Négy és fél évet követően ma utolsó bajnokiján ül a Hertha kispadján Dárdai Pál, akinek már az utódját is kinevezték Berlinben. A korábbi magyar szövetségi kapitány az Indexnek adott terjedelmes interjújában távozásáról, az elnökről, terveiről és a magyar labdarúgásról is beszélt.

Távozásáról

“Már a télen azt mondtam, hogy a 24 megszerzett pont nem reális, felülteljesítünk. Húzták a szájukat az újságírók. A télen azt mondtam a vezetőknek, hogy nem folytatom, de akkor erősködtek, győzködtek, hogy nem mehetek el. Pedig én már akkor sem akartam hallgatni mindenfelől, hogy a Bajnokok Ligája elérhető, elegem lett belőle. A BL-szinthez három-négy kulcsjátékos hiányzik. Mindig mondtam, vissza lehet keresni, hogy örök életű edző nincs, senki sem az. Nálam most jött el a pillanat.

Bukásnak semmiképp sem értékelem. Jól szálltam ki ebből a sztoriból, tízből nyolc ember még  ma is kedvel, amikor megállítanak az utcán, mondanak pár szót. Sokan nem is értik.

Jókor is lett vége, mert ha kiestem volna, akkor csak szutyorognék Berlinben, míg most egy nyugodt szezon végén, emelt fővel köszönök el.”

Miben hibázott?

“Feltettem már jó néhányszor én is magamnak ezt a kérdést, és mindig oda lyukadok ki, hogy semmiben.

Semmit nem csinálnék másként. A sajtó szerette volna látni, hogy az első helyekért harcol ez a csapat, de mi erre nem állunk készen.

Egyszerre beépíteni a fiatalokat, akikben benne van a hiba, és sok meccset nyerni nem lehet. A szezon elején jól néztünk ki, voltak meglepetésszámba menő győzelmeink, de hosszú távon nem állunk készen arra, hogy a hatodik helyért csatázzunk. Volt velem a Hertha hetedik és hatodik, majd tizedik, most is a tizedik helyért küzdünk, szerintem meg is lesz. Ennek az átlaga nyolcas. Nálam nevesebb edzők sem voltak képesek ennél jobb átlagra.”

Az utolsó megbeszélésről, ahol a váltás mellett döntöttek

“Amikor az elnök közölte a döntést, rábólintottam.

Nem tudom, mire számítottak, de ilyen helyzetben nincs értelme vitatkozni. Elfogadtam. Az elnök megkönnyezte, átölelt, ő a lelke mélyén, azt hiszem szerette volna, hogy maradjak.

Ha úgy nézem, befizetett engem a Hertha 4,5 éven át egy tanulmányútra, ahol kipróbálhattam, mit ér a tudásom. Azért ez egy elég gáláns ajándék. Amikor kineveztek, nem akartam edző lenni. Nem hittem, hogy képes vagyok rá.”

A magyar fociról

“A magam módján segítem is a magyar futballt, onnan jövök, ami Pécsen volt, kitörölhetetlen. Tagja vagyok egy bizottságnak. Volt már ilyen, de most úgy látom, kicsivel agilisabbak, mint pár éve. Régóta vallom, ha a tanulás aranykora, vagyis a 8-14 éves kor kimarad a gyerekeknek, akkor nem tudunk előrelépni. Még egyről a kettőre sem. Akkor kell velük hozzáértően foglalkozni. Nem tolódnia kell jól egy U9-es csapatnak, hanem együtt mozognia. A magyar edzői licenc jó. Nekem is olyan van. A magyar tananyag jó, nem sokban különbözik a némettől. Hogy az edzők mennyire lelkiismeretesek, az már egy újabb lépés. Ne akarjanak túl sokat tanítani, de az alapokat jól tanítsák meg, a hibákat időben javítsák ki.”

A jövőről

“Érettségim van, licencem is, ha már pihenek, hasznosan szeretném eltölteni az időt, továbbképezném magam. Még nem tudom, hogy Pécs vagy Berlin. Biztosnak látszik, hogy megnézem Jürgen Kloppot Liverpoolban, Thomas Tuchelt Párizsban, neki ugyebár Lőw Zsolti a másodedzője.”

A TELJES INTERJÚ IDE KATTINTVA OLVASHATÓ EL!