Alábbi riportunkból válaszokat kapunk az alábbi kérdésekre:

Miért nem nyilatkoznak a bírók és a szövetség konkrét esetekről? Van-e esély arra, hogy más legyen a hazai gyakorlat?

Tiltanak-e el bírókat a nagy tévedések után, és ha igen, ez miért nem nyilvános?

Jó vagy rossz irányba tart a hazai játékvezetés minősége?

Miért változtattak a játékvezetők felfogásán az idei szezonra?

A játékvezetők, vagyis elsősorban az ő hibáik állandó témát szolgáltatnak a hazai bajnokik után. Szurkolók, újságírók, edzők és vezetők is gyakran véleményt formálnak, értetlenkednek, burkolt vagy sokszor nem is annyira burkolt kritikát fogalmaznak meg, de az érintettek, a bírók ezzel kapcsolatosan nagyon ritkán szólalnak meg. Honlapunk is többször vetette már fel azt, jó gyakorlat-e, mondván a legnagyobb vitákat kiváltó ítéletek kommentár nélkül maradnak, így például azt sem tudjuk meg, van-e azoknak következményük.

Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel leggyakrabban a hazai játékvezetéssel kapcsolatosan. Ilyen előzmények után ültünk egy asztalhoz a Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezető bizottságának alelnökeivel, Puhl Sándorral és Hanacsek Attilával, hogy mindazokat az őket érintő témákat kivesézzük, amelyek az elmúlt időszakban komoly vitákat váltottak ki. Riportunkból kiderül, hogyan gondolkodnak ma a hazai játékvezetés csúcsvezetői, melyek azok a területek, ahol nekik van komoly hiányérzetük a hazai futballtársadalom szereplői felé, mi pedig néhány esetet, emlékezetes történést felidézve próbáltunk meg közelebb jutni ahhoz, milyen elvek alapján jár el a szövetség a vitás esetekben, és mi is a helyzet a szankciókkal.

“Nem biztos, hogy van még egy olyan szegmense a magyar futballnak, ahol ekkora a belső ellenőrzés és számonkérés”

Amikor eldöntöttük, hogy nekifutunk ennek a beszélgetésnek, abban maradtunk, hogy lehetőleg ne arról szóljon az egész, hogy sok konkrét esetet tárgyalunk ki visszamenőleg. Mi az oka annak, hogy egy-egy nagy visszhangot kiváltó bírói ítéletnél nem tudhatjuk meg a szövetség, illetve a játékvezetői bizottság véleményét?

Puhl Sándor:Tudjuk, hogy van egy űr ezzel kapcsolatosan a sajtóban, de a mi álláspontunk az, hogy a futball nem a játékvezetésről szól, nem akarjuk előre tolni a bírókat, mint egy tankot. Ha koncként odadobunk egy játékvezetőt és az esetét, hogy rajta csámcsogjanak, kiszolgáltatjuk őt, nekünk pedig felelősségünk van feléjük.

Hanacsek Attila:Megnyugvást jelentene a közvéleménynek, ha tudnák, nem biztos, hogy van még egy olyan szegmense a magyar futballnak, ahol akkora a belső ellenőrzés és számonkérés, mint a játékvezetőknél? Aligha. Pedig a játékvezetőket az MLSZ játékvezetői bizottsága kőkeményen ellenőrzi, és mindenkit részletesen osztályoz.

“A tavalyi szezonban összesen 40 nagy hiba volt…ez volt a legjobb évünk”

Amikor ez a téma szóba kerül, Hanacsek betekintést enged a szövetség belső ellenőrző rendszerébe. Rengeteg szám, osztályzat, piros és zöld mezők szerepelnek a nevek mellett.

Hanacsek:Három gombnyomás után látjuk, ki hány lest intett be, hány sárgát, hány pirosat osztott ki, hány 11-est ítélt, és ebből mennyi volt helyes vagy helytelen. A szezon összes, vagyis 198 bajnoki meccsén van legalább egy ellenőr, de olykor asszisztens-ellenőrt is küldünk, hogy még nagyobb legyen a kontroll. Az ellenőrök mindent leírnak, a játékvezetői bizottság pedig minden esetet ellenőriz utólag, videóról. Minden lépésüket mérjük, a bírók fordulóról fordulóra osztályozva vannak. Ha a hiba hasonló is, azért komoly különbségek mutatkoznak az esetek között is. Nem mindegy, hogy valaki 5-0-nál ítél meg egy téves büntetőt vagy 0-0-nál tévesen nem. Nem mindegy, hogy második sárgás piros marad el, vagy a meccs elején egy azonnali kiállítás. Az osztályzataikat és azok átlagát látjuk évekre visszamenőleg. Itt, a nevek mellett zölddel látható, hány jó kulcsdöntése volt egy játékvezetőnek, a pirosak a rosszat jelentik.

Hogy van-e következmény? Ha valaki súlyos tévedést – gólhibát, téves büntetőt, piros lapos hibát – követ el, vagyis súlyos szakmai hibát vét, a következő fordulóban aligha kap meccset.

Puhl:De lehet, ha olyan a hiba, akkor az azt követőben sem, meg lehet, hogy harmadszor is pihen… Kifelé ezeket nem kommunikáljuk, de nem az van, hogy nem veszünk róla tudomást, ha valaki hibázik. Itt van, láthatod, saját magunk elől nem titkoljuk el, hogy a tavalyi szezonban összesen 40 nagy hiba volt, tavasszal és ősszel is 20-20. 2013-tól van ez a belső ellenőrző rendszer, és a tavalyi év volt ilyen szempontból a legjobb évünk. 37%-kal kevesebb nagy hiba történt, mint előtte, de nyilván, ha valaki úgy érzi, a csapatát egy játékvezető megkárosította, akkor nem érdekli őt a statisztika.

Hanacsek:Egy fontos dolog: nagyon gyakori, hogy a közvélekedéssel homlokegyenest ellentétes egy vitás esetnél az ellenőri és a Játékvezetői Bizottság véleménye is. Minden egyes vitás esetet alaposan visszanézünk, és aztán értékeljük a játékvezető döntését. Nagyon sok olyan esetünk van, amikor teljesen más a mi szakmai ítéletünk, mint az aktuális közvélekedésé.

Kuttor kifakadásáról: “Mindkettő helyes játékvezetői ítélet volt”

Ennél a pontnál merül fel a részünkről a tavalyi szezon talán legnagyobb visszhangot kiváltó meccse, az utolsó előtti fordulóban megrendezett Mezőkövesd-DVSC (0-1) találkozó. Ott a hazaiak egy meg nem adott gólt reklamáltak, illetve az ellenfél szerintük lesgóllal nyert – ez volt az a mérkőzés, ami után Kuttor Attila kifakadt, majd Tóth László is nyíltan a játékvezetői döntéseket kritizálva megszólalt. Olyannyira nagy volt annak a meccsnek a visszhangja, hogy az akkori dolgokat érdemes tisztába tenni.

Hanacsek:Akkor ugye az volt az “külvilág” ítélete, hogy a DVSC lesgóllal nyert, a Mezőkövesdtől pedig elvettek egy szabályos gólt kapustámadásra hivatkozva. Százszor visszanéztük, és mindkettő helyes játékvezetői ítélet volt. Az állítólagos lesgól ugyanis nem volt les, a meg nem adott gólnál pedig egyértelműen szabálytalankodtak a kapussal szemben (a fejelni felugró játékos a levegőben eltolta a kapus kezét, aki ezért nem tudott hárítani).

Ezen a meccsen egy nagy hiba volt, és az pont a DVSC kárára történt, hiszen egy debreceni találatot érvénytelenítettek les miatt, tévesen. Nálunk ez a hiba került oda a játékvezető neve mellé.

Ezen a ponton vetjük fel, hogy a közvélemény viszont nem ismerhette meg a bizottság álláspontját, majd az egészből csak annyit érzékelt, hogy a támadások kereszttüzébe került játékvezetőt nem eltiltják, hanem ellenkezőleg, “büntetésként” alapvonali asszisztensként az utolsó fordulóban is meccset bíztak rá – ez pedig azt az érzetet kelti, nincs következménye egy hibának.

Hanacsek:Mi a játékvezető mellett álltunk, nem volt szabad, hogy a népharag befolyásoljon minket, mert tudtuk, hogy ami kritika rázúdult, az jogtalan volt. Hibát követett el, de pont nem az volt a hibája, mint amiről mindenki beszélt.

Adódik a kérdés: ha büntetnek, akkor az hogyan néz ki? Mikor jegelnek valakit, és erről miért nem tudunk semmit? Nem lenne-e megnyugtató, ha ezek nyilvánosak lennének?

Hanacsek:Sok körülmény befolyásolja azt, ki mikor pihenjen. Például az utolsó bajnoki fordulóban olyan helyzet állt elő, hogy örültünk, hogy egyáltalán létszámban volt annyi emberünk, akit meccsre tudtunk küldeni.

Puhl:Ha valaki az ellenőrtől 7,9 alatti osztályzatot kap, nem fog vezetni a következő fordulóban – már ha erre lehetőségünk van. Volt olyan, hogy két egymás utáni bajnoki fordulóban csak ugyanazokat a játékvezetőket tudtuk bevetni különböző okok miatt. Koronavírusos időszak van. Akadt, hogy elment hét közben piros országba három bírói négyesünk nemzetközi kupameccsre, és elfogytak a játékvezetők. Kényszerpályára kerültünk, mert miután visszajöttek, nem volt esélyük produkálni 48 órán belül a két negatív tesztet, így őket kellett pihentetni, és akit az előző fordulóban kritizáltak, újra vezethetett. Erre mi történt? A következő héten ő kapta a legmagasabb osztályzatot. Lehet, néha azzal teszel jót, ha nem eltiltod az össztűz alá került játékvezetőt, hanem bizalmat szavazol neki. A hibákat természetesen ettől még pontosan a tudtára hozzuk, figyelmeztetjük is őt, hogy figyeljen jobban, de mi tudjuk, hogy egy játékvezető se azon töri a fejét, hogyan kellene legközelebb elrontani a meccset.

“Az a gyűlölet, ami ezt az egészet sokszor körülveszi, nem könnyíti meg a dolgunkat”

Megemlítjük, hogy az említett Mezőkövesd-DVSC után a hazaiak sportigazgatója úgy fogalmazott, úgy tűnik, a játékvezetők következmények nélkül tévedhetnek. Őt idézzük: “Ha egy edző sorozatban hibázik, elküldik, a játékos az NB II-ben vagy az NB III-ban találja magát – úgy tűnik, van egy szakma, amelyben többször lehet tévedni, pedig emberi sorsokról van szó.”

Hanacsek:Van egy óriási különbség. Egy csatárról, ha kihagyja a 100%-os ziccert, nem feltételezik, hogy szándékosan tett ilyet, de egy bíróról a hibája után meg elég gyakran. Ez nem olyan, mint a játékospiac. Itt nincs még egy keret, ahonnan tudunk igazolni, és egy bíró sem tud egy másik helyre elszerződni, nekünk ezekkel az emberekkel és ezzel a létszámmal kell együtt dolgoznunk, és kötelességünk őket védeni. Nagyon kicsi a merítés, mert a közeg miatt egyre több játékvezető veszíti el a kedvét időközben. Van, aki elkezdi a pályafutását, és mondjuk már az NB III-as szinten tapasztalt gyűlölet miatt feladja.

Puhl: Idén a koronavírusos helyzet például 200 játékvezetőt vett el tőlünk országos szinten, ennyien szüneteltetik vagy hagyták abba a karrierjüket, sokan a családjuk miatt döntenek így, lehet, köztük voltak a jövő nagy magyar bírói. A bírók is a futball szereplői, de amíg egy profi labdarúgó 20-35 éves kora között tud egzisztenciát teremteni, egy játékvezetőnél nem ez a helyzet. A maximum, amit elérhet, hogy egy normális egzisztenciáig eljut, már ha eljut egyáltalán erre a szintre, de még mindig nem tudja, hogy 45 éves kora után, miután befejezte, mihez is fog kezdeni. Vegyük a fiatal Bogár Gergő esetét, már az idei szezonból. ZTE-Fehérvár, 3-3, remek meccs. Megítélt egy büntetőt, amiről azt mondták, nem volt az, de mi láttuk, hogy az volt. Mégis komoly szitokáradatot kapott. Ritka az ilyen gyors felemelkedés, mint az övé, 4-5 év alatt lett NB III-as szintről FIFA-bíró, most kezd odaérni a nemzetközi szintre. Szerencsére ő már túl van azon a ponton, hogy egy ilyen össztűz kettétörje a karrierjét. De sok tehetséges bírónk van, akik még nem tartanak itt, és ha közülük bárki belefut egy ilyen meccsbe, majd utána tévesen ráömlik valami, akkor ott vége a dalnak.

Korszakváltás előtt állunk, hiszen a korhatár elérése miatt 5-6 neves játékvezetőnket le kell cserélni a következő időszakban. Közben építgetjük a fiataljainkat, de százszor, ezerszer átrágjuk, odaengedjünk-e már valakit a kereszttűzbe.

Az a gyűlölet, ami ezt az egészet sokszor körülveszi, nem könnyíti meg a dolgunkat, mert nem akarjuk, hogy idő előtt megégessék magukat az embereink.

Puhl ezen a ponton elkezd beszélni a sajtó szerepéről is.

Amit a sajtó leír, annak utóélete van. Mi nem azt kérjük, hogy a rossz ítéletről írják azt, hogy jó volt. A jogos kritikát elfogadjuk. De nem esett volna rosszul, ha a DVSC-Paks 94. percben történt játékvezetői döntésnek komolyabb visszhangja lett volna, ott az egész bajnokság utolsó utáni másodpercpercében kellett meghoznia a játékvezetői csapatnak egy rendkívül nehéz döntést, eldönteni, hogy bent volt-e labda vagy sem, hiszen “csak” a kiesés dőlt el ezen. A kiesés sorsát eldöntő – helyes – bírói ítélet egy sort nem érdemelt sehol. Ott az alapvonali asszisztens kiválóan ítélte meg, hogy nem volt bent a labda. Képzeljük el az ellenkezőjét…

Nem sokon múlott a debreceni győzelem

A Debrecen az utolsó pillanatokban mindent megtett a győzelemért, de a legnagyobb helyzeteket is kihagyta, így végül búcsúzni kényszerült az élvonaltól.

Közzétette: M4Sport – 2020. június 27., szombat

Ha egy ilyen eset rosszul sül el, ne higgye senki, hogy nálunk az ilyesminek nincs következménye. Biztos vagyok abban, hogy egyből ugrott volna a jövő évi kerettagság, pedig egy sokat megélt FIFA-bíróról van szó, aki az életét feltette erre a pályára. Ezt csak azért mondom el ilyen nyíltan, mert szeretném, ha egy kicsit mindenki átérezné a játékvezetők helyzetét. Egy hibán emberi sorsok múlhatnak.

Nincs a mezőnynek még egy olyan szereplője, aki ennyire nem hibázhat.

Talán még a kapus sorsa hasonló, mert neki egy hibáján elmehet a meccs, igaz, ha ő legalább megfog három ziccert utána, azzal jóváteheti a hibáját. Ha a bíró utána 50-szer jól dönt, akkor annak nem lesz hírértéke.

Már Csányinak is tetszett – “Ez a felfogás lesz majd a jellemző a mérkőzéseken”

Arra a kérdésre, hogy szerintük javul vagy romlik a hazai játékvezetés színvonala, Puhl a következőket mondja:

Azt hiszem, dr. Csányi Sándor elnök úr véleményét mindenki elfogadja. Már csak azért is, mert ő őszintén és reálisan szokott kritizálni és dícsérni is, a játékvezetők viselkedéséről például korábban többször is fogalmazott meg erős kritikákat, amiket nagyon komolyan is vettünk. Amikor a közelmúltban újraválasztották őt MLSZ-elnöknek, tartott egy összegzést az elmúlt évekről. Kritikákat is megfogalmazott, sok területen volt hiányérzete, három dolgot viszont kiemelt, ahol érzése szerint előrébb léptünk. Ebbe a háromba be tudott férni a játékvezetés, ő egész pontosan úgy fogalmazott, hogy a játékvezetés színvonalával elégedett, mert eléri az európai színvonalat. Ugyanakkor persze mi is tudjuk, hogy van még hova fejlődnünk.

Amikor a jelenről és a jövőről esik szó, Puhl figyelmeztet egy változásra: az idei szezonban mindenki számítson arra, hogy más felfogásban vezetik majd a játékvezetők a meccseket a hazai bajnokságban.

Fontos, hogy a közeg, a játékosok és a vezetők fogadják el, hogy a bírók engedik majd a keményebb játékot, ez már az első fordulókban is így volt. Érződött is, hogy ez még szokatlan, már a nyitófordulóban, a ZTE-Fehérvár mérkőzés után is érték kritikák a játékvezetőt, pedig abban a szellemben bíráskodott, ahogyan mi kértük tőle és társaitól a szezon előtt.

A játékvezetés azzal tudja segíteni a magyar csapatok alkalmazkodását a nemzetközi futballhoz, hogy engedi a testi kontaktust, mert az európai kupameccseken ennek hiánya visszaüthet. Célunk az, hogy ez az üzenet átmenjen, hogy ez a felfogás lesz majd a jellemző a mérkőzéseken.

Ez persze magában hordozza azt is eleinte, hogy 4-5 fault helyes megítélése “elmegy” a meccseken, hiszen lehetetlen mindig eltalálni, mi az, ami még pont szabályos és mi az, ami már egy picit átlépi a határt, de a meccs élvezhetőségének jót tesz az, hogy nem lesz annyira tördelt a játék. Az ilyen újítások bevezetésének jót tenne, ha szezon előtt az edzőket, csapatkapitányokat és mondjuk a sportigazgatókat le tudnánk ültetni, és nekik részletesen felvázolni, miért van erre szükség, de nem egyszerű ezt összehozni, pedig meggyőződésem, hogy közös érdekünk az, hogy ezen a területen is szorosabban együttműködjünk.

MOKÁNY LAJOS