NB I, NB II

– Bevált a 12 csapat, hiszen minden évben kiélezett a verseny a nemzetközi helyekért és a bennmaradáésrt. Most is két fordulóval a vége előtt még 4 csapat kieshetett volna, ugyanakkor a KL-indulásért 5 csapat versenyzett. Nagyon erős ligává vált. Sokan mondják, ez az erős verseny nem kedvez a magyar fiatalok szerepeltetésének, mert az edzők inkább az idősebb külföldi játékosokban bíznak, remélem ez változni fog, mert változott a magyar edzők aránya is. Volt olyan időszak, amikor 9 magyar edző dolgozott a csapatoknál, ez korábban nem volt jellemző. Meggyőződésem, hogy a magyar edzők inkább nyúlnak a magyar fiatalokhoz, mint a külföldi edzők, akik kevésbé ismerik őket. Nagy eredmény, hogy ebben a pandémiás időszakban be tudtuk fejezni a bajnokságot, büszkék vagyunk arra, hogy jó szervezéssel, jó protokollal nem kellett félbeszakítani a bajnokságot. Az NB II-ből rendre versenyképes csapatok jutnak fel, idén is kiélezett a küzdelem, az utolsó forduló dönt a feljutókról. A negatívum, hogy alacsony a fiatal játékosok és a játékperceik száma. A COVID miatt néhány csapatnál kaptak lehetőséget átmenetileg a fiatalok, de egyébként nincs növekedés.

Ha megnézzük a MK-döntőt, elszomorító volt, hogy az Újpestben egyetlen magyar sem játszott. A külföldiek aránya több mint negyven százalék. Továbbra is kiemelt cél a külföldi játékosok arányának csökkentése és a fiatal játékpercek növelése.

Figyelembe véve, hogy jelentős mértékben nőttek a csapatok központi bevételei, joggal alkothat véleményt az MLSZ és adott esetben tehet intézkedéseket is, mert elvárható a kluboktól, hogy a fiatal magyarok szerepeltetésével a magyar válogatott erősítéséhez is járuljanak hozzá.

VAR

– Ha minden igaz, elindítjuk a VAR-t a következő bajnokságtól. Sajnos ahogy elindult az oktatás, nagyon sok olyan ember megbetegedett, akinek részt kellett vennie az oktatásban, előkészítő munkákban. Egyelőre úgy látjuk, lehetőség van arra, hogy el tudjuk indítani ezt a rendszert. Bízom benne, hogy a bírókkal kapcsolatos anomáliák változnak, ezek mindenütt megvannak, hiszen nincs olyan ország, ahol a bírók működését valaki ne kritizálná. A játékvezetés színvonala eléri a nemzetközi szintet, ami nagyon fontos, hogy az elmúlt tizenévben nem merülhetett fel, hogy a játékvezetők szándékosan kívánnának befolyásolni a meccseket. Tiszta a játékvezetésünk, megfelelő színvonalú, az is marad, de ezzel együtt természetesen vannak és lesznek vitatott szituációk, ezeket fogja csökkenteni a VAR.

Fizetési sapka, összdíjazások

– Ami fontos lenne, az alacsony fiatal játékpercek növelése, ennek érdekében gondolkodunk azon, hogy bevezessünk újra kötelező szabályt: legalább egy U21-es játékos szerepeltetése kötelező legyen az NB I-ben, a többi pedig díjazva legyen. Nagyon ellentétes vélemények vannak. Jelzem előre, hogy nem fogunk egyetlen intézkedést sem bevezetni úgy, hogy ne tárgyalnánk meg ezeket a klubokkal. Jelenleg ez foglalkoztat bennünket. Általános érv, hogy azért van kevés fiatal, mert megnőtt az igényük.

Gondolkodunk a klubokkal egyeztetve, hogy fizetési sapkát határozunk meg a fiatalok számára, így az igények ésszerűtlen növekedésének próbálunk meg gátat szabni.

A magunk részéről elégedettek vagyunk a 12 csapatos bajnoksággal, de időről időre felmerül, és több országban is választották azt a megoldást, hogy két szakaszban bonyolítják le a ligát. Nálunk is felmerült, hogy a 3×11-es meccsszámnál van olyan helyzet, hogy egyes csapatok többször játszanak otthon, ez nem igazán igazságos,

felmerült, hogy kétszer 11 meccs legyen az alapszakasz, utána pedig két szakasz legyen, alsó-és felsőház, kétszer ötös fordulókkal. Valahol ez működik, például Szlovákiában rendkívül sikeresnek ítélik. Egyeztetni kell erről, meglátjuk, hogy mi lesz.

Az NB II-ben úgy tűnik, sok a 20 csapat, felmerült a csökkentés 16-ra. Erősebb lenne a bajnokság és a pénzügyi lehetőségek is jobbak lesznek. Itt továbbra is díjazzuk a fiatal játékosok szerepeltetését. Egy U20-as játékos szerepeltetése kötelező továbbra is. Az NB I összdíjazása jövő évtől 6.6 milliárd forintról 12 milliárdra emelkedik, az NB II-é 3 milliárdról 4.8 milliárdra. Ezen pénzügyi feltételek mellett minden klubvezetőnek meg kell tennie mindent azért, hogy a magyar foci fejlődjön. Akkor tud fejlődni, ha magyar játékosok játszanak, szerepet kapnak a magyar fiatalok. Nem először mondom, előbb-utóbb remélhetőleg a klubvezetők is magukévá teszik, hogy úgy szerződtetnek edzőt, hogy ezt követelménnyé teszik a számukra.

Klubok gazdálkodása

– A járvány ellenére a klubok pénzügyi helyzete stabil maradt. Az infrastruktúra-fejlesztések döntő többsége már lezárult, új beruházásokra akkor tudunk forrást biztosítani, ha a folyamatban lévő építkezéseket befejezzük. Ez évtől valamennyivel kevesebb TAO-t kap a teljes sportágazat, így a foci is. Azt szeretnénk elérni a következő öt évben, hogy a profi klubok bevételébe a meccsnapi bevételek és játékoseladásból származó bevételek aránya nőjön, és kialakuljon egy józan játékos- és bérpolitika.

Bár a klubok helyzete stabil, de nem jellemző, hogy mindig ésszerűen kerül felhasználásra a bevétel.

Az amatőr futballban szeretnénk megállítani ezt a félprofizmust, ami elsősorban a megyei bajnokságokban jelentkezik, ahol ahelyett, hogy fiatalokat alkalmaznának, kivénhedt csatalovakat fizetnek meg. Azt gondolom, hogy amatőr futballba nem való a játékosfizetés, azért amatőr az amatőr.

Magyar válogatott és az Eb

– Ha valamire büszkék lehetünk az elmúlt évek teljesítményéből, akkor ez a férfi A-válogatott, amely túl azon, hogy 2016-ban kijutott az Eb-re, ezt ezúton is sikerült kivívni úgy, hogy mindeközben egy generációváltáson esett keresztül. Mondanék egy számot, a legemlékezetesebb meccsen Izland átlagéletkora 31.7, a magyaroké 26 év volt, ez mind biztató a jövőre nézve. A Nemzetek Ligája-csoportgyőzelem rendkívül fontos. Még nem mondhatom, hogy a labdarúgás világának élvonalában vagyunk, de 15 helyet előreléptünk, ez most a 37. helyre elég. Kilenc meccses veretlenségi sorozatunk van, a kilenc ellenfelünkből hat a világranglistán előttünk volt. Jól állunk a vb-selejtezőkön is, igaz ez lehetne 9 pont is, ha nem éneklik ki a sajtot a szánkból a lengyelek. Az igazi nagy álom, hogy az Eb után a magyar válogatott a vb-re is kikerüljön. A tervek szerint telt ház lesz Újpesten a két felkészülési meccsen, a Puskás Aréna foglalt ebben az időszakban fenntartási okokból. 2016-ban is láttuk, milyen érzelmeket tud kiváltani a labdarúgás, nem gondolom, hogy van ilyen esemény, sportág, ami ennyire össze tudja kovácsolni az embereket. A miénk lesz az Eb legerősebb csoportja, bármilyen statisztika azt mutatja, hogy nem sok esélyünk van nyerni, de Portugáliát például 5 éve majdnem megvertük, ahhoz képest az erőviszonyok nem romlottak. Franciaország és Németország mindig nagyhatalom volt, próbálunk küzdeni, biztos vagyok benne, hogy Marco Rossi ki tudja használni jól ezt az 1 hónapot, ami a rendelkezésére áll az Eb-ig. Bízom benne, hogy kitalálnak valamilyen meglepetést, ami jó eredményekhez vezet.

A klubcsapataink a nemzetközi porondon

– Sikerült előrelépni a klubkoefficiensek alapján, a 36. helyről a 28-ra léptünk. Külön kell gratulálnom a Ferencvároshoz, hogy zsinórban harmadjára megnyerte a bajnokságot, valamint hogy bejutott a BL-csoportkörbe. Remélem egyszer eljutunk oda, hogy nemcsak a bajnokunk, hanem a mögötte végző csapatunk is BL-ben indulhat. Változik a helyzet a klubfutballban, új versenyrendszer lesz. A magyar bajnok a BL-selejtezőben kezd továbbra is, EL-ben nincs magyar csapat, de a Konferencia Ligában tudnak játszani azok, akik eddig az EL-be indultak, vagy oda estek ki. A KL színvonala kicsit alacsonyabb, viszont előnye, hogy sokkal több meccset tudnak játszani az ott induló csapatok és nagyobb lehetőség van a csoportkörbe jutásra. Az az előremutató út, hogy tudjuk a klubkoefficienseket növelni, és ezáltal az európai ranglistán előre kelni, ami által több helyet kaphatunk a BL-selejtezőbe.

Hátha egyszer eljutunk oda is, hogy egyenes ágon megyünk a csoportkörbe a selejtező kihagyásával. Kicsit messzire vagyunk tőle, de ha ilyen ütemben lépkedünk előre, ez elérhető.

A 2010-2021-ig tartó eddigi időszak

Mi valósult meg a terveinkből? Ami nem vitatható, az eredményes munkavégzéshez szükséges stabil feltételrendszer az amatőröknél és a profiknál is egyaránt biztosítva van. Jelentősen nőtt az igazolt játékosok száma, Európában is páratlan az az infrastruktúra-fejlődés, ami végbement Magyarországon. Új pályák, stadionok létesültek, felépült az új nemzeti aréna. A sportszervezetek felelős gazdálkodás mellett, teljesen kiszámítható gazdasági helyzetbe kerültek. Véget ért az az ínséges időszak, amikor magyar válogatottat nem láttunk a nyári Eb-ken. Büszkék lehettünk arra is, hogy klubcsapataink erősödtek és valamelyik sorozat csoportkörében volt bejutottak az elmúlt három évben. Továbbá jelentős sporteseményeknek, tornáknak, sportdiplomáciai eseményeknek tudtunk otthont adni. Talán nem nekem kéne mondanom, de az is fontos, hogy a szövetség stabil alapokon, megfelelő szakmai színvonalon működik, jelentős szerepe van abban, hogy az említett sikereket elértük. Meg kell említenem és köszönetet mondanom a kormánynak, hiszen a kormány támogatása nélkül ezek az eredmények nem születhettek meg. A munkának nincs vége, a legfontosabb az utánpótlás-játékosok kiválasztásának és képzésének a javítása, nemzetközi összevetésben is magasabb színvonalon kell végezni ezt a munkát, hogy eredményeket érhessünk el. Javítani kell az utánpótlásedzők színvonalát és nem kell elhallgatni, hogy jó lenne, ha minden klubnál lennének olyan klubvezetők, akik a szakemberek nyugodt munkavégzését lehetővé teszik. A nézőszám növekedése nem érte el a kitűzött célt. A kluboknak kell elsősorban nagyobb figyelmet fordítani erre és szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a szurkolókkal. A válogatott esetében az MLSZ elvégezte ezt a munkát, ott nincs gond a nézőszámmal. Meg kell említeni, hogy legnagyobb számban a magyar válogatott és klubok mérkőzéseit követik a tv-nézők. Ha a helyszínen kevés néző is jelent meg, remélem az valamennyire kárpótol bennünket, hogy a tv-nézők száma növekedett.

Pénzügyi források

– 2011-től jelentős mértékű források nyíltak meg a sportág számára a TAO és a közvetlen állami támogatások révén. A TAO-ból 2020-ig 362 milliárd forinthoz jutott a foci, ezt sokan felemlegetik, de azt már kevésbé, hogy ennek a 87 százaléka az amatőr fociba került, ami óriási dolog. Ebből is látszik, hogy elsősorban a támogatások az amatőr focit segítették. TAO-ból 152 milliárd értékű beruházás valósult meg, emellett több százmilliárd forint került felhasználásra stadionépítésre, akadémiák fejlesztésére. Az MLSZ teljesítette a 2010-ben amatőröknek tett ígéretét, mi szerint a fizetendő versenydíjak 90%-át átvállalta, ezzel 25 milliárd forint maradt az amatőr kluboknál. Az NB I-es klubok átlagos bevételei az elmúlt öt évben több mint a duplájára, az NB II-eseké két és félszeresére emelkedtek. Ezek a tv-közvetítési jogokból és a szerencsejátékból származó bevételek. Soknak tűnik, de még mindig alatta van a környező országok tv-társaságai által fizetett összegéhez képest. Az MLSZ az elmúlt 10 év alatt 6.3 milliárd forintot helyezett tartalékba. Azzal számolunk, hogy az MLSZ és a sportág finanszírozása a következő 5 évben is stabil marad, és hasonló pozitív növekedésről tudunk beszámolni, akár színvonal, akár játékosszámok, vagy infrastruktúra terén.

Fradi: Megvan Di Francesco hibája, ezért esélyesebb Stöger Rebrov távozása esetén – a háttér az edzőkérdésről