

Amikor megérkezett, hat játékosnak köszönte meg az eddigi munkáját, most télen négyet kölcsönadnak. Miért voltak szükségesek ezek a radikális változások?

– Az érkezésemkor a közös munka után úgy láttam, hogy az a hat játékos nem illik bele az elképzeléseimbe, nem tudtak volna a segítségünkre lenni abban a játékrendszerben, amit kialakítottam. Azoknak a játékosoknak az edzésmunkájával, akiket télen kölcsönadunk, maradéktalanul elégedett voltam, viszont nagyon kevés játékpercet töltöttek a pályán, ezért a több lehetőség reményében döntöttünk így.

Bacsa Patrik elküldését vegyesen fogadták a szurkolók, hiszen egy saját nevelésű, tősgyökeres diósgyőriről van szó, továbbá ön is elégedett volt az edzésmunkájával. Miért nem volt maradása?

– “Pepe” már tíz éve itt van, de ha visszanézzük az elmúlt időszakát, akkor az utolsó négy edzőnél kispados volt, nálam töltötte a legtöbb időt a pályán. Az ő képességeinek a kibontakoztatásához legalább egy fél év folyamatos játéklehetőség kell, jelen pillanatban erre nagyobb az esély egy kölcsönszerződéssel.

“Bízom benne, hogy napokon belül csatlakozik hozzánk”

Mit szól ahhoz, hogy a távozó Prosser Dániel edzőmeccseken szórja a gólokat, gólpasszokat az MTK-ban?

– Örülök a teljesítményének, ebből is látszik, hogy nagyon jó munkát végeztünk vele. De az igazság az, hogy akkor lehet eladni egy játékost, amikor kereslet van rá.

Mi a helyzet az érkezőkkel? Minden kiszemeltet sikerült megszerezni?

– Posztokra igazoltunk azért, hogy mindenhol versenyhelyzetet tudjunk teremteni. Nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy olyan labdarúgók kerüljenek a csapathoz, akik nemcsak játékban, hanem emberileg is beleillenek a képbe. Nagyon kevés edzőmeccs volt, de az edzéseken mutatott teljesítményük, valamint az edzőtáborban tapasztalt emberi tulajdonságaik alapján jól passzolnak a DVTK filozófiájába. Ezt azonban minden egyes játékosnak meg kell mutatnia a bajnokságban is.

Megjelent a sajtóban, hogy tárgyalnak a mezőkövesdi Molnár Gáborral is. Várható még az érkezése?

– A két klub folyamatosan tárgyal róla, ha nincs megegyezés, valószínűleg marad Mezőkövesden. Gábor azonban kijelentette, hogy ő kifejezetten Diósgyőrben szeretné folytatni a pályafutását, gyerekkori álma, hogy itt szerepeljen.

A klub és személy szerint én is nagyon szeretném, ha itt lenne, bízom benne, hogy napokon belül csatlakozik hozzánk.

Ősszel, amíg nem dőlt el Guzmics Richárd sorsa, azt lehetett hallani, hogy ő is képben volt.

– Szerettünk volna belső védőt igazolni, képben is volt, de végül egy fiatalabb játékos mellett döntöttünk, Hegedűs János csatlakozik hozzánk a nyáron.

Zalaegerszegen is ünnepelne Feczkó. Fotó: www.dvtk.eu

Erősebb DVTK fog pályára lépni tavasszal?

– Az biztos, hogy több variációs lehetőségünk lesz, mint ősszel, hiszen ezúttal nem 13-14 játékossal fogjuk lejátszani ezt a fél évet. Azt azonban látni kell, hogy minden csapat erősített télen, még nagyobb harc lesz a minél jobb helyezésekért.

Tudja, mikor nyert legutóbb a DVTK a tavaszi szezon nyitányán?

– Fogalmam sincs…

A 2012/13-as idényben az Eger ellen, azaz 7 éves átkot kell megtörniük.

– Nagyon sok olyan negatív sorozat volt az őszi szereplésünk során, amit sikerült magunk mögött tudni, és van is még néhány olyan széria, amit szeretnénk megtörni, ezt most akkor felírtuk a többihez.

Hétvégén utaznak a ZTE-hez, amellyel kapcsolatban jó emlékkel rendelkezik, hiszen ellene debütált győzelemmel a DVTK kispadján. Mit vár a tavaszi nyitómeccstől?

– Nem lesz könnyű mérkőzés, hiszen az új igazolásaik révén ők is erősödtek a tél folyamán. A ZTE egy olyan csapat, amelyik nem véletlenül jutott fel és mindenképpen bent szeretne maradni. Tudatos építkezés folyik náluk mind az edző, a sportigazgató és a vezetőség részéről is. Nagyon nehéz lesz az első tavaszi forduló, de az a célunk, hogy győztesen jöjjünk haza Zalaegerszegről, ehhez fegyelmezett és taktikus játék kell és az, hogy kihasználjuk az adódó lehetőségeket.

NYIKES ZOLTÁN