- Amikor Ronaldo Torinóba érkezett, nem árult zsákbamacskát – kezdte Kéri András Dániel, A Calcio titka című könyv szerzője a Karc.Fm Előnyszabály című adásában. - Bár világklasszis futballista, ő a büntetőterületen belül és a támadóharmadban életveszélyes.
Ronaldo nem egy Platini, Baggio vagy Del Piero típusú labdarúgó, aki ha csapata statikus, meddő, nem kellően kreatív támadójátékot mutat fel, akkor visszalép mélységbe, elkéri a labdát, ritmust szab a támadásvezetésnek, és valójában feltolja együttesét, ezzel az ellenfél védelmét hátrálásra kényszeríti.
- Ő nem az a típusú játékos, aki magára vonja az ellenfél védelmének figyelmét, ezzel a csapattársai számára teret és passzsávokat nyit, hanem ő a támadás minőségéhez a támadóharmadban tud hozzátenni. A Real Madridban azért lehetett sikeres és azért tudott hatékony lenni, mert mögötte Isco, Kroos vagy éppen Modric futballozott és sajnos a Juventusnak megközelítőleg sincs hasonló minőségű középpályássora. Ő akkor tudna Torinóban Bajnokok Ligáját nyerni, ha hasonló minőségű csapattársak játszanának az együttesben, mint Madridban, vagy éppen említhetném Lewandowski és a mögötte futballozó kreatív Bayern-futballisták példáját is.
Kéri a Ronaldo-projekt hiányosságára is rámutatott.
- A Juventus vezetősége ott hibázott, hogy bár befektetett Ronaldóba, félbehagyta az építkezést. Ronaldo amikor Torinóba érkezett, az együttes egy szakmai értelemben vezető stratéga szakvezetővel bírt (Allegri), játékoskerete pedig lényegesen erősebb lábakon állt, ahol a portugál sztár jelenléte az európai sikerességhez hiányzó pluszt elméletileg hozzá tehette volna.
A Ronaldóba befektetett pénzt követően a klubnak nem volt anyagi fedezete és lehetősége további minőségi játékosok igazolására, már csak azért sem, mert időközben több rossz döntést hoztak a játékospiacon.
- A keret egyes többdimenziós és hasznosságukat tekintve fontos tagjaitól érthetetlen módon megváltak, további játékosokat pedig horribilis fizetésekkel igazoltak le, akiknek teljesítménye azonban elmaradt a várakozásoktól. Ennek, valamint a szakmai stáb egyes döntéseinek eredménye a kevésbé ötletes, statikus támadójáték, ahol Ronaldo sokszor elszigetelt.
